Erotikus Faludy-versek is kalapács alatt

Faludy György kiadatlan erotikus és más témájú verseinek kéziratait, jegyzetfüzeteket, leveleket, személyes tárgyakat, állami kitüntetéseket, valamint a költő köteteinek autográf javításokkal ellátott szerzői példányait is elárverezik azon az aukción, amelyet a Kossuth-díjas költő, író, műfordító hagyatékából rendeznek csütörtökön Budapesten, a Pintér Aukciósházban.

Faludy Fanny, a 2006-ban elhunyt költő özvegye az MTI-nek hangsúlyozta: a sajtóban megjelent információkkal ellentétben szó sincs arról, hogy nyomorogna és a költő teljes hagyatékát elárverezné, de ahhoz, hogy egyben tudja tartani Faludy György örökségét, szükségszerűen fel kell áldoznia néhány darabot belőle. Az aukciós anyagot úgy állította össze, hogy a hagyaték minden részéből jusson egy-egy szelet a gyűjtőknek - mondta az özvegy, megjegyezve, hogy a költő egykori kiadója is felajánlott néhány személyes tárgyat.

A licitek 5 ezer és 1,5 millió forint közötti összegről indulnak - tette hozzá Faludy Fanny. A 100 tétel eladásából befolyó összegből egy ideig fedezhetőek lesznek a hagyaték fenntartási költségei - mondta Faludy Fanny, aki szerint az alapítványnak mindig annyi pénze volt csak, amennyit ő beletett, bár ez eddig sem az ő feladata lett volna. Az özvegy ezzel arra utalt, hogy kilenc évvel Faludy György halála után még mindig rendezetlen hagyatékának helyzete és a mai napig nem nyílt meg a Faludy-emlékmúzeum.

A hagyatékot kezelő Faludy György Irodalmi és Művészeti Alapítvány a ferencvárosi önkormányzattól bérbe vett Ferenc téri helyiségek után az utolsó pár évben nem fizetett bérleti díjat, tartozása eléri a 11 millió forintot, az önkormányzat ezért felmondta a bérleti szerződést, és bírósághoz fordult. Arra a kérdésre, hogy miért nem helyezik el máshol a hagyatékot, Faludy Fanny azt mondta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum helyhiány miatt nem tudja befogadni az anyagot, ezért ezúton várja azoknak a mecénásoknak a jelentkezését, akiknek fontos, hogy a költő életműve fennmaradjon.

Szerző

GKI: lassulóban a gazdaság

Publikálás dátuma
2015.11.02. 06:22
Vértes András FOTÓ: Népszava
A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. most megjelent havi összefoglalójában. Az első negyedévi 3,6 százalékos növekedést a második negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak - írják a GKI szakemberei. A tavalyi szintén 3,6 százalékos után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.

A magyar GDP – a románhoz hasonlóan – 2015. második negyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban ekkor már csaknem 25 százalékkal, a szlovák több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Míg 2014-ben a magyar gazdaság átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte.

A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható (gyengül az Egyesült Államokban megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az EU növekedési teljesítménye), amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A görög pénzügyi csomag ugyan rövidtávon stabilizáló hatású, de a politikai kockázatok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek.

A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyár folyamán lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelemben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt – mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett kötelező – az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható. A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a kiviteli lehetőségek romlása hatására. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye.

Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek. Az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás dinamikája 2,5 százalék körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után hozzávetőleg 2 százalékos mértékűre várható, de mindezt az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek 2-2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez.

Az államháztartás első kilenc havi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százaléka. Ez részben az EU-finanszírozás egy része átmeneti felfüggesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiány valószínű. A külső egyensúly az első félévben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek - írják a GKI szakértői.

Szerző

GKI: lassulóban a gazdaság

Publikálás dátuma
2015.11.02. 06:22
Vértes András FOTÓ: Népszava
A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. most megjelent havi összefoglalójában. Az első negyedévi 3,6 százalékos növekedést a második negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak - írják a GKI szakemberei. A tavalyi szintén 3,6 százalékos után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.

A magyar GDP – a románhoz hasonlóan – 2015. második negyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban ekkor már csaknem 25 százalékkal, a szlovák több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Míg 2014-ben a magyar gazdaság átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte.

A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható (gyengül az Egyesült Államokban megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az EU növekedési teljesítménye), amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A görög pénzügyi csomag ugyan rövidtávon stabilizáló hatású, de a politikai kockázatok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek.

A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyár folyamán lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelemben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt – mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett kötelező – az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható. A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a kiviteli lehetőségek romlása hatására. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye.

Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek. Az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás dinamikája 2,5 százalék körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után hozzávetőleg 2 százalékos mértékűre várható, de mindezt az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek 2-2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez.

Az államháztartás első kilenc havi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százaléka. Ez részben az EU-finanszírozás egy része átmeneti felfüggesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiány valószínű. A külső egyensúly az első félévben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek - írják a GKI szakértői.

Szerző