egészségügy;Sándor Mária;

2015-10-24 07:03:00

Sándor Mária fekete krónikája

Egy ápolónő rájött, hogy hiába vár a politikusokra és a kormány jóindulatára, vagy arra, hogy a tagdíjakat szedő szakmai és érdekképviseletek tegyenek azért, hogy ne kelljen belehalni a magyar egészségügybe. Az év elején Sándor Mária berobbant, s fekete pólójában ikonikus alakjává vált az egészségügy dolgozók látványos, de nem a betegeket sújtó tiltakozásának. Médiafigyelmet kapott, eredményeket azonban egyelőre nem sikerült elérnie, főként mert az őt támogató szervezetek kiálltak a háta mögül, s csendben visszaültek a tárgyalóasztalhoz a kormánnyal. A fekete ruhás nővér most civil aktivistaként folytatja.

"Mi, azok, akik az ágy mellett állunk, orvosok és nővérek - akik fogyunk, egyre kevesebben vagyunk - úgy érezzük, hogy más módon kell fölhívni a mostani és a mindenkori kormány figyelmét arra, hogy nagy a baj. Nemcsak pénzkérdésről van szó, hanem orvoshiányról, nővérhiányról, eszközhiányról, amortizációról." Sándor Mária többedszer is világosan megfogalmazta a napokban, miért érzi szükségét radikális eszközök bevetésének és konkrétumok megfogalmazásának az egészségügyi ágazat érdekében.

A fekete ruhás tiltakozása révén elhíresült szakápolónak a héten elege lett, miután kiderült: több küldöttet nem engedtek be a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) tisztújítására. A botrányig fajult közgyűlés azzal kezdődött, hogy több város küldötteit - mintegy hatszáz FESZ-tag képviseletét - kizárták a szavazásokból, mert adminisztrációs hiba miatt nem regisztrálták őket a rendezvényre, miközben hónapok óta fizették a tagdíjat. Végül Sándor Mária és több mint egy tucat, a gyűlésről kitiltott társa távoztak, majd azt is bejelentették: a történtek miatt kilépnek a szervezetből, s új civil szervezetet alapítanak Magyarország a Magyar Egészségügyért néven. A Népszabadságnak a fekete ruhás nővér azt is elmondta: "elege van a beszélgetős érdekvédelemből, új szervezte összefog a civilekkel és ki fogja harcolni a tisztességes betegellátást".

A FESZ eredetileg a szakmai köztestületek és a kabinet által is elismert szakszervezetek helyett kívánt, kíván föllépni az ágazat dolgozóinak érdekében.Éppen azért, mert úgy látták, nincs valódi érdekképviseletük. A történet valahol félrecsúszott, nemcsak a FESZ-ben. "Van két szervezetünk, az EDDSZ és a MESZK, amelyek tárgyalóasztalnál ülnek a kormánnyal, de eredményeket nem érnek el. Harminc éve amortizálódik az egészségügy, miközben a beszélgetési szakaszon nem jut túl az ügyünk" - fogalmazott csütörtök reggel a TV2-ben Sándor Mária. A fekete ruhás nővér ezen a héten már éppen úgy kényszerült nyilatkozni eddig oltalmazott, hirdetett szervezetéről, mint az ágazat egyéb érdekképviseleteiről.

A ápoló nevét ma már szinte mindenki ismeri Magyarországon. Nemcsak azért, mert személyes sorsa sokak érdeklődését fölkeltette, hanem azért is, mert fekete ruhás akciója, a hozzá csatlakozók és elsősorban a szociális média révén tömegekhez jutott el. Nem tudni persze, Sándor Máriának tényszerűen mekkora a támogatottsága, csak azt tudni: ő volt az, aki elsőként vállalta az egzisztenciális kockázatot azért, hogy érdemi lépéseket tegyen a katasztrofális helyzetben lévő magyar egészségügyért. Először az RTL Klubnak beszélt a hazai szakdolgozók nyomorúságáról, a kifizetetlen túlórákról, a végletekig elgyötört ápolókról. A riportban és utána, a nevével fémjelzett mozgalom élén fekete munkaruhában demonstrált az egészségügyben élők bérezésének, munkakörülményeinek javításáért.

Fekete pólóban, „hálapénzbankóval” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fekete pólóban, „hálapénzbankóval” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Kiállásából nemcsak munkahelyi konfliktus, hanem szakmai vihar, médiaszereplések sora, végül pedig országos kampány lett. A média ugyanis hamar fölkapta a bátor ápolónőt, ő pedig rendre jelezte: a FESZ-hez tartozik, velük dolgozik, hiszen a szakszervezet jogásza segítette a munkaügyi konfliktusainak rendezésében is. Tavasszal nemcsak kollégáinak és a szerepvállalása idején munkahelyét jelentő Péterfy Sándor utcai Kórháznak, de a FESZ-nek is többször köszönetet mondott azért, mert úgy érezte: mellé álltak.

