A módosítás legálissá teszi azt, hogy külföldiek szerződéses alapon belépjenek az ukrán hadseregbe vagy más harcoló alakulatba. A sajtószolgálat közleménye szerint ezáltal javul az ukrán fegyveres erők harci képessége, mert képzett, harci tapasztalatokkal rendelkező és motivált katonákkal egészülnek ki a harcoló alakulatok a zászlóaljak szintjén. Sajtójelentések alapján legfeljebb ezer szerződéses külföldit alkalmaznának.
A törvénymódosítást október 6-án szavazta meg a parlament. A jogszabály szerint a külföldieknek hivatalosan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy maradéktalanul betartják Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint lelkiismeretesen ellátják katonai feladataikat a szolgálat ideje alatt.
A jogszabály másfelől szigorítja a törvény által továbbra is tiltott zsoldosszolgálat miatti büntetéseket. Aki zsoldosokat finanszíroz, verbuvál, illetve kiképez olyan fegyveres konfliktusban való részvételre, amelynek célja Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntése, területi egységének megsértése vagy az állami szervek tevékenységének akadályozása, arra 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Ha ezt a bűncselekményt hivatalos személy követi el, a büntetési tétel 7-től 12 évig terjed. Ha a bűncselekmény elkövetése halálos áldozatot követelt, 10-15 éves, de akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható. A zsoldosok a fegyveres konfliktusban, háborús vagy erőszakos cselekményben való részvételért 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújthatók.
A kelet-ukrajnai konfliktus tavaly tavaszi kirobbanása óta számos külföldi jelentkezett szolgálatra Ukrajnában, elsősorban az önkéntes alakulatoknál. Pontos adatok a külföldiek számáról, hovatartozásáról nem ismertek, de az ukrajnai híradásokból kiderül, hogy több önkéntes alakulathoz, például a Mariupol környékén szolgáló Azovhoz, a Donbaszhoz, az UNA-UNSZO és a Jobboldali Szektor radikális nacionalista politikai szervezetek alakulataihoz álltak be külföldiek, javarészt orosz állampolgárok - akik nem értenek egyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna-politikájával -, más volt szovjet köztársaságból, például Fehéroroszországból, Grúziából, Örményországból és a balti államokból származók, de akad állítólag egy-két közép-európai, skandináv vagy amerikai is.
Az ukrán oldalon harcoló külföldiek helyzetét igencsak megnehezíti, hogy nem rendelkeznek olyan státusszal, amely törvényessé tenné számukra a hosszú távú tartózkodást Ukrajnában, ha pedig visszatoloncolják emiatt őket hazájukba, ott zsoldosszolgálatért elítélik őket. Volt már nem egy példa arra, hogy önkéntes alakulatnál szolgáló külföldi kapott Ukrajnából kiutasító végzést. A külföldi önkéntesek helyzetének mihamarabbi rendezéséért már több civil és politikai szervezet kiállt, és az ukrán média is több ízben felhívta a problémára a figyelmet.
