Lemondott Victor Ponta - Ő lehet az ideiglenes kormányfő

Publikálás dátuma
2015.11.04. 11:20
FOTÓ: Getty Images
Victor Ponta román miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy benyújtotta lemondását tisztségéről, és döntését a 32 halálos áldozatot követelő bukaresti tűzvész miatt érzett felelősségével indokolta. A lemondás hírére reagált az ellenzék: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elképzelhetetlennek tartja, hogy a mostani koalíció egy új miniszterelnökkel tovább kormányozzon, a Nemzeti Liberális Párt pedig előre hozott választást akar.

A miniszterelnök azt követően döntött így, hogy kedd este 25 ezren tüntettek Bukarestben az ő lemondását is követelve Gabriel Oprea belügyminiszterrel, miniszterelnök-helyettessel és Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármesterrel együtt. A spontán tiltakozás amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők nem vállalták a felelősséget a múlt pénteki  tűzvészért.

Ő lehet az ideiglenes kormányfő
Mircea Dusa védelmi miniszter lehet Románia ideiglenes kormányfője mindaddig, amíg új kormány alakul Bukarestben. Erről Victor Ponta leköszönő miniszterelnök beszélt a baloldali kormánykoalíció szerdai üléséről távozóban. Ponta kijelentette, a kormány délutáni ülése után nyújtja be lemondólevelét Klaus Iohannis államfőnek. Hozzátette, a kormányülésen a kabinetnek el kell még fogadnia néhány fontos dokumentumot. Azt is elmondta, hogy ő javasolta Mircea Dusát ideiglenes kormányfőnek.

Ponta bukaresti sajtótájékoztatóján kijelentette: kötelességének érzi megállapítani, hogy legitim a társadalom haragja, és nem akarja a miniszterekre és a helyi hatóságokra hárítani a felelősséget. "Nem akarok az emberekkel harcolni, nagy hiba lenne és mindenkinek rosszat tenne" - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: reméli, hogy a lemondása kielégíti a tüntetők követelését. Közölte, hogy az új kormány felállásáig kabinetje ellátja az ügyvezető kormány feladatait. 

A kormányfő lemondását előbb Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be, de ő azt mondta, azért van szükség erre, mert a szociáldemokraták koalíciós partnere nem akart felelősséget vállalni, és nem értette meg, hogy nem lehet a társadalomtól elszakadva politizálni. Dragnea Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettesre, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnökére utalt, aki a sajtóban megjelent hírek szerint jogtalanul használt rendőri felvezetést a bukaresti közlekedésben, és egy útja során a gépkocsiját felvezető rendőr halálos balesetet szenvedett.     Gabriel Oprea közölte, közösen hoztak döntést Victor Ponta távozásáról.

Az UNPR közleményében tudatta, hogy Victor Ponta lemondása után is támogatja a koalíciót, és kész arra, hogy új kormányzó többséget hozzon létre a PSD-vel. A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor tudni véli, hogy a történtek után a PSD nem óhajt többet kormánykoalíciót alkotni az UNPR-vel, amely a mérleg nyelve szerepét tölti be a parlamentben.

Szerdán Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármester is bejelentette lemondását. Elmondta: teljesen indokolt a lakosság haragja, és az áldozatok tiszteletének jeleként nyújtja be lemondását. A demonstrációt egy Facebookon szerveződött csoport eredetileg a negyedik kerületi polgármester lemondatása érdekében hirdette meg, mivel sokan őt tartják felelősnek, amiért engedélyezte és egy éven át sosem ellenőrizte a tűzvédelmi előírásokat kijátszó Colectiv-klub működését.

Kelemen Hunor elképzelhetetlennek tartja az új kormányalakítást

 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán, Victor Ponta lemondása után értékelte a Romániában kialakult politikai helyzetet. "Nem látom elképzelhetőnek, hogy a mostani koalíció egy új miniszterelnökkel tovább kormányozzon. El tudom képzelni, hogy a mostani ellenzékből alakuljon kormány, vagy hogy kisebbségi kormány alakuljon, vagy hogy esetleg egy technokrata kormány alakuljon. És el tudom azt is képzelni, hogy előre hozott választások következzenek" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, Klaus Iohannis államfőnek kell szerdán vagy csütörtökön tárgyalásokra hívnia a parlamenti pártok képviselőit, és az elnökön áll, hogy kit bíz meg kormányalakítással.

