Groteszk az orosz kottafejekben

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:45
Thomas Zehetmair FORRÁS: BFZ
Igor Stravinsky humoros, groteszk kompozíciója, a Kártyajáték, valamint Szergej Prokofjev ritkán hallható 2. hegedűversenye is megszólal Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar hétvégi koncertjein, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A Prokofjev-mű szólistája az Európa-szerte elismert osztrák hegedűművész, Thomas Zehetmair lesz.

Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója szerint „Stravinsky sosem rettent vissza attól, hogy provokatív legyen és pimasz, sőt: egyike volt azon kevés zeneszerzőnek, aki képes volt a humort, a játékosságot kottafejekkel lejegyezni. Prokofjev klezmer dallamokból építkező nyitánya után Thomas Zehetmair játssza el Prokofjev 2. hegedűversenyét, amely markánsan elüt a szerző több mint 15 évvel korábban született 1. hegedűversenyétől. A második tiszta és egyszerű, mégsem konvencionális. Dallamos és fülbemászó, tele virtuóz és szenvedélyes futamokkal, az édeskés lírában ugyanakkor a szarkasztikus humor is utat tör magának.”

A koncertek második fele is ezt erősíti, amikor a nagy szerencsejátékos hírében álló Stravinsky Kártyajáték című műve kerül sorra, pillanatok alatt a pókerjátszmák világába repítve a közönséget. Fischer Ivánnak különös kedvence ez a darab; azt mondja, ha jól adják elő, könnyed és könnyen hallgatható, táncos, vidám, igazán eredeti kompozíció. A hangverseny záróakkordja a Tűzmadár-szvit, melynek alapja az a balett, amivel az addig ismeretlen ifjú Stravinsky egy csapásra berobbant Európa zenei életébe.

Az 1910-es francia premierien ott nyüzsgött egész Párizs: Stravinsky egyetlen este alatt megismerkedett Prousttal, Debussyvel és Ravellel is. Európa számos városában turnézott később, a siker mindenütt óriási volt, a zeneszerző ötven év alatt majd’ ezerszer vezényelte a művet. A Fesztiválzenekar a darab szvit változatát játssza, amely a zeneigazgató szerint „kitűnően egyesíti a balett fő karaktereit, és önálló dramaturgiájával végigköveti a cselekmény vonalát. A mesés hangulat, a pazar színek és a zene érzéki gazdagsága így egyáltalán nem csorbul.”

A Fesztiválzenekar vendégszólistája, az 54 éves, osztrák hegedűművész, Thomas Zehetmaira salzburgi Mozarteumban szerzett diplomát, majd Nathan Milstein és Max Rostal mesterkurzusain tökéletesítette tudását. Tizenhat éves kora óta szólistaként járja a világot, emellett 1994-ben megalapított a nevét viselő vonósnégyest. 2001 óta rendszeresen vezényel: 2002 és 2014 között a Royal Northern Sinfonia zeneigazgatója volt, vendégkarmesterként jelenleg is dolgozik ezzel az együttessel. Idén nyáron Svájcba szerződött: 2016 szeptemberétől az Orchester Musikkollegium Winterthur vezető karmestere lesz. Zehetmair –Weimar és a Newcastle mellett – a budapesti Zeneakadémiának is díszdoktora. Lemezfelvételeit az Európa legprogresszívebb kiadójának tartott, avantgárd és kortárszenei profilú német ECM Records gondozza.

Erdogan az elnöki rendszerért száll síkra

Recep Tayyip Erdogan az elnöki köztársaság bevezetésére törekszik azután, hogy pártja, az AKP hétvégén nagy fölénnyel nyerte meg a parlamenti választást, s abszolút többséget szerzett a törvényhozásban. Az elnök egyúttal nyíltan megfenyegette azokat, akik ellenállnak törekvésének. „Azok, akik szembeszállnak népünk alkotmánymódosításra vonatkozó akaratával, négy év múlva megfizetik ennek az árát” – fogalmazott a török államfő televíziós beszédében. A voksolás legfontosabb üzenete ugyanis meglátása szerint ez a kérdés volt. A török elnök felszólította a pártokat arra, üljenek tárgyalóasztalhoz, s állapodjanak meg erről.

