Előfizetés

Sokba kerülnek a kórházi fertőzések

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:04
A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtl
Egyre gyakoribbak a kórházi fertőzések, amelyek sok esetben halállal is végződhetnek, de alapvető higiéniai szabályok betartásával, például kézmosással megelőzhetőek lennének. Sok kórházban azonban a minimumfeltételek sincsenek biztosítva, a súlyos szakemberhiány mellett például kézfertőtlenítőből is kevés van.

Összesen 889 millió forint többletkiadása volt tavaly a magyar kórházaknak az egyik leggyakoribb kórházi fertőzés, a Clostridium difficile nevű baktérium okozta megbetegedések (CDI) miatt - derült ki az IME egészségügyi szaklap nemrégiben megtartott IV. Infekciókontroll Konferenciáján, amelyről a Medicalonline.hu közölt beszámolót. A rendezvényen az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2014-es évre vonatkozó, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos jelentését is ismertették, amelyből kiderült, hogy a hasmenéssel és súlyos vastagbélgyulladással járó CDI komoly kihívást jelent a hazai kórházakban, ez a fertőzéstípus a leggyakoribb és az egyik legveszélyesebb is, hiszen egy legyengült immunrendszerű betegnél halálos is lehet.

Bár a kórházaknak kötelességük jelenteni a különböző multirezisztens, vagyis a gyógyszeres kezelések többségének ellenálló kórokozók okozta fertőzéseket, ha ezt mégsem teszik meg, az semmiféle szankcióval nem jár - így a bejelentett esetszámok valószínűleg nem a valós helyzetet tükrözik. A CDI okozta megbetegedésekről tavaly 90 intézmény számolt be, összesen 6551 esetet jelentettek (2013-ban 85 kórház 6182 esetet jelzett, 2012-ben 82 intézmény 4465-öt). Még ha a jelentő kórházak száma kis arányban növekszik is, az nem arányos a fertőzések számnak növekedésével, az adatokból is jól látszik, hogy a CDI sajnos egyre gyakoribb. Annak ellenére, hogy még augusztusban arról szóltak a hírek, hogy tavaly összesen 18-an haltak meg valamilyen kórházi fertőzés miatt, az OEK jelentéséből kiderül: csak a CDI 228 beteg halálában közrejátszott vagy annak oka lehetett.

A kórházi fertőzések számának növekedése nem hazai probléma: az unió betegségmegelőzési és járványügyi központjának (ECDC) felmérése szerint évente mintegy 4,5 millióan fertőződnek meg kórházi kezelésük alatt, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések minden huszadik kórházi beteget érintenek. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, becslések szerint évente mintegy 100 ezer embert betegít meg valamilyen kórházi baktérium - a fertőzöttek körébe nemcsak a kezelt beteg, de a kórházi dolgozók is beletartoznak. Az ECDC ráadásul a CDI fertőzések számának további növekedésére számít.

Pedig a fertőzések megfelelő higiénével megelőzhetőek, könnyebben kezelhetőek lennének. - Egyre kisebb a kórházi személyzet, nincs megfelelő takarítás, nincs elég egyszer használatos eszköz, kézfertőtlenítő gél, sok esetben a minimumfeltételek sincsenek biztosítva - sorolja a fertőzések terjedéséért felelős problémákat Falus Ferenc. A volt országos tisztifőorvos szerint a fertőtlenítés, de még az alapvető kézmosás hiánya miatt is a kórokozókat a kórházi személyzet is szabadon terjeszti, ráadásul a betegek megfelelő elkülönítését sem tudják szakszerűen biztosítani még az intenzív osztályokon sem.

A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtlenítőszerrel kezet mosnának a betegek kezelése előtt FOTÓ: THINKSTOCKS

A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtlenítőszerrel kezet mosnának a betegek kezelése előtt FOTÓ: THINKSTOCKS

Az OEK szerint tudományosan igazolt, hogy a kórházi fertőzések megelőzése akkor a leghatékonyabb, ha az intézményekben 250 ágyanként legalább egy főállású infekciókontroll nővért foglalkoztatnak. Falus tapasztalatai szerint ez sok helyen nincs meg, s ha egy kórházban összesen van egy ilyen személy, már az jónak mondható. Az ECDC 2012-es vizsgálata rávilágított: Magyarországon 477 ágy mellé jutott egy ilyen szakember. Hazánkban azonban sem az uniós szervezet, de a hazai szakértők sürgetése nyomán sem született hatékony stratégia a kórházi fertőzések visszaszorítására. Falus Ferenc szerint aggályos, hogy az adatokat sem gyűjtik megfelelően - úgy véli, erre még a szándék sincs meg.

