Trócsányi szerint a kormány nem tolerálja a gyűlöletbeszédet

A magyar kormány a zéró tolerancia elvét vallja a gyűlöletbeszéddel szemben - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a sajtószabadság és a blaszfémia viszonyáról rendezett konferencián.

A miniszter előadásában azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti "feszültség" feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel. Az alaptörvényben az "Alapvetések" után rögtön a "Szabadság és felelősség" cím következik - emelte ki a miniszter, kifejtve: ez rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ezek gyakorlása viszont nem irányulhat bizonyos közösségek, többek között vallási közösségek méltóságának a megsértésére - szögezte le Trócsányi László.

Hozzátette, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és Büntető törvénykönyv (Btk.) egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy az emberek a közösséget sértő véleménynyilvánítás elleni, az emberi méltóságuk megsértése miatti igényeiket a bíróság előtt tudják érvényesíteni. Trócsányi László azt mondta: az ember szabadságához és méltóságához hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor megjegyezte, ennek jogi szabályozásában a globalizáció, az internet, a közösségi oldalak korában megvannak a nyilvánvaló korlátok.

Másként mért gyűlöletbeszéd
Míg a kocsijára "holokamu" szövegű matricát ragasztó állampolgár nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, addig egyes politikusok, közéleti szereplők a sokkal szélesebb nyilvánosság előtt "hivatalból" zsidózhatnak gyakorlatilag érdemi következmény nélkül. A szalonzsidózástól a kevésbé burkolt antiszemitizmuson át a nyílt uszításig sokféle megnyilvánulás előfordul, akár a Parlamentben is - írta a Népszava 2014. július 4-én.


A Szólásszabadság és blaszfémia - határvonalak a különböző kultúrákban című konferenciát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja és a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete szervezett a Francia Intézet támogatásával, Franciaország budapesti nagykövete nyitotta meg. Éric Fournier elmondta: a "kényes" témát egyfelől a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében idén januárban történtek adták. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is számos háború zajlik, például a keresztény és muzulmán kultúra összecsapása miatt. 

A francia nagykövet kitért arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak vallási, hanem sokszor politikai akadályai is vannak. Felidézte: nemrég még azt is blaszfémiának nevezték, ha valaki politikusokat gyalázott. Példaként említett egy költőt, akit egy meg nem jelent verse miatt a Gulágra küldtek, mert úgy tartották, költeményében Sztálint gyalázta. Éric Fournier szerint bár mostanra sok minden megengedetté vált, még mindig nem egyértelmű, hogy mit lehet kimondani és mit nem.

Szerző

TV2 - Vajna "visszavágott", megvan az engedély

Publikálás dátuma
2015.10.30. 12:31
Fotó: Tóth Gergő
Megkapta az engedélyt a Vajna-csoportba tartozó Magyar Broadcasting Co. Kft. közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a TV2 Média Csoport Kft. (TV2) és a CEE Broadcasting Limited (CEE) felett - közölte a Gazdasági Versenyhivatal. Jelenleg tanulmányozzuk a GVH indoklását, hamarosan reagálunk a döntésre - mondta lapunknak Óvári Győző, a Megapolis Media Zrt. ügyvédje.

A Magyar Broadcasting Co. Kft. – a GVH-hoz 2015. október 16-án beérkezett kérelmében – kérte, hogy a 2015. október 15-én kelt szerződés alapján a GVH engedélyezze irányításszerzését a TV2 és a CEE felett.

A GVH az összefonódás hatásainak értékelésekor megállapította, hogy nincs azonos tevékenysége a TV2 és a CEE vállalkozásokat magában foglaló, televíziós műsorok (TV2, FEM3, PRO4, SuperTV2) készítésével foglalkozó, és azokat sugárzó TV2-CEE-csoportnak, valamint az elsősorban játékkaszinók üzemeltetésével és filmforgalmazással foglakozó, Andrew G. Vajna által irányított Vajna-csoportnak. Ezért az összefonódásokkal összefüggő legfőbb versenyaggály, a koncentráció növekedése a jelen tranzakció esetében nem merül fel.

A Vajna-csoport végez ugyan filmforgalmazási tevékenységet, azonban jogosultsága nem terjed ki a televíziós csatornák, így a TV2-CEE-csoport részére történő filmértékesítésre, így versenyaggály ezzel összefüggésben sem merült fel.

A GVH megállapította, hogy az engedélyezni kért fúzió – versenyjogi – érdemi elbírálásnak nem képezte akadályát, hogy jelenleg a Megapolis Média Zrt. cégbejegyzési kérelme alapján a Megállapodást is érintő cégbírósági eljárás van folyamatban. A cégbírósági iratok alapján ugyanis minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelen engedélyező határozat alapját képező megállapodás aláírásának időpontjában (2015. október 15-én) az ügyvezetők együttesen jogosultak voltak a cég képviseletére. Az irányításszerzés engedélyezése nem jelenti azt, hogy a GVH az ügylettel kapcsolatos esetleges polgári jogi vitában állást foglalt volna. 

