Előfizetés

Mourinhónak egy hete maradt?

José Mourinho egyelőre haladékot kapott a Chelsea vezetőségétől, de hétvégén már meneszthetik, ha továbbra sem jönnek a sikerek.

Bár a Chelsea szombaton hazai környezetben 3-1-es vereséget szenvedett a Liverpooltól, a korábbi lapértesülésekkel szemben Mourinho még nem került az utcára. Az elmúlt héten a Mirror számolt be arról, hogy a játékosok nem állnak teljes mellszélességgel edzőjük mellett. A BBC Sportsweek című adása pedig meghökkentő nyilatkozatot közölt az egyik kezdőjátékostól, miszerint amíg Mourinho az edző, addig a csapat nem játszik győzelemre.

Emellett Eden Hazard a Daily Mail-nek beszélt arról, ha a portugál marad a Chelsea trénere, az első adandó alkalommal elfogadja az őt már régóta csalogató Real Madrid ajánlatát, csak ne kelljen a portugál keze alatt játszania. Ez nem valami biztató az elkövetkező mérkőzések előtt: a kékek először a Bajnokok Ligájában fogadják a Dinamo Kijevet, majd utaznak bajnoki mérkőzésre az őket múlt héten a Carling Kupából kiverő Stoke City otthonába. Utóbbi az Eurosport információi szerint a szakember utolsó találkozója lehet a fővárosiak kispadján, mert bármi lesz a mérkőzés végkimenetele, menesztik.

Olasz sajtóforrások már az utódját is tudni vélik. A Corriere della Sera arról számolt be, hogy a klub orosz milliárdos tulajdonosa, Roman Abramovics csalogatja a csapathoz az Inter vezetőedzőjét, Roberto Mancinit, akinek vezetésével a második helyen áll az olasz bajnokságban a milánói együttes. A lap szerint a felek közel állnak az egyezséghez. Másrészt Fabio Capello is jelezte, érdekelné a munka Mourinho menesztése esetén.

A portugál tréner lelépési díja, amennyiben nem önszántából távozik a klubtól, úgy 30 millió font lenne. A klub elnöke, Roman Abramovic egyesek szerint ezt „zsebből” kifizeti ezt az összeget. Ebben viszonylatban élen járna a londoni klub, hiszen 2004 óta 100 millió fontot fizettek a menesztett edzőiknek. Az már most biztos, hogy a háttérben zajló történések miatt izgalmas hét vár a londoniakra.

Közeledés Ázsiában

R.T.
Publikálás dátuma
2015.11.03. 06:32
Abe Sinzo japán kormányfő, Pak Gun Hje dél-koreai elnök és Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Némi enyhülés várható Japán és Dél-Korea, valamint a legtehetősebb ázsiai államok viszonyában azt követően, hogy hármas csúcstalálkozón vett részt Dél-Korea, Japán és Kína miniszterelnök. Már az is eredmény, hogy ezen országok vezetői egyáltalán közös tárgyalóasztaléhoz ültek.

Azt követően, hogy hétvégén hármas csúcstalálkozón vett részt Pak Gun-Hje dél-koreai elnök, Abe Sinzo japán, valamint Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, tegnap fontos bilaterális találkozóé volt a fő szerep, hiszen a dél-koreai elnök a japán miniszterelnökkel találkozott. Bár Washington régóta arra próbálja ösztökélni két szövetségesét, Tokiót és Szöult, közeledjenek egymáshoz, a két állam viszonya meglehetősen hűvös. Az Egyesült Államok hírek szerint úgy véli, hogy a megbékélésnek inkább akadálya Pak Gun Hje dél-koreai elnök, mint Abe. Ugyanakkor a koreaiak nem felejtik el könnyen a japán megszállás időszakát.

Mindenesetre némi előrelépést jelenthet ebben a viszonyban, hogy egyáltalán létrejött a kétoldalú találkozó a dél-koreai államfő és a japán kormányfő között. Abe és Pak első ízben tárgyaltak egymással hivatalos bilaterális találkozó keretein belül, s a két ország vezetői között is három év óta ez volt az első legmagasabb szintű csúcs. A japán miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy hazája megvizsgálja a második alatt elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos koreai kifogásokat. Elsősorban a koreai szexrabszolgák kérdéséről van szó, amely évtizedek óta árnyat vet a két állam kapcsolatára, s rendkívül érzékeny téma az ázsiai térségben a második világháború után hét évtizeddel is.

A világháború alatt, illetve Kína és a Koreai-félsziget megszállásának idején Tokió szexrabszolgaságba taszított megannyi kínai és korai nőt. Az ügy kapcsán tavaly őszinte bocsánatkérésre szólította fel Tokiót az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is. Történészek becslései szerint Japán a megszállás idején összesen mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra, s kétezer bordélyházat tartott fenn az általa megszállt területeken. Sok nő szerzett örök életre szóló lelki sebeket, többen közülük megbetegedtek.