Kelemen Hunor véleményéről bővebben itt olvashat!

 

Előre hozott választást akarnak

Victor Ponta román miniszterelnök lemondása nyomán előre hozott választást akar  az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), és ezt az álláspontot fogják képviselik majd a Klaus Iohannis elnökkel folytatandó tárgyalásokon. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke közölte, hogy a jelenlegi román politikai helyzetben az előre hozott választás az egyedüli jó megoldás, és a pártoknak meg kell egyezniük erről. A többi párttal tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy mielőbb egyezség szülessen az előre hozott választásról. Gorghiu szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a közvélemény akaratát. Romániában a jövő év őszén lennének esedékesek a parlamenti választások. Az államfő várhatóan konzultációra hívja a parlamenti pártokat, hogy egyeztessenek a Victor Ponta lemondása nyomán kialakult politikai helyzetről.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Victor Ponta miniszterelnök lemondását az első lépésnek tekinti a román politikai elit megtisztulása felé.

"Egyértelmű pozitívumként könyvelhető el a doktoriját plagizáló, magyarellenes megnyilvánulásai miatt is elhíresült politikus távozása, s csak remélhetjük, hogy ezzel lehetőség nyílik a romániai politikai élet normalizálására, és beindul végre egy rég várt megtisztulási folyamat. Victor Ponta vezetése alatt Románia szinte minden tekintetben erkölcsi mélypontra süllyedt, kormánya pedig az elmúlt időszakban is számos, a magyar közösség érdekeit súlyosan sértő intézkedést támogatott hallgatólagosan és tevőlegesen" - állapította meg az EMNP.
A párt abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy Klaus Iohannis államfő helyes döntései adhatják meg a lehetőséget a jó irányba történő változásnak. A párt értelmezése szerint a Victor Pontát elsodró tömegakarat az, hogy "Románia és benne Erdély végre ne a csalás, a plágium és a kormányzati szintre emelt korrupció, hanem a valós doktori diplomák, a tudás és a jól végzett munka, az autonóm közösségek, valamint európai értékek országa legyen" - fogalmazott az EMNP.

Victor Ponta román miniszterelnök a tüntetők és saját pártja nyomására mondott le szerdán a tisztségéről - véli Cristian Pirvulescu román politológus.

Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint "normális és elkerülhetetlen" volt a kormányfő lépése, miután a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes rendőri felvezetésében október 20-án meghalt rendőr ügye miatt már felbolydult a közvéleményt, a péntek esti bukaresti tűzvész nyomán pedig a nyugtalanság kollektív felháborodásba csapott át, amely a kedd esti 25 ezer fős utcai tüntetésben csúcsosodott ki.
Pirvulescu szerint fennállt annak a veszélye, hogy a tüntetés állandósul, és tartós instabilitás alakul ki. Ha Ponta most nem mondott volna le, a következő napokban úgyis rákényszerült volna erre a növekvő utcai nyomás hatására - állapította meg.
Felidézte, hogy 2012-ben Ponta maga is tüntetések nyomán került hatalomra, hiszen akkor a Traian Basescu korabeli elnök köré csoportosuló koalíciós többség éppen az utcai megmozdulások miatt gyengült meg és bukott meg a parlamentben.

Szerző

Colleen Bell kritikája az amerikai kormány álláspontját tükrözi

Publikálás dátuma
2015.11.04. 10:04

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szerdán konzultációra utazik Washingtonba, ahol az Európa-ügyi helyettes államtitkárhoz lesz hivatalos – írja a szerdai Magyar Idők. A lap amerikai forrásból úgy értesült, hogy Victoria Nuland szerint Bell "puha", nem elég konfrontatív, és ezért is akar vele találkozni, szakértők szerint azonban ez csak a kormányzat kommunikációs fogása azért, hogy tovább gerjeszthessék az Amerika-ellenes hangulatot. Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget - közölte a Népszavával Kim Lane Scheppele. 

Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi címmel közölt cikket a Magyar Idők, amiben azt írják, hogy az amerikaiak szerint a Bell által minap megfogalmazott bírálat nem volt elég kemény, ezért eligazításra hazarendelték a nagykövetet. A kormánypárti lap szerint tegnap egy, a két kormánytól független, de a kétoldalú kapcsolatokra rálátással bíró forrás is megerősítette, hogy Victoria Nuland Európa-ügyi államtitkár szerint Bell „puha”, nem elég konfrontatív, ezért rendelte haza.

A lap szerint az Egyesült Államok újra felerősítheti az Orbán-kormánnyal szembeni bírálatait, ahogy, ha lassan is, de közelednek a 2018-as választások. Szakértők szerint azonban ez csak kommunikációs fogás, mivel nyilvánvaló, hogy Bell nem saját magától mondta el a Corvinus Egyetemen megfogalmazott bírálatát, hanem a kormánya utasítását követte betűről betűre. Akkor viszont Amerika miért bírálná azokat a mondatokat, amiket ő maga adott a nagykövet szájába? A magyar kormány - szakértők szerint - tehát azt akarja sugallni, hogy Amerikának még a nagykövet korrupciót, a médiaszabadság korlátozását firtató beszéde sem volt elég kemény, így gerjesztve tovább az Amerika-ellenes szólamokat az országban.

Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora a Népszava csütörtöki számában megjelenő interjúban emlékeztet rá, hogy a nagyköveti beszédek mindig formális nyilatkozatok, amelyeket az amerikai külügyminisztérium átvilágít, pontosan ismer. 
Így Colleen Bell nagykövet sem tehetne soha olyan nyilatkozatot, amely pusztán a személyes meglátásait tükrözné. Ő közvetíti az amerikai kormány véleményét. Scheppele professzor szerint a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára több nemzetközi megállapodás, azaz hogy felügyeli a demokratikus intézményrendszer állapotát és az emberi jogok érvényesülését Magyarországon.
A kritikák ráadásul jogosak - írta az emailban adott interjúban Kim Lane Scheppele.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Colleen Bell a Corvinus Egyetemen mondott beszédében élesen bírálta a magyar kormányt, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggodalmak fennmaradtak. 

„Sajnos vannak, akik nem hisznek abban, hogy a demokratikus értékek a béke és jólét legjobb alapjai” – jegyezte meg Bell, aki beszédében megjegyezte, az Egyesült Államok nem fog bocsánatot kérni azért, hogy ezeknek az értékeknek a védelmében hallatja a hangját. „A nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra” – mondta. Bell pontról pontra felidézte mindazokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyet a nemrégiben kiszivárgott amerikai non-paper is tartalmazott.

Washington számára továbbra is prioritás a korrupció elleni harc. Bell aláhúzta, hogy a közbizalmat akkor lehetne erősíteni, ha a korrupciós ügyekben érintetteket bíróság elé állítanák, a tisztségviselőket elszámoltatnák, s nyilvánosságra hoznák ezeket az eljárásokat. Aggodalmát fejezte ki a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a növekvő hatalomkoncentráció, a bíróságok függetlensége, az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt. „A döntéseket anélkül hozzák meg, hogy az érintetteknek lehetőségük lenne agggályaik, fenntartásaik kifejtésére” – mondta a nagykövet október 28-án.

Ezután a kormány újra Amerika-ellenes hangokat ütött meg, Szijjártó például másnap reggel úgy reagált: "Sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, "a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. 

Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte ugyanezt mondta el: Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - jelentette ki múlt héten a kancelláriaminiszter.