Április 16-i nyilvános Facebook-bejegyzéséből derült ugyanakkor ki (miután a kórház ügyeiről többé nem nyilatkozhatott, így újságíróknak nem beszélt - a szerk.): nyilvános szereplése után nemcsak kórházi túlóráikat fizették ki "csodálatos módon", de megkereste őt Babonits Tamásné Judit, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) fekvőbeteg-ellátási alelnöke is azzal "a megtisztelő ajánlattal, hogy úgy látja, magányos harcos vagyok, de sok embert meg tudok szólítani, így csatlakozzak a MESZK jó csapatához". A kitétel az lett volna, hogy legyen "megalkuvó". Ezt azonban Sándor nem tudta elfogadni: "a mi harcunk sem alku képes".

Már tavasszal is úgy látta, eddigi érdekképviseleteik, valamint azok, akik az ország irányításáért felelősek, a mindenkori választott vezetők elfeledkeztek az egészségügyről, ezért a szakmának kell összefogni. Erre kérte kollégáit. A közösségi portálon ezután a Fekete hétvégék elnevezésű kezdeményezése néhány nap alatt elterjedt, ápolók sora viselt fekete ruhát vagy szalagot munka közben, hogy jelezzék, tarthatatlan körülmények között, szánalmas fizetésért dolgoznak. A fekete ruhásokat Sándor Mária és a FESZ már együtt, egységben gyűjtötte összes, s így sétáltak el a köztársasági elnök házáig. Ekkor derült ki az is, hogy a Magyar Orvosi Kamarán, a MESZK-en, valamint a Cser Ágnes által az előző kormányok idején még harcosan irányított, ám manapság hallgatag Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetén (EDDSZ) kívül, s a Magyar Rezidens Szövetség mellett is meg lehet teremteni a szakmai közéletet.

Egyébként maga a FESZ 2013-ban éppen azért jött létre, hogy radikalizálja a szerintük is elégtelen érdekvédelmet, akcióikkal felrázza a nyilvánosságot, az egészségügy lobbistái közé hívja nyomásgyakorlóként a civileket. Csakhogy Sándor Mária színre lépéséig nem sokat lehetett hallani a szervezetről. Éppen ez lehetett az oka, hogy a FESZ nemrég lemondott, de posztjáért hamarosan újra induló elnöke, Kiss László teljes mellszélességgel támogatta a fekete ruhás nővért, noha Sándor Mária vehemenciája, s hirtelen döntései sokszor hozták kellemetlen helyzetbe. A tavaszi akcióban, a József nádor téren felállított "Szegénykórházban" még a szakszervezet teljes elnöksége együtt demonstrált Sándor Máriával, ugyanakkor a színfalak mögött - a Népszabadság értesülései szerint - már ekkor feszültségek voltak, ezt jelezhette az is, hogy Fabók Ferencné, a FESZ alelnöke sosem feketében, mindig fehérben jelent meg a rendezvényeken.

Ugyanakkor a FESZ kiállt Sándor mellett akkor is, amikor a MESZK egyértelműen kihátrált az ápoló mögül. A szakdolgozói kamara látszattámogatásával rendezett tiltakozási akciókat követően ugyanis a köztestület elnöke, Balogh Zoltán először bejelentette, etikai eljárást indít a köztestületet kritizáló ápolónő ellen, majd visszavonta azt a nyilvánosság nyomására. Miután a nyár eltelt úgy, hogy Sándorék folyamatosan a szeptemberi határidőt kommunikálták a kormánnyal történő tárgyalások érdekében, a FESZ-nek és a fekete ruhás ápolónak nyilvánvalóan elege lett. Mégsem tudtak együtt lépni.

Szeptember elején a fekete ruhás nővér lemondott szakápolói posztjáról tiltakozásul az egészségügyben kialakult helyzet miatt, s mert nem akarta kiszolgálni tovább a jelenlegi, tárgyalni sem hajlandó kormányt, illetve az annak behódoló MESZK-et - nem kívánt tovább kamarai tagdíjat fizetni. Néhány nappal később néhány társával együtt flashmobot szervezett az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A csoport molinókat kifeszítve demonstrált, teljes szélességében lezárva az utat, csak az autóbuszokat engedték át. A rendőrség nyolc emberrel szemben tett feljelentést. Sándor Mária a demonstrációról azt mondta, az volt a céljuk, hogy felhívják a kormány figyelmét: ha nem rendezik a dolgozók bérét, akkor a nővérek és orvosok újabb tömege hagyja el az országot, és nem lesznek, akik ellássák a betegeket. Ezekben a napokban - értesüléseink szerint a FESZ vezetőségének tudta nélkül - már arról is nyilatkozott, Zombor Gábor lemondása után úgy látja, az utolsó olyan vezető távozott a kormányból, aki megértette az ápolók és orvosok biztonságos betegellátásért érzett aggodalmát.

