Razzia az Iszlám Állam ellen

Egy az Iszlám Állam (IS) tagjaival szembeni rendőrségi razzia során hat személy vesztette életét Törökország délkeleti részén. A rendőrségi fellépés nyomán Diyarbakirban lövések, robbanások zaja hallatszott – jelentette egybehangzóan több török hírügynökség is. Az eddigi közlések szerint két rendőr, valamint az iszlám szélsőséges szervezet négy feltételezett tagja vesztette életét. Az akció az iszlám fanatikusok egy rejtekhelye ellen irányult.

Törökországban továbbra is jelentős a terrorveszély. Ezt a tegnapi események is bizonyították, amikor a rendőrség órákon keresztül folytatott tűzharcot iszlám szélsőségesekkel szemben. S félő, hogy nem ez volt az utolsó, több halálos áldozatot követelő eset. Október 10-én feltehetően az IS szélsőségesei hajtottak végre Ankarában két összehangolt öngyilkos merényletet, amelyben több mint száz személy vesztette életét. Szintén az Iszlám Állam állt a júliusi suruci merénylet mögött is. Ebben majdnem negyvenen haltak meg. A nyomozás szerint mindegyik terrorakciót török állampolgárok hajtották végre.

A Hürriyet a tegnapi akcióval kapcsolatban azt jelentette, hogy a rendőrség beavatkozása magyar idő szerint 3 órakor vette kezdetét. Két rendőr a tűzharc során sérült meg. Kórházba szállították őket, itt azonban már nem tudták megmenteni életüket. A török kormány stratégiája meglehetősen kétséges az Iszlám Állammal kapcsolatban. Sem Ahmet Davutoglu, sem pedig Recep Tayyip Erdogan elnök nem jelentette ki minden kétséget kizáróan azt, hogy az ankarai merényletet az IS aktivisták követték el. Bár a kormányfő egyik megnyilatkozásában azt közölte, hogy a szálak az IS-hez vezetnek, s ezt támasztották alá török lapok is, amelyek szerint az egyik elkövető a suruci robbantó testvére volt, Davutoglu később úgy korrigált, hogy az IS és a Kurd Munkáspárt (PKK) állhatott a terrorakció mögött. Ez a kijelentése azért keltett nagy feltűnést, mert a két szervezet egymás ellensége.

Ez a kettős beszéd azonban mégis hatékonynak tűnik. Felmérések szerint ugyanis a megkérdezettek majdnem harmada, 28 százaléka a PKK-t hibáztatja azt ankarai merényletekért. A bírálatokból azonban a kormánynak is kijut. A megkérdezettek 58,6 százaléka úgy látja, hogy a kabinet nem figyelmeztette az embereket kellőképpen a terrorveszélyre. A török kormányfő megnyilatkozása azért is sajátságos, mert nyílt titok, hogy Ankara hogyan segítette éveken át az Iszlám Államot. Sokakat toboroztak Törökország területén. A Hürriyet beszámolója szerint az IS központja egy teaházban volt, Adiyaman tartományban. Elsősorban fiatalokat sikerült a maguk oldalára állítani. Az ankarai merényletet végrehajtott fiatalembert is e teaházban nyerték meg a szélsőséges eszmék számára. Itt vált egyre radikálisabbá. Azok, akik az IS-sel kerültek szorosabb kapcsolatba, lassan minden kapcsolatot megszakítottak családjukkal.

Köztudott, s erről már többször beszámoltunk, hogy Ankara több módon is segítette az iszlamistákat. A szíriai határhoz közel eső törökországi városok, Sanliurfa, Gazientep, Hatay, vagy Reyhanli eldorádónak számítottak az IS harcosai számára. Biztonságos lakásokat is a rendelkezésükre bocsátottak, ahol néhány napig békében kipihenhették a dzsihád fáradalmait, találkozhattak egymással, megbeszélhették a stratégiát. A török hatóságok nem ellenőrizték őket, razziákat sem tartottak. A török titkosszolgálat, a MIT is rendszeresen ellátta fegyverekkel az IS tagjait – közölte májusban a Reuters. Szemtanúk beszámolója szerint 2013 novembere és 2014 januárja között legalább négy rakétaalkatrészeket is szállító teherautó ment Törökországból Szíriába. 2014-ben az IS több parancsnoka is elismerte, hogy Ankarától fegyvert kaptak a dzsihádhoz.

Ankara azért akarja egybemosni folyamatosan a PKK-t az Iszlám Állammal, mert ez választási kampánystratégiája része. Célja az, hogy ellenséges hangulatot teremtsen a kurdokkal szemben, azt sugallván, hogy a júniusi parlamenti választás során a törvényhozásba bejutott HDP a PKK politikai ága, a két szervezet között nincs jelentős különbség, a HDP csak úgyszólván báránybőrbe bújt farkas. Hogy ez a taktika sikeres lesz-e, a vasárnapi parlamenti választás során derül ki. Amennyiben a HDP ezúttal kiszorulna a parlamentből, Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP ismét abszolút többségre tenne szert.

A felmérések szerint hajszálon múlhat a PKK bekerülése a törvényhozásba. A Konda ügynökség múlt heti közlése szerint az AKP 40,9 százalékon áll, a szociáldemokrata CHP felkúszott 30,4 százalékra, a nacionalista MHP kitartóan a 14 százalékos zónában található, a HDP-re viszont 11,8 százalék voksolna, ami 1,2 százalékos csökkenés a júniusi voksoláshoz viszonyítva. Elképzelhető persze az is: sokan nem szívesen árulják el a kérdezőbiztosoknak, hogy valójában a kurdok pártjának neve mellé tennék az ikszet.

A választási kampányban nemcsak a kurdokkal kapcsolatos témakörökre reagált némi hisztériával a kormányzat, hanem minden olyan történésre is, amikor úgy érezte, Erdogan elnök tekintélye forog veszélyben. Múlt héten letartóztattak egy 15 éves fiatalt az államfő „inzultálása” miatt. Bűne az volt, hogy a Twitteren megosztotta valaki posztját, aki élesen bírálta az elnök politikáját. A bíróság később elengedte a fiút, de ez az eset is azt mutatja, hogy folyamatosan nő a harci idegesség a választás közeledtével.

Ugyanakkor az AKP is egyre kevésbé egységes. A radikális retorika megosztja a pártot. Akadnak mérsékeltebbek és radikálisabbak, sőt olyanok is, akik még radikálisabb politikát folytatnának. A T24 hírtelevízió arról számolt be, hogy több képviselő ki akar válni a pártból, s egy jobboldali tömörülést akar létrehozni. A belpolitikai bizonytalanság nyilvánvalóan a gazdaságra is negatív hatást gyakorol. A Fitch szerint kivált a török bankrendszert fenyegeti veszély, s a pénzintézetek külső finanszírozásra szorulhatnak. Ezért is keltett meglepetést a török statisztikai hivatal, a Turstat azon közlése, amely szerint októberben váratlanul nőtt az országban a fogyasztói bizalom. Mindenesetre ha a választás után sem alakulnak ki stabil erőviszonyok a belpolitikában, annak a gazdaság inná meg a levét.