menekültek;migráció;Hiller István;kerítés;Simicskó István;határzár;

2015-11-03 19:27:00

Manipulál a hatalom

Hiller István utálja a kerítést, csak az Európai Unió mondjon már ennél jobbat. Olyat, amit támogatnak a tagállamok. Az Országgyűlés szocialista alelnöke arra figyelmeztette lapunkat, hogy a határzárral kapcsolatban megfogalmazott elvek az egyes országokban addig tartották magukat, amíg a migránshullám meg nem érkezett hozzájuk. Angela Merkel szerint viszont katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülteket.

Menekültügyben az MSZP nem támogatta a Fidesz javaslatait és ez helyes, ugyanakkor sürgetően fontos, hogy az ügyben szülessen végre közös, uniós megoldási javaslat. Erről Hiller István beszélt lapunknak. A parlament szocialista alelnöke saját bevallása szerint utálja a határkerítést, csak az EU mondjon már ennél jobbat. Olyat, amit minden tagállam támogat. A politikus arra emlékeztetett, hogy a határzárral kapcsolatban megfogalmazott elvek az egyes országokban addig tartották magukat, amíg a migránshullám meg nem érkezett hozzájuk. Azt követően ezek 36, de legkésőbb 48 órán belül megdőltek. Hiller a meghatározó hatalmakat arra biztatja, tekintsék elsődleges célnak a béketeremtést. Segítsenek olyan feltételeket kialakítani, hogy azok, akik most tömegesen hagyják el a saját hazájukat, vagy erre készülnek, otthon tudjanak maradni. A MSZP korábbi elnöke szerint ebben a kérdésben pártja így gondolkodik.

MTA: profi kampány

Professzionális kampányt épített fel Orbán Viktor stábja a menekültekkel szemben, a félelmekre alapozva. Ez már az MTA friss elemzéséből derül ki. A kutatók: Bernáth Gábor és Messing Vera szerint migránsügyben a hatalom manipulál, tanulmányukban pedig bemutatják, hogyan teszi ezt. A félelmeket először meg kellett teremteni, mivel bevándorlókról előzőleg keveset beszélt a média. Korábban a romákat kriminalizálták, az év eleje óta viszont a menekülteket. Januárban a kormánypártok néhány nap alatt tematizálták a migrációt, mint veszélyt. A Fidesz már januárban azt igyekezett elhitetni, hogy a bevándorlás komolyabb aggodalomra adhat okot, mint a terrorizmus, amivel a Jobbik egyetértett. Megélhetési bevándorlókról beszéltek, fertőzésveszélyt emlegettek, félelmet, szorongást keltettek, ami a KDNP-re is jellemző volt.

A biztonsági kockázatok sugalmazása jól ismert fogása a szélsőjobboldali beszéd "biztonságosító" stratégiáinak. Ezt a képet egészítették ki a kormány és a Jobbik részéről a jó bánásmódot stilizáló fordulatok. A kormány szerint a migránsok "kipihenik magukat", mielőtt odébbállnak, míg a Jobbik szerint szabadon "grasszálnak" az országban, a KDNP szerint pedig a "zsebpénzüket" is mi fizetjük. A kormány és a Jobbik egyaránt az anyagi terheket, illetve az előrevetített kulturális problémákat hangsúlyozza a kezdetek óta. Homályos és spekulatív érveken túl azonban semmilyen támpontot nem adtak a veszély nagyságának megítéléséhez - olvasható a tanulmányban.

Az MTA munkatársai a 2015 eleje óta tartó kampány első hónapját dolgozták fel, amelyben a kormánypártok kialakították a vita kereteit, megteremtették a fogalmi kategóriákat, amelyek segítségével nemcsak a politikai közbeszéd minőségét és dinamikáját határozták meg, hanem konkurencia nélküli értelmezési-nyelvi keretük eluralta a "szakmai", a tudományos és az érdekvédői diskurzust is. A kormányközeli média a Fidesz retorikáját követve félelmet keltett, a rendőrségi média pedig zavaros fogalomhasználattal erősítette a kormányzati kampányt, hiszen a menedékkérőket illegális határátlépőkét, határsértőként emlegette. A civil szervezetek viszont részben a jogilag bonyolult kategóriák korrekt hasz­nálata okán kiszorultak a diskurzusból. A legtöbb újság, televízió eközben meg sem szólaltatott menekülteket, csak a politikusok vitáinak adtak teret. Mindez növelte a veszélyérzetet, egyben legitimálta a kormány intézkedéseit.

