Pintér Sándor emlékeztetett: Magyarországon 1995 óta hagyomány, hogy a Világ Igaza magyar kitüntetettjeit hősies, bátor helytállásukért a Bátorságért Érdemjelben is részesítik. Ma, több mint hetven évvel a történtek után azokra a bátrakra emlékezünk, akik életük kockáztatásával, gyakran feláldozásával mentettek zsidó embereket és mindenkit, aki arra rászorult - közölte. Hozzáfűzte: azokra emlékezünk, akik "nem fordították el a fejüket és bátran kiálltak az üldözöttek mellett".
Pintér Sándor szerint ezek az emberek nem hagyták megfélemlíteni magukat és tétlenségükkel nem akartak "egy szörnyű korszak bűnrészesévé válni". Megmutatták, hogy egyszerű emberek mit tehetnek az embertársaikért, máig érvényes példát adtak, amikor a halálra szánt embertársaikat bújtatták, példát adtak a ma és a jövő nemzedékeinek egyaránt - fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte: az a kötelességünk, hogy fellépjünk minden olyan törekvéssel szemben, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmat. "Nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak" - hangoztatta.
Felidézte: a kormánynak már hivatalba lépésekor, 2010-ben egyértelmű álláspontja volt, hogy minden szélsőséges megnyilvánulást vissza kell szorítani, ezért meghirdette a zéró tolerancia politikáját. A mi feladatunk és küldetésünk, hogy megakadályozzuk a holokauszt idején történtek megismétlődését - mutatott rá.
Pintér Sándor elmondta: "a német nácik által megszállt Magyarország 1944-ben tanúsított tétlensége, majd a nyilas kormány idején tanúsított magatartása elfogadhatatlan". A magyar állam "soha többé nem engedheti el egyetlen polgára kezét sem", kötelessége megvédeni minden állampolgárát a gyilkos szándékoktól, a külső ellenségtől és a belső árulástól - hangsúlyozta.
Úgy látja, Magyarország lakóinak döntő többsége elfordul azoktól, akik követik vagy támogatják az antiszemita, rasszista, gyűlöletkeltő, másokat kirekesztő eszméket. Minél nagyobb összefogással, "az emberség és az erkölcs mentén cselekedve biztosíthatjuk, hogy az életünk és országunk a jövőben békés és sikeres legyen" - mondta.
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete kifejtette: most azokra emlékeznek, akik "a holokauszt, az üldöztetés és tragédiák időszaka alatt az igazság pillanatában nem maradtak tétlenek". E bátor magyarok saját életüket, szabadságukat és testi épségüket kockáztatva szembeszálltak a nácikkal és magyar kollaboránsaikkal, "az élet szentségét tiszteletben tartva kiálltak zsidó felebarátaik mellett" - fogalmazott. Hozzátette: az izraeli túlélők nem felejtkeznek el a megmentőkről.
A diplomata kiemelte: Európa nagy utat tett meg a soá rémtettei óta, de "a szabadság ismét veszélyben forog". Hangoztatta: elfogadhatatlan az antiszemitizmus eltűrése vagy racionalizálása. Az, hogy újra fellángolt a zsidóság és Izrael gyűlölete, nemcsak a zsidó közösségekre jelent veszélyt, hanem a világon mindenhol fenyegetést jelent a demokrácia, szabadság, egyenlőség és a pluralizmus elveire.
Ilan Mor közölte: "a Világ Igazainak tetteire erkölcsi iránytűként tekinthetünk", és azok, akik elfeledik a történelmüket vagy nem képesek tanulni belőle, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt. Most az emberi szellem diadalát ünnepelik a gonosz fölött, azt, hogy még a legnehezebb időkben is lehetséges embernek maradni és kiállni az emberiesség értékei mellett - vélekedett.
Úgy vélte, a mai alkalom emlékeztet arra: ha az antiszemitizmus, a rasszizmus vagy az igazságtalanság bármilyen apró vagy súlyos példájával is találkozunk, nem szabad feladnunk a küzdelmet és némának maradnunk. Fel kell emelni a hangunkat, szembe kell nézni a gyűlölettel, és így "mások szenvedését átérezve végül győzedelmeskedni fogunk" - mondta Ilan Mor.
Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet az izraeli parlament, a Knesszet 1953-as törvénye alapján adományozza a Világ Igaza kitüntetést azoknak, akik zsidók életét mentették meg a vészkorszak idején. Az izraeli legfelsőbb bíróság bírája az elnöke annak a közszemélyiségekből álló bizottságnak, amely tényekkel igazolja, hogy a megmentők önszántukból, a németek vagy szövetségeseik fennhatóságai alatt levő területeken, a szabadságukat, biztonságukat vagy életüket veszélyeztetve bármiféle ellenszolgáltatás nélkül cselekedtek.