Veszélyesebb a kórház, mint a repülés?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több millióan halnak meg orvosi műhibák és kórházi fertőzések következtében, ezért a kórház sokkal veszélyesebbnek számít mint a repülés.
"Ha valakit most vennének fel bármelyik országban egy kórházba, egy a tízhez az esélye annak, hogy valamilyen hiba áldozatává válik ellátása során. Az egészségügyi műhiba következtében bekövetkező halálozás esélye pedig egy a háromszázhoz" - számolt be Liam Donaldson, a WHO frissen kinevezett betegbiztonsági megbízottja. Ezzel szemben repüléskor az utasok elhalálozásának valószínűsége csupán egy a tízmillióhoz - írja a betegszoba.hu.
A WHO adatai szerint a fejlett országokban egy adott pillanatban egyszerre hét, a fejlődő országokban pedig tíz beteg kap legalább egy kórházi fertőzést. Minél hosszabb időt tölt egy beteg az intenzív osztályon, annál nagyobb a fertőzés kialakulásának kockázata, mert a katéter, a lélegeztető gép és a többi orvosi eszköz összefüggésben állnak a fertőzések magas előfordulásával.
Jelenleg körülbelül 100 ezer kórház követi a WHO műtétekhez ajánlott biztonsági ellenőrzőlistáját, amely a szervezet szerint 33 százalékkal csökkentette a műtéti szövődmények, és 50 százalékkal a halálozás kockázatát. Ha ezt az ellenőrzőlistát mindenütt használnák a világon, a becslések szerint körülbelül 500 ezer halálozást lehetne megelőzni.



TV2: zöld az út Vajna előtt?

Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:03
FOTÓ: Népszava
Jelenleg tanulmányozzuk a GVH indoklását, hamarosan reagálunk a döntésre - mondta lapunknak Óvári Győző, a Megapolis Media Zrt. ügyvédje miután a Gazdasági Versenyhivatal közölte, Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft.-je átveheti az irányítást a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited (CEE) felett.

A hatóság megállapította, hogy a két cégcsoportnak nincs azonos tevékenysége, így a fúzió megtörténhet. Polyák Gábor szerint a GVH szerepe másodlagos: „egyértelmű volt, hogy nem aggályos az üzlet, hiszen Vajnának nincsenek médiaérdekeltségei. Ugyanakkor egy hasonló vizsgálat Fonyó Károly esetében lehet, hogy nem zárulna pozitív eredménnyel, hiszen ő érdekelt más médiumokban is” – fejtette ki a médiajogász hozzátéve, hogy a GVH döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Vajna automatikusan házon belülre kerül, csupán azt, hogy versenyjogilag nincs akadálya az üzletnek. A cégbíróságon a Megapolis van előnyben, a cég adta be elsőként kérelmét a tulajdonjog bejegyzésére. Igaz, Simicska Lajos üzleti körének a TV2 Media Group Holdings Kft.-re volt elővásárlási joga, ez a cég tulajdonolja csatornát üzemeltető TV2 Csoportot.

A hatóság hiánypótlásra szólította fel Fonyóékat, akiket az sem akadályoz, hogy a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek zálogjoga van a vállalatra, amelynek törléséhez nem járultak hozzá. Óvári korábban azt közölte, már letétbe is helyezték az elővásárlási szerződésbe foglalt vételárat. A zálogjoggal kapcsolatban elmondta, azt átvennék, így törlését nem is kérték. Az ügyvéd szerint hosszú jogi procedúra lesz, mire a kiderül, hogy a TV2 Holding körüli cégmozgások jogszerűen történtek-e. Tavaly októberben ugyanis a TV2 Holdingot fele-fele arányban tulajdonló CCA Vízió Kft. és Double 6 Dominoes Kft. (D6D) - ezekre volt elővételi opciója Fonyónak - eladta az üzletrészét saját tulajdonosainak, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek. A TV2 két ügyvezető-tulajdonosa így próbálta kiüresíteni az elővételi opciót.

Mielőtt Vajna házon belülre kerül, ki kell fizetnie a csatornát: a vásárláshoz szükséges, nagyjából 20 milliárdos hitelt akár az állami tulajdonú Eximbank is biztosíthatja. Mivel közpénzzel foglalkozó bankról van szó, korábban megkerestük az Eximbankot, hogy hiteleznek-e a kormánybiztosnak, ám banktitokra hivatkozva nem válaszoltak. Ugyanakkor Polyák szerint az állam a terjesztési díjjal és a kormányhirdetésekkel együtt sem tud annyi pénzt juttatni a TV2-höz, hogy a csatorna fenntartható legyen, ám az összeg "kezdőtőkének" megfelelő lehet. A médiajogász úgy látja, ha Simicska köréhez kerülne a csatorna, akkor jóval nehezebben menne az üzemeltetés „főleg, ha az állam ellenséges lesz a csatornával, ami garantált”.