Drónok figyeltek

Egyebek mellett a kerítést, amit Simicskó István szerint a honvédség gyorsan képes lenne tovább építeni a magyar-román határ bizonyos szakaszain. A honvédelmi miniszter örül annak, hogy a migránsok útvonala jelenleg Szlovénia és Ausztria felé vezet, és bízik abban, hogy nem lesz szükség határzár építésére a román határszakaszon.

Eközben Pintér Sándor bevallotta, a kormány a menekültválságban alkalmazta eddig legsikeresebben a drónokat. Több robotrepülőgépet is használtak, így a fővárosban minden percben látták, hol próbálják bevándorlók áttörni a határt, hol lépik át a zöldhatárt. Mindemellett a drónok arra is alkalmasak voltak, hogy dokumentálják a történteket, hiszen a felvételek bármikor visszanézhetők, kiértékelhetők.

Merkel: háború vagy szolidaritás

Háromszáz fős rendőri egységet hoz létre a schengeni határok védelmére Szlovákia januártól - döntött keddi rendkívüli ülésén a pozsonyi kormány. A kabinet jóváhagyta annak a 20 szlovák rendőrnek az ideiglenes kiküldetését is, akiket Pozsony Ljubljana kérésére vezényel Szlovéniába, hogy segítsék a migránsválság kezelését. Szlovákia korábban ötven rendőrt küldött Magyarországra.

Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög-török uniós külső határon, és "legalizálni kell a migrációt" - mondta kedden Angela Merkel német kancellár. A menekültek bevándorlásának legalizálására azért van szükség, hogy az Unió és Törökország meg tudja osztani egymás között a Törökországba érkezett kétmillió migráns ellátásának terhét. Katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország lezárná a határait a menekültek előtt. Erről pártja hétfő esti darmstadti fórumán beszélt a német kancellár aki szerint a Nyugat-Balkánon helyenként megint feszültségek vannak a migránsválság miatt.

A magyar határzár csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, egy kerítés a bajor-osztrák határon pedig csak ahhoz vezetne, hogy a menekültek más útvonalon próbálnának bejutni az országba. Németországnak nagy uniós tagállamként más feladata van, egy szolidáris megoldásért kell fellépnie a huszonnyolcak közösségében. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg, de "egész biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog".

Csurka helyett már Orbán szidja Sorost
"Soros György az izraeli és az amerikai zsidóság nagyhatalmú képviselője, spekuláns, és mai nehézségeink mögött, a forint árfolyam súlyos ingadozásai mögött is az ő kezét kell keresnünk." Ezt még 2011 decemberében írta Csurka István. A volt MDF alelnök, MIÉP elnök akkor azzal vádolta a tőzsdegurut, hogy megfenyegette Tarlós Istvánt, a főpolgármester pedig ezért nem merte őt az Újszínház intendánsának kinevezni. Csurka hosszú éveken át támadta az üzletembert és legfőbb magyarországi ellenfelének tartotta magát. Korábban az MDF bukását is Soros "számlájára írta. Úgy fogalmazott: "Az amerikai támogatók, élükön az alapítványi formát öltő, korábban behívott Sorossal, nem sajnálták a pénzt a nagy cél érdekében".
Az MSZP-SZDSZ kormány meggyengülése kapcsán azt állította: "Ez az a pillanat, amikor ők behívják a szovjet csapatokat, ez az a pillanat, amikor üzennek New Yorkba, hogy Pesten zsidókat akasztanak, és ez az, amikor - mint 1989-90-ben - felrajzolják az antiszemitizmus veszélyét, és segítségül hívják Soros Györgyöt, a Világbankot meg a Nemzetközi Valuta Alapot. Az egész műsor unásig ismert". Most nem Csurka, hanem Orbán Viktor és vezető fideszesek riogatnak Sorossal. A miniszterelnök múlt pénteken arról beszélt, hogy a "migránsözönt" olyanok is segítik, akik "mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat". E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros neve fémjelzi a legerősebben.