A Nemzeti Statisztikai Hivatal már korábban figyelmeztetett arra, hogy az egykepolitika a gazdaságra is negatív hatást gyakorol. A 16 és 59 év közötti munkaképes lakosság száma 2013-ban 2,4 millióval, 920 millióra csökkent. Az ENSZ pedig abból indul ki, hogy ez 2030-ig további 67 millióval apadhat. Mindeközben a nyugdíjas korúak száma megkétszereződik, 2050-ig pedig már a lakosság negyede öregségi járulékra szorulhat.
Bár 2013 végén Peking enyhített az egykepolitikán, elmaradtak e lépés kedvező hatásai. A helyi médiumok közlése szerint ugyanis a párok a könnyítések ellenére sem vállaltak annyi gyermeket, mint amennyit a kormányzat remélt. Peking abból indult ki, hogy a fővárosban 55 ezerrel több gyermek születik majd 2015 elejéig, ehhez képest csak 30 ezerrel több gyermeket vállaltak. Az országban összességében egymillióan kérvényezték, hogy második gyermekük születhessen, miközben ennek a duplájára számított Peking. A központosított családtervezés egyre kevésbé működőképes.
A fiatal párok visszafogottságának az az oka, hogy attól tartanak: nem lesz elegendő pénzük gyermekük felnevelésére – idézett a China Youth Daily egy demográfia-szakértőt. Sokan már megkondították a vészharangot, s arra figyelmeztettek, hogy a kormány túl későn kezdte az egykepolitika enyhítését. Kínában ráadásul szintén megfigyelhető az a trend, ami több nyugati országban is: sok pár egyáltalán nem akar gyermeket. Pekingben és Sanghajban a gyermektelen háztartások száma megduplázódott az eltelt egy évtized alatt. Drámai adat az is, hogy Kínában az összes háztartás negyven százaléka gyermektelen.
Az egykepolitikát 1979/1980-ban vezették be azzal az indokkal, hogy meg akarják akadályozni a nagyobb éhínségeket, ám legalább ennyit nyomott a latban, hogy jelentősen növelni akarták az egy főre jutó GDP-t, s ezt csak a drasztikus intézkedéssel vélték elérhetőnek. Az egykepolitikát azonban tűzön-vízen keresztül akarta megvalósítani a kormányzat: gyakorta kikényszerítették az abortuszt és önkényes sterilizációkat hajtottak végre. Míg a városokban valóban működött is a stratégia, a falvakban kevésbé vették komolyan a rendelkezést. Igaz, előfordultak kivételek is, a parasztcsaládok számára engedélyezték második gyermek vállalását, ha az elsőszülött gyermek leány volt.