Japán ugyan 1993-ban nyilatkozatban kért bocsánatot az áldozatoktól, tavaly azonban az Abe-kabinet kilátásba helyezte a dokumentum alapjául szolgáló bizonyítékok felülvizsgálatát, ami felháborodást keltett bel- és külföldön egyaránt. A 2000-es évek közepén Abe Sinzo kétségbe is vonta, hogy a hadsereg kényszerítette volna a nőket prositúcióra, később azonban bocsánatot kért ezért a nyilatkozatáért. Dél-Korea és Japán 1965-ben aláírt egy államközi szerződést a szomszédsági kapcsolatokról, amelyben Szöul lemondott a kárpótlásról egy 800 millió dolláros hitel fejében. Sinzo erre emlékezve tegnap kifejtette, hogy megállapodtak abban, folytatják a tárgyalásokat Japánnak a második világháborúban játszott szerepével kapcsolatban. Pak Gun Hje megjegyezte, hogy esélyt lát a kétoldalú viszony fejlesztésére.

A két vezető tárgyalt a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültségekről is. A Reuters szerint Abe aggodalmát fejezte ki a térségben kialakult viszonyok miatt. A kérdésben szerinte együttműködésre van szükség Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok között. Japánban és Dél-Koreában összesen 80 ezer amerikai katona állomásozik. Múlt héten az Egyesült Államok rombolót küldött a Dél-kínai-tenger térségébe, ami után harcias Amerika-ellenes cikkek jelentek meg a kínai sajtóban. Vang Ji kínai külügyminiszter akkor úgy foglalt állást, azt tanácsolja az amerikai félnek, kétszer is gondolja meg, mielőtt cselekszik, s a „semmiből ne idézzen elő bajt”.

Közeledés Ázsiában

R.T.
Publikálás dátuma
2015.11.03. 06:32
Abe Sinzo japán kormányfő, Pak Gun Hje dél-koreai elnök és Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Némi enyhülés várható Japán és Dél-Korea, valamint a legtehetősebb ázsiai államok viszonyában azt követően, hogy hármas csúcstalálkozón vett részt Dél-Korea, Japán és Kína miniszterelnök. Már az is eredmény, hogy ezen országok vezetői egyáltalán közös tárgyalóasztaléhoz ültek.

Azt követően, hogy hétvégén hármas csúcstalálkozón vett részt Pak Gun-Hje dél-koreai elnök, Abe Sinzo japán, valamint Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, tegnap fontos bilaterális találkozóé volt a fő szerep, hiszen a dél-koreai elnök a japán miniszterelnökkel találkozott. Bár Washington régóta arra próbálja ösztökélni két szövetségesét, Tokiót és Szöult, közeledjenek egymáshoz, a két állam viszonya meglehetősen hűvös. Az Egyesült Államok hírek szerint úgy véli, hogy a megbékélésnek inkább akadálya Pak Gun Hje dél-koreai elnök, mint Abe. Ugyanakkor a koreaiak nem felejtik el könnyen a japán megszállás időszakát.

Mindenesetre némi előrelépést jelenthet ebben a viszonyban, hogy egyáltalán létrejött a kétoldalú találkozó a dél-koreai államfő és a japán kormányfő között. Abe és Pak első ízben tárgyaltak egymással hivatalos bilaterális találkozó keretein belül, s a két ország vezetői között is három év óta ez volt az első legmagasabb szintű csúcs. A japán miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy hazája megvizsgálja a második alatt elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos koreai kifogásokat. Elsősorban a koreai szexrabszolgák kérdéséről van szó, amely évtizedek óta árnyat vet a két állam kapcsolatára, s rendkívül érzékeny téma az ázsiai térségben a második világháború után hét évtizeddel is.

A világháború alatt, illetve Kína és a Koreai-félsziget megszállásának idején Tokió szexrabszolgaságba taszított megannyi kínai és korai nőt. Az ügy kapcsán tavaly őszinte bocsánatkérésre szólította fel Tokiót az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is. Történészek becslései szerint Japán a megszállás idején összesen mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra, s kétezer bordélyházat tartott fenn az általa megszállt területeken. Sok nő szerzett örök életre szóló lelki sebeket, többen közülük megbetegedtek.

Japán ugyan 1993-ban nyilatkozatban kért bocsánatot az áldozatoktól, tavaly azonban az Abe-kabinet kilátásba helyezte a dokumentum alapjául szolgáló bizonyítékok felülvizsgálatát, ami felháborodást keltett bel- és külföldön egyaránt. A 2000-es évek közepén Abe Sinzo kétségbe is vonta, hogy a hadsereg kényszerítette volna a nőket prositúcióra, később azonban bocsánatot kért ezért a nyilatkozatáért. Dél-Korea és Japán 1965-ben aláírt egy államközi szerződést a szomszédsági kapcsolatokról, amelyben Szöul lemondott a kárpótlásról egy 800 millió dolláros hitel fejében. Sinzo erre emlékezve tegnap kifejtette, hogy megállapodtak abban, folytatják a tárgyalásokat Japánnak a második világháborúban játszott szerepével kapcsolatban. Pak Gun Hje megjegyezte, hogy esélyt lát a kétoldalú viszony fejlesztésére.

A két vezető tárgyalt a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültségekről is. A Reuters szerint Abe aggodalmát fejezte ki a térségben kialakult viszonyok miatt. A kérdésben szerinte együttműködésre van szükség Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok között. Japánban és Dél-Koreában összesen 80 ezer amerikai katona állomásozik. Múlt héten az Egyesült Államok rombolót küldött a Dél-kínai-tenger térségébe, ami után harcias Amerika-ellenes cikkek jelentek meg a kínai sajtóban. Vang Ji kínai külügyminiszter akkor úgy foglalt állást, azt tanácsolja az amerikai félnek, kétszer is gondolja meg, mielőtt cselekszik, s a „semmiből ne idézzen elő bajt”.