Az ügyben érzékelhető jelentős érdeklődésre tekintettel a hivatal általánosságban kiemeli, hogy a GVH a fúziók engedélyezése során az eladó és a vevő közötti egységes akarat-elhatározás meglétét és a fúzió versenyre gyakorolt hatását vizsgálja, a szerződéssel kapcsolatos esetleges polgári jogi vitában a bíróság dönthet. A GVH engedélye nem a szerződés érvényességéhez, hanem annak hatályosulásához szükséges - zárul a közlemény. 

Gerkens tudja, ki vette meg valójában a TV2-t
Dirk Gerkens elképzelhetetlennek tartja, hogy a TV2-t ne Andy Vajna kapja meg. A filmbiztos által kinevezett volt RTL Klub-vezérigazgató, aki most a konkurens csatorna élére került, bőszen tárgyal partnerekkel, hirdetőkkel, nagy tervei vannak a csatorna fejlesztéséről, és Andy Vajnáról is elmondta véleményét - mondta tegnap Gerkens az Origonak adott interjújában.
Elárulta, hogy Andy Vajna kereste meg, akivel igen hamar megegyeztek. "Nekem egy pillanatig nem volt kérdéses, hogy ki is vette meg valójában a TV2-csoportot. Sok ismerősöm van a korábbi tulajnál, a ProSiebenSat1-nál: ezek komoly emberek, a cég pedig egy német nagyvállalat, több a bevétele, mint bármely más cégnek a német tévés piacon, beleszámítva a német RTL-t is. Profik, nem mennek bele kétes dolgokba - nyilatkozta a szakember.

Megírtuk: TV2-háború: Simicska lépett egyet

Letétbe helyezték a Közjegyzői Kamaránál a TV2 opciós szerződés szerinti vételárát - mondta lapunknak szerdán Óvári Győző. A Megapolis Media Zrt. ügyvédje lapunknak pontos összeget nem említett, de elmondta, azért került letétbe az összeg, mert a Ptk. így rendelkezik abban az esetben, ha a felek között jogvita alakul ki. A vételi jog gyakorlásának két feltétele van, egyrészt, hogy a szándékot bejelentsék, másrészt hogy fizessenek is érte - immár mindkettő teljesült.

Óvári elmondta: jogi eljárás keretein belül fogják tisztázni, hogy a cégmozgások jogszerűen történtek-e. Az ügyet bonyolítja, hogy a TV2 korábbi tulajdonosának, a Pro7Sat1-nek (P7S1) minden a TV2-höz kapcsolódó vállalatban zálogjoga van, mivel Simon és Dederick annak idején úgy vásárolta meg a TV2-t, hogy a németek meghitelezték nekik a vételárat. Korábban azt lehetett hallani, hogy e zálogjogok törlését a P7S1 nem engedélyezte, ám Óvári szerint ilyen lépésre nem készültek, így nem is kérték ki a németek engedélyét.

Eközben a PM felszólította a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy függessze fel a hivatali eljárást, amíg nem tisztázódik a TV2 tulajdonosi jogvitája. Mint írták, ha mégis folytatódik a fúziós kérelem elbírálása, vegyék figyelembe, hogy Vajna többek közt kormányzati tisztségviselő. A GVH-nak ezért a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségének vizsgálatakor a TV2-t és a közmédiát egy cégcsoportként kellene kezelnie.

Szerző
Frissítve: 2015.10.30. 14:26

Városliget - A Ludwig Múzeum nem költözik a parkba

Nem költözik a Városligetben felépítendő Új Nemzeti Galéria épületébe a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú), amely marad jelenlegi helyén, a Müpában.

Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa egy pénteki sajtóbeszélgetésen közölte: a kormány október 20-i döntése alapján nem kerül közös épületbe a két intézmény, az Új Nemzeti Galéria épülete így mintegy 20 százalékkal kisebb lesz és kivitelezési költsége is alacsonyabb lehet. A további változások az Ötvenhatosok terének sávját érintették: nem a Liget projekt részeként épül meg az Építészeti, illetve a Fotómúzeum, a tér másik pontjára írnak ki új pályázatot a Néprajzi Múzeumra, melynek eddig tervezett helyére az 1952-ben elbontott Városligeti Színházat építik vissza. A 200 milliárd forintos projekt első lépcsőjét 2018 tavaszán, a többi elemet 2019 nyarán adják át.

lásd még: Orbán megvalósítja Gyurcsányék tervét

Szerző