Tóbiás: végigviszem a következő választásig

Biró Marianna, Németh Péter
Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Azért az átalakulásért, amelyet az MSZP egy évvel ezelőtt meghirdetett, s amelyért az elmúlt hónapokban sokat dolgoztunk, érdemes vállalni a konfliktusokat - állítja Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint ugyanakkor nincs feszültség a pártjában, inkább munka van, amelynek célja, hogy olyan párttá váljanak, amely valóban a magyar társadalom, s az emberek igazi problémáival, azok megoldásával foglalkozik.
FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

 

- Meg tudja teremteni azt a kánont, amit az MSZP csapatként is képvisel, kommunikál a jövőben?

- A vezetést a kongresszus választja, az elnökségben most nagyon sokféle politikus megjelenik. Nem hiszek abban, hogy csak az én hangom számít, a mai vezetést az ország különböző településéről érkezett, eltérő szakmai és helyi tapasztalatokkal bíró szakemberek alkotják. Ez az elnökség az elmúlt másfél évben tisztességesen dolgozott. Volt bátorsága átlépni a rossz hagyományokon, törekvése az, hogy demokratikusan működtesse a testületet, igyekszik megváltoztatni berozsdásodott szervezeti konstrukciókat. Ez az elnökség tehát a sokszínűségével és az általam természetesnek tartott vitáival együtt egy csapat, amely érzi, hogy a változtatás elkerülhetetlen, és hogy a változás iránya helyes.

- Mi ennek a változásnak a lényege?

- Talán az új szemlélet, hogy nem önmagunkért vagyunk. Erről a szemléletváltásról fog szólni a novemberi kongresszus, s ez lesz a következő három év munkájának alapja is.

- Akkor ez a kongresszus olyan programról dönt majd, amely kormányváltására készíti fel a pártot?

- Természetesen, hiszen kormányprogrammá tesszük az állampolgárok problémáinak megoldását. Ennek a kongresszusnak kifejezetten az a feladata, hogy kijelölje az utat, amely a 2018-as választásokig felépíti a párt tartalmi, valós mondanivalóját, amivel tényleges alternatívájává tudja tenni az MSZP-t a jelenlegi hatalomnak.

- Tehát kormányzóképes erőnek tartja az MSZP-t?

- Ma a szocialista párt semmivel sem képtelenebb a kormányzásra, mint az ellenfelei, de sokat kell még dolgoznunk, hogy megfeleljünk a velünk szimpatizálóknak. Ez tény. De ne kérjék rajtam számon alig több mint egy év pártvezetés után az elmúlt tíz év munkáját. Azt nem lehet egy év alatt elvégezni.

- Három év elég lesz?

- Elégnek kell lennie. Amennyiben a kitűzött programot végrehajtjuk, 2018-ra az MSZP-ben végbemegy az a változás, amely a kormányzóképességhez és a Fidesz-kormány leváltásához szükséges.

- Tehát az Orbán-rendszer leváltása a cél?

- Természetesen, hiszen ez egy politikailag bebetonozott, autoriter rezsim, amely az ellenzéket és az állampolgárokat egyaránt kizárja a demokratikus hatalomgyakorlásból. Társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hogy a kiváltságokhoz, a kormányzati kapcsolatokhoz kötődés legyen az egyedüli értékmérő. Nem a teljesítmény, nem a szaktudás, nem a képesség az, amivel ma Magyarországon boldogulni lehet, hanem hogy része vagy-e az Orbán-rendszernek, vagy sem. Pedig a társadalom nagyobb része képtelen beilleszkedni a Fidesz világába, mert az idegen tőle, csak szeretné végezni a munkáját, politikamentesen. A dolgozót azonban ma nem védi a törvény, 2010 óta elvették a döntési szabadságát a munkája, a szabadideje, s a pénze ügyében, és folyamatosan látunk arra kísérleteket, hogy megfosszák az állampolgárokat a magánéleti döntések szabadságától is. A Fidesz csak a negatív szabadságot ígéri; hogy majd megvédi a menekülttől, a rokkantnyugdíjastól, a magánnyugdíj-pénztári tagtól az állampolgárt. A sorsuk, jövőjük felett való döntés szabadságát ez a hatalom nem biztosítja az embereknek. A valódi alternatíva ebből keletkezhet, ehhez kell eljutnia az MSZP-nek. A szocialisták kormányzása ugyanis nem jelentheti azt, hogy minden marad, csak kicserélődnek a politikai szereplők.