Szerző
Frissítve: 2015.11.04. 20:37

Colleen Bell kritikája az amerikai kormány álláspontját tükrözi

Publikálás dátuma
2015.11.04. 10:04

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szerdán konzultációra utazik Washingtonba, ahol az Európa-ügyi helyettes államtitkárhoz lesz hivatalos – írja a szerdai Magyar Idők. A lap amerikai forrásból úgy értesült, hogy Victoria Nuland szerint Bell "puha", nem elég konfrontatív, és ezért is akar vele találkozni, szakértők szerint azonban ez csak a kormányzat kommunikációs fogása azért, hogy tovább gerjeszthessék az Amerika-ellenes hangulatot. Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget - közölte a Népszavával Kim Lane Scheppele. 

Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi címmel közölt cikket a Magyar Idők, amiben azt írják, hogy az amerikaiak szerint a Bell által minap megfogalmazott bírálat nem volt elég kemény, ezért eligazításra hazarendelték a nagykövetet. A kormánypárti lap szerint tegnap egy, a két kormánytól független, de a kétoldalú kapcsolatokra rálátással bíró forrás is megerősítette, hogy Victoria Nuland Európa-ügyi államtitkár szerint Bell „puha”, nem elég konfrontatív, ezért rendelte haza.

A lap szerint az Egyesült Államok újra felerősítheti az Orbán-kormánnyal szembeni bírálatait, ahogy, ha lassan is, de közelednek a 2018-as választások. Szakértők szerint azonban ez csak kommunikációs fogás, mivel nyilvánvaló, hogy Bell nem saját magától mondta el a Corvinus Egyetemen megfogalmazott bírálatát, hanem a kormánya utasítását követte betűről betűre. Akkor viszont Amerika miért bírálná azokat a mondatokat, amiket ő maga adott a nagykövet szájába? A magyar kormány - szakértők szerint - tehát azt akarja sugallni, hogy Amerikának még a nagykövet korrupciót, a médiaszabadság korlátozását firtató beszéde sem volt elég kemény, így gerjesztve tovább az Amerika-ellenes szólamokat az országban.

Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora a Népszava csütörtöki számában megjelenő interjúban emlékeztet rá, hogy a nagyköveti beszédek mindig formális nyilatkozatok, amelyeket az amerikai külügyminisztérium átvilágít, pontosan ismer. 
Így Colleen Bell nagykövet sem tehetne soha olyan nyilatkozatot, amely pusztán a személyes meglátásait tükrözné. Ő közvetíti az amerikai kormány véleményét. Scheppele professzor szerint a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára több nemzetközi megállapodás, azaz hogy felügyeli a demokratikus intézményrendszer állapotát és az emberi jogok érvényesülését Magyarországon.
A kritikák ráadásul jogosak - írta az emailban adott interjúban Kim Lane Scheppele.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Colleen Bell a Corvinus Egyetemen mondott beszédében élesen bírálta a magyar kormányt, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggodalmak fennmaradtak. 

„Sajnos vannak, akik nem hisznek abban, hogy a demokratikus értékek a béke és jólét legjobb alapjai” – jegyezte meg Bell, aki beszédében megjegyezte, az Egyesült Államok nem fog bocsánatot kérni azért, hogy ezeknek az értékeknek a védelmében hallatja a hangját. „A nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra” – mondta. Bell pontról pontra felidézte mindazokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyet a nemrégiben kiszivárgott amerikai non-paper is tartalmazott.

Washington számára továbbra is prioritás a korrupció elleni harc. Bell aláhúzta, hogy a közbizalmat akkor lehetne erősíteni, ha a korrupciós ügyekben érintetteket bíróság elé állítanák, a tisztségviselőket elszámoltatnák, s nyilvánosságra hoznák ezeket az eljárásokat. Aggodalmát fejezte ki a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a növekvő hatalomkoncentráció, a bíróságok függetlensége, az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt. „A döntéseket anélkül hozzák meg, hogy az érintetteknek lehetőségük lenne agggályaik, fenntartásaik kifejtésére” – mondta a nagykövet október 28-án.

Ezután a kormány újra Amerika-ellenes hangokat ütött meg, Szijjártó például másnap reggel úgy reagált: "Sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, "a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. 

Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte ugyanezt mondta el: Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - jelentette ki múlt héten a kancelláriaminiszter.

Szerző
Frissítve: 2015.11.04. 20:37