Ez lehetett az a pont, amellyel a fekete ruhás ápoló szakszervezeti bírálói már végképp nem tudtak azonosulni. Sándor Máriával szemben a radikalizmus és pártokkal való elfogultság vádja fogalmazódott meg, támogatóival együtt el kívánták távolítani a FESZ-ből. Sándor Mária szerint azonban ő "minden párttól független, de úgy gondolom, hogy a hangunkat csak a parlamenti pártok vihetik el a döntéshozókig" - nyilatkozta a TV2-ben. Azt is elmondta: civil szervezetet alapít, nem pártoktól függőt, nem állnak be semmiféle párt mögé. Sőt, mint fogalmazott: "éppen azt szeretnénk kérni minden párttól, hogy ők álljanak be mi mögénk. Mert magyar egészségügy egy van. Nincs Jobbik, nincs ballik, a magyar egészségügy van. A magyar kormányt a magyar emberek megválasztották. A magyar embereket megilleti a tisztességes ellátás. Éppen ezért a mi érdekképviseletünk a magyar kormány lesz, s mi civilek leszünk, akik harcolunk a tisztességes betegellátásért."

Kincses Gyula asztalfiókjából

Az egészségpolitológus, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet főigazgatója saját weboldalán írja Sándor Máriáról: "Ő volt az, aki feltette az ismertség, a „médiás lét” térképére a FESZ-t, és ami még fontosabb: aki az országos ismertségét kihasználva el tudta magyarázni mindenkinek, hogy itt nem (csak) az egészségügyi dolgozók bérharcáról, megalázóan alacsony fizetésének javításáról van szó, hanem arról, hogy az egészségügy dolgozói az alacsony bér miatti elvándorlás okozta munkaerő hiány miatt oly mértékben kizsigereltek, hogy ez már a betegellátás minőségét, azaz a mi életünket veszélyezteti.

Tehát nemcsak magukért, de értünk is szólnak.

És úgy tűnt, hogy az mozdul inkább, akinek nincs vesztenivalója: az orvoskamarával ellentétben a májusi tüntetésen a szakdolgozói kamara (MESZK) is nagy tömeget mozgósítva, bátor kiállással volt jelen. És látványos akcióként tömegek helyezték letétbe felmondásukat arra az esetre, hogy ha szeptemberig nem javul a helyzet.

Ezután jött az elmagyarosodás.

Először a nővérkamara állt ki saját tagjai mögül: kezdődött azzal, hogy etikai vizsgálatot kezdeményezett az Elnök Sándor Mária ellen. Ekkor még békíteni akartam, de kiderült, esélytelenül. Szeptemberben azután a MESZK meakulpázott: elnézést kértek a radikalizmusért, visszavonták a letétbe helyezett felmondásokat, és közölték, hogy tovább alkarnak tárgyalni. Az az apróság, hogy nincs kivel és miről, az nem zavarta őket. (Épp a hosszas államtitkártalanság közepén tettek biankó hűségnyilatkozatot.)

És persze mindez a FESZ-en belül is végbement.

A Facebookon (és médiákban) legtöbbet keringő fényképem már nem ismételhető meg. A fekete és fehér ruhás nővér (a FESZ régi és új ikonikus alakja) már sose lesz egy képen fotózható. A FESZ „konzervatív szárnya” a MESZK-hez hasonlóan tárgyaláspárti lett, és egyáltalán nem zavarja őket az a tény, hogy a FESZ nem reprezentatív szakszervezet, és az, hogy egyáltalán az asztalhoz engedték őket, az csak Sándor Mária radikalitásának és Zombor Gábor taktikai bölcsességének volt köszönhető. A lényeget, ami a FESZ létalapját adta és reménnyel kecsegtetett, azt Mária fogalmazta meg a legpontosabban:

„Mi az utcán kikényszerítjük azt, amit a többiek az asztalnál aláírhatnak” (Tehát Mária nem veti el a tárgyalás, a megegyezés fontosságát, csak itt és most kevésnek tartja.) A FESZ-nek fel kellett volna fogni, hogy a langyosság pályája már foglalt: erre ott az EDDSZ és MESZK.

De nem ez történt: A szakszervezet tisztújító közgyűlésére – amelyik dönthetett volna arról, hogy a FESZ elnöksége megújulva továbbviszi a radikális vonalat, vagy besimul a középszerbe – formai okokra hivatkozva be se engedték Sándor Máriát, és azokat, akik Mária miatt léptek be a szakszervezetbe.

Ennyi."