Vegyes felvágott. Így jellemezte Gy. Németh Erzsébet (Demokratikus Koalíció) a Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntését, amelynek értelmében a BKV 20 szóló-, illetve 20 csuklós buszt bérelhet és 35-öt megvásárolhat, feltéve, ha a kormány támogatja a kölcsön felvételét. Az ellenzéki politikus szerint olyan döntés született, amely ötvözi ugyan a kockázatokat, de nem mérsékli a hátrányokat.
Miután az elöregedett járművek cseréje elengedhetetlen, és a 3-as metró felújításának ideje alatt pótlóbuszokra lesz szükség, a közgyűlés még tavaly nyáron ezért járult hozzá a bérléshez. Részben a szerződéseket is megkötötték már, ám mert azok ellen egyebek mellett az Egységes Közlekedési Szakszervezet vétót emelt, ezért október 28-a helyett csak tegnap született meg a döntés a bérlésről és a vásárlásról.
Bérelni sokkal drágább, mint vásárolni, ezt a tegnapi közgyűlésen Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója is elismerte - nyilatkozta lapunknak Nemes Gábor. A szakszervezet elnöke hozzátette: bár a BKV-nak nincs pénze, de miután jelenleg adóssága sincs, vehet fel hitelt, amihez persze szükség van a kormány áldására. Ráadásul, ha az eredeti terveknek megfelelően 70 autóbuszt bérelt volna a cég, akkor 70 embert elküldtek volna, mert a járművek javítást a külső cég végzi. Nemes Gábor reméli, hogy végül egyetlen karbantartótól sem válik meg a BKV. Az elnök saját sikerüknek is tartja, hogy az ügyben részben visszalépett közgyűlés.
Tarlós szerint többféle, politikai, egzisztenciális, gazdasági és fővárosi érdek keveredik az ügybe. A főpolgármester saját bevallása szerint azon lesz, hogy olyan felelős döntést hozzanak, amely a város érdekeinek felel meg. "Nem a Fidesznek, még kevésbé a DK-nak, a legkevésbé a rejtett pártoknak, aztán annál is kevésbé olyan gazdasági társaságoknak, amelyek (...) a háttérben érzékelhetően mozognak" - mondta a rendkívüli közgyűlésen. A buszbérlés kontra vásárlás vitában azonban elismerte, súlyos bizonytalansági tényező a kormány, mert előre nem látható, hogy támogatja-e majd a BKV hitelfelvételi kérelmét vagy nem.
A BKV vezérigazgatója arról beszélt, hogy valóban a saját forrásból történő beszerzés lenne a legolcsóbb, ám erre a társaságnak jelenleg nincs elegendő forrása. Ha hitelből vásárolnak, az évente 130 millió forinttal, a bérlés 190 millió forinttal kerül többe mint a készpénzes vásárlás. Ezenfelül azt is előrevetítette, hogyha most hitelből vesz a BKV buszt, akkor lehet, hogy nem vehet fel majd kölcsönt a HÉV-cserére. Ráadásul a hitelhez szükséges önerő is hiányzik.
A szocialista Horváth Csaba a vitában azt vetette fel, hogy a BKV-nak jelenleg lenne pénzügyi lehetősége saját buszok megvásárlására. Az LMP-s Csárdi Antal azzal érvelt, hogy a bérbeadó cégek által felszámolt évi 13 millió forintos költséggel szemben a saját buszok karbantartására csak 820 ezer forintot költ a BKV járművenként. "Ha az a kérdés, hogy pazaroljunk vagy ne pazaroljunk, akkor a pazaroljunk kevesebbet egy gyáva válasz" - fogalmazott Csárdi. Az ellenzéki képviselő gyáva kompromisszumnak nevezte a döntést. A fideszes Wintermantel Zsolt újpesti polgármester szerint viszont a fővárosnak az említett konstrukciók mindegyikét igénybe kell vennie azért, hogy minden kockázatra felkészüljön.
A kormány szerdán tárgyal a BKV ügyéről.
Az egyik a MABI-BUS kft., a másik a Debrecenhez köthető Inter Tan-Ker City Kft., amelyiknek anyacége tagja annak a konzorciumnak, amelyik még 2009-ben megnyerte a cívisváros közlekedési tenderét. A főváros eredetileg ez utóbbi társaságtól 50 buszt akart bérelni, ami ellen kifogást emeltek, így lett ebből végül 20. Az Inter Tan-Ker Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. elektromos hajtásláncot gyártó üzemet is létesített Debrecenben. Idén nyáron az önkormányzat kötött együttműködési szándéknyilatkozatot a holdinggal. A BKV nyolc évre a szóló autóbuszokat kilométerenként 246 forintért, a csuklós járműveket 330 forintért bérli, évente legfeljebb 86 ezer kilométerre.