Az elnök szóvivője, Ibrahim Kalin közlése szerint lehetőleg népszavazást kell tartani ebben a kérdésben, hogy „egy erős elnöki rendszerről szavazzanak az emberek”. Mint fogalmazott, az elnöki teljhatalom nem Erdogan politikai jövője szempontjából fontos, hiszen ő „már bekerült a történelemkönyvekbe”. Szerinte csupán arról van szó, hogy így „hatékonyabbá” válik a döntéshozatal.

Erdogan pártja, az AKP a választáson – továbbra sem hivatalos adatok szerint - 317 mandátumra tett szert az 550 tagú törvényhozásban. A referendum kiírásához 330 képviselői szavazatra van szükség, az alkotmánymódosításhoz pedig 367 voksra. Kedden a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP fenntartásait fogalmazta meg a referendum kiírásával, illetve egy elnöki rendszer esetleges bevezetésével kapcsolatban. Erdogan közölte azt is, hogy folytatják a légicsapásokat a Kurd Munkáspárt (PKK) állásai ellen. Ez az akció „csak a terroristák ellen irányul” – állította.

A voksolás után mély válságba került a szociáldemokrata CHP, amely arányaiban ugyan több szavazatot (25,3 százalékot) kapott, mint a júniusi előrehozott voksoláson, de ez az eredmény elmaradt attól, amit az egyes irodák jósoltak a párt számára. A párton belül egyre többen követelik a CHP elnöke, Kemal Kilicdaroglu lemondását. A CHP 134 képviselői helyre tett szert, ami kettővel több, mint júniusban.

Szerző

Erdogan az elnöki rendszerért száll síkra

Recep Tayyip Erdogan az elnöki köztársaság bevezetésére törekszik azután, hogy pártja, az AKP hétvégén nagy fölénnyel nyerte meg a parlamenti választást, s abszolút többséget szerzett a törvényhozásban. Az elnök egyúttal nyíltan megfenyegette azokat, akik ellenállnak törekvésének. „Azok, akik szembeszállnak népünk alkotmánymódosításra vonatkozó akaratával, négy év múlva megfizetik ennek az árát” – fogalmazott a török államfő televíziós beszédében. A voksolás legfontosabb üzenete ugyanis meglátása szerint ez a kérdés volt. A török elnök felszólította a pártokat arra, üljenek tárgyalóasztalhoz, s állapodjanak meg erről.

Az elnök szóvivője, Ibrahim Kalin közlése szerint lehetőleg népszavazást kell tartani ebben a kérdésben, hogy „egy erős elnöki rendszerről szavazzanak az emberek”. Mint fogalmazott, az elnöki teljhatalom nem Erdogan politikai jövője szempontjából fontos, hiszen ő „már bekerült a történelemkönyvekbe”. Szerinte csupán arról van szó, hogy így „hatékonyabbá” válik a döntéshozatal.

Erdogan pártja, az AKP a választáson – továbbra sem hivatalos adatok szerint - 317 mandátumra tett szert az 550 tagú törvényhozásban. A referendum kiírásához 330 képviselői szavazatra van szükség, az alkotmánymódosításhoz pedig 367 voksra. Kedden a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP fenntartásait fogalmazta meg a referendum kiírásával, illetve egy elnöki rendszer esetleges bevezetésével kapcsolatban. Erdogan közölte azt is, hogy folytatják a légicsapásokat a Kurd Munkáspárt (PKK) állásai ellen. Ez az akció „csak a terroristák ellen irányul” – állította.

A voksolás után mély válságba került a szociáldemokrata CHP, amely arányaiban ugyan több szavazatot (25,3 százalékot) kapott, mint a júniusi előrehozott voksoláson, de ez az eredmény elmaradt attól, amit az egyes irodák jósoltak a párt számára. A párton belül egyre többen követelik a CHP elnöke, Kemal Kilicdaroglu lemondását. A CHP 134 képviselői helyre tett szert, ami kettővel több, mint júniusban.

Szerző