- Egy ilyen típusú szemléletváltás sikerre viteléhez is erős vezetőre van szükség. Ön az?

- Vannak erős vezetők, akik glóriát gyártanak a fejük köré, s a vezérelvet képviselik, de én inkább az integrátor szeretnék lenni, az a vezető, aki a csapatot építi, s abban a saját szakértelmének megfelelően irányít, ösztönöz, adja át a gondolatait. Nem az erőt vallom, hanem a bizalom és hit fontosságát.

- Ám a választók mintha nem hinnének MSZP-nek, hiszen most jelent meg egy közvélemény-kutatás, ami szerint az elmúlt húsz év legrosszabb támogatottsági mutatóit produkálja a párt.

- Minél közelebb kerülünk a mindennapi valósághoz, annál közelebb kerülünk majd a választókhoz is. A szocialistáknak meg kell érteniük, a politika nem csak az, hogy mit ír az újság, hanem az, hogy mit mondanak nekünk az emberek, s mi ebből mit oldunk meg. Nem hitethetjük el magunkkal, hogy tudjuk, az emberek mit gondolnak. Nekünk meg kell tapasztalni a valóságot. Ezért tartom kiemelkedően fontosnak a helyi szervezetek munkáját, hiszen a helyben politizálók ismerik, sőt, megélik azoknak az állampolgároknak a mindennapi valóságát, akiknek, s akikről nekünk beszélnünk kell.

- Akkor ez a mostani roadshow a róluk való információgyűjtés?

- A hat regionális találkozó arról is szól, hogy tapasztalatot szerezzek, szerezzünk a helyi társadalmak világáról. Ebben látom a Fidesszel elégedetlen többséghez közeledés lényegét, mert - ha már közvélemény-kutatásokra hivatkozunk - amellett hogy ez a kiábrándult, bizonytalan tömeg nem mozdult el az MSZP felé, az is kimutatható, hogy a kormányzással elégedetlenek csoportja ugyanakkora, mint 2014-ben, a választások előtt volt. Akkor ez a jelentős többség nem hozott változást, mert kizárólag csak hatalmi alternatívát kínáltunk, nem igazi megoldásokat a nehézségeikre. Addig nem fog ez a többség megmozdulni, amíg nem érzi azt, hogy közvetlenül róla szól a választás, amíg nem érzi, hogy van valódi képviselete.

- Ezzel lehet megtörni a Fidesz által monopolizált közbeszédet?

- A legjobb fegyver a Fidesz retorikájával szemben, ha azt a valósággal ütköztetjük. Azzal nem tud mit kezdeni. A valóságot kell föltárni és bemutatni. A valóságot kell megjeleníteni. Amit mi prioritásnak tartunk a dolgozói szegénység, vagy a vasárnapi boltzár kérdésköreiben, az nem pártügy, hanem társadalmi ügy, s ezekben lehet társadalmi összefogás.

- Gyurcsány Ferenc is összefogást sürget.

- Ő pártokban gondolkodik, én pedig az emberekben. Számára az alapkérdés, hogy fogjanak össze az ellenzéki erők. Ezt már 2014-ben beárazták a választópolgárok. Láttam, olvastam, rendben van, nem érdemel több szót.

- De hát az egymással versengő pártokkal nem kell foglalkozni?

- Megítélésem szerint a baloldalon nincsenek versengő pártok. Egy baloldali párt van, úgy hívják MSZP. Éppen ezért a kérdés nem az, hogy mit kezdenek a versengő pártok egymással, hanem az, hogy politikai vagy társadalmi szövetségben gondolkozzunk. Én mindenekelőtt a társadalom összefogásában gondolkozom.

- Azt mondta, hogy a következő három év útját jelölheti ki a kongresszus most. Ezen az úton ön megy végig elnökként?

- Én elvállaltam ezt a feladatot. A következő választásig tervezek. Pontosan tudom, hogy egy pártelnöknek egy ilyen helyzetben mi a feladata, hogy mi a kötelessége. Ennek a kötelességnek igyekszem megfelelni, nem másnak. Arra fókuszálok, hogy mi az ország érdeke, s hogy ennek képviseletéhez milyen párt kell. Engem ez vezet. Végigcsinálom.