kereskedelem;fogyasztás;VOSZ;állam;létszámgazdálkodás;

2015-11-06 06:22:00

Jöhet Brüsszel vétója?

A kormány konszolidálta a magyar gazdaságot, és ennek is köszönhető a kereskedelmi forgalom és a fogyasztás folyamatos bővülése - állította Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén beszélt. Ugyanakkor a jelenlévő szakmai szervezetek képviselői inkább azon háborogtak, hogy megkérdezésük nélkül dönthet majd az Országgyűlés arról, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszer kiskereskedelmi üzleteben 70 négyzetméterenként kötelező lenne egy munkavállalót foglalkoztatni.

A kereskedelmi forgalom 27 hónapja bővül, a tegnap megjelent statisztikai adatok szerint szeptemberben 5,1 százalékkal bővült a megelőző 12 hónaphoz viszonyítva - erről beszélt mondta Varga Mihály a csütörtöki azon az Európai Kereskedelmi Napon, amelyet a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezett. A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt öt évben a magyar gazdaságot sikerült konszolidálni, a növekedés tavaly 3,7 százalékos volt, ezzel Magyarország az unió élmezőnyébe került. Varga Mihály a kereskedelmi forgalom erősödése mögött is kedvező gazdasági folyamatokat vélt fölfedezni, köztük a foglalkoztatottak számának emelkedését, a reálbérek és a lakossági fogyasztás növekedését. A vasárnapi zárva tartására utalva, azt állította, hogy még így is növekedett a boltokban alkalmazottak száma, ennek ellenére ebben az ágazatban is a munkaerőhiány a jellemző - tette hozzá.

Nem szerencsés az ha az állam kvótarendszert fogalmaz meg ott is, ahol nem foglalkoztató és nem tulajdonos - így reagált Varga Mihály szavaira Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára arra a kormánypárti sajtóban megjelent elképzelésre utalt, amely szerint meghatároznák a nagy alapterületű áruházak számára a minimális eladói létszámot. A szakma szervezeti vezető Ferenc főleg a bértárgyalások előtt nem tartja szerencsésnek az ilyen tervek megszellőztetését, mert a foglalkoztatásról szóló jogszabály alakulása kedvezőtlenül befolyásolhatja ezeknek az eszmecseréknek kimenetelét. Mire a miniszter megjegyezte: hogy "parlamenti kezdeményezés" volt a foglalkoztatottak számának a kereskedelmi egységek négyzetméteréhez való kötése, amelyről kormányzati álláspont még nincs. Megjegyezte, a foglalkoztatás bővítése stratégiai kérdés, a kereskedelem érdekeit a kormány képviselni fogja - mondta Varga Mihály.

Az említett képviselői indítvány nem csak a multikat, de a nagy hazai kézben lévő üzletláncokat is nehéz helyzetbe hozhatja. Dávid Ferenc a fórum után a Népszavának úgy fogalmazott, ez a tervezet az üzleti szférára terