A nemzetközi közösséghez intézett tegnap felhívást Mahmúd Abbász. A palesztin elnök az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában elhangzott beszédében speciális nemzetközi védelmi rendszert kért a palesztin nép számára. Kérését azzal indokolta, hogy a megszállt területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, annyira megromlott a helyzet, amilyenre nem volt példa még 1948, Izrael megalakulása óta. Az AFP hírügynökség jelentése szerint Abbász hangsúlyozta, hogy e védelem sürgős, nem tűr halasztást. Elérkezett az idő arra, hogy a nemzetközi közösség ne csak beszéljen a palesztin ügy igazáról, hanem tegyen is érte konkrétan, foganatosítson konkrét intézkedéseket a palesztin nép védelme érdekében, szögezte le Abbász.
Az október elseje óta kiújult izraeli-palesztin viszály valóban nem szűnik. A kezdetben csak lehetőségként emlegetett harmadik intifádát már a nemzetközi sajtó is kezdi tényként kezelni, késes intifádaként emlegetni. Az elmúlt egy hónapban 51 palesztin vesztette életét az összecsapások során, 29-ről az izraeli hatóság azt állítja, hogy fegyveres merénylők voltak. A palesztin támadásokban, általában késeléses merényletekben 11 izraeli halt meg. Az izraeli hatóság az új törvényi szabályozás alapján éles fegyvert is használhat, a merénylőket legtöbb esetben lelőtték.
Ez azonban nem riasztja el a palesztin fiatalokat, sem attól, hogy kövekkel támadjanak a rendfenntartókra, sem arra, hogy magányos, késeléses merényletre szánják el magukat. Radikális politikusaik, a Hamász vezetői és egyes hitszónokok intifádára buzdítanak. A jeruzsálemi vezetés a Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóságot és személyesen Mahmúd Abbászt is felelőssé teszik az erőszak kiújulásáért, többek között azért, mert a palesztin elnök szeptember végén az ENSZ Közgyűlésén elhangzott beszédében gyakorlatilag felmondta az oslói békét, elősegítve ezzel a jelen állapotok kialakulását.
Az izraeli civilek egy része az internetet is felelőssé teszik. Mintegy húszezren kezdeményeztek eljárást a Facebook háló ellen. A közösségi hálót izraeliek azzal vádolják, hogy felületén eltekint a zsidók meggyilkolására felszólító, uszító tartalmak megjelenésétől, nem törli azokat, így hozzájárul az erőszakhullám terjedéséhez. A keresetet New York állam legfelsőbb bíróságán nyújtották be, azt kérve, hogy a bíróság kötelezze a Facebookot az uszító tartalmak eltávolítására. A kereset benyújtói szerint az internetes propaganda nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen vetemedjenek merényletre, hiszen egyes bejegyzések még anatómiai tájékoztatást is adtak arról, hová érdemes szúrni.
Az eddigi diplomáciai békéltetési kísérletek nem hoztak különösebb eredményt. John Kerry amerikai külügyminiszter múlt pénteken Bécsben egyeztetett a közel-keleti kvartett tagjaival – ENSZ, EU, Oroszország , a negyedik tag az Egyesült Államok -, négyszemközti megbeszélését folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd hét végén Ammanban a palesztin vezetőkkel és ajordán királlyal tárgyalt. Mivel a zavargások egyik kiváltó oka a Templomhegy/Mecsetek tere státusa volt, Kerry közvetítésével megállapodás született Izrael és a szent hely védnöki tisztségét ellátó jordán királyi ház között erre vonatkozóan. A palesztinok azonban elutasítják a megállapodás, a tér állandó videokamerás megfigyelését.
Úgy tűnik, a francia diplomácia is közvetíteni próbál. Silvan Shalom izraeli belügyminiszter tárgyalt Laurent Fabius francia külügyminiszterrel, ami után francia kormányzati források úgy nyilatkoztak a Le Figaronak, hogy Netanjahu szívesen eleget tenne egy francia felkérésnek, hogy előfeltételek nélkül Párizsban tárgyalóasztalhoz üljön Mahmúd Abbász palesztin elnökkel a zavargások megfékezése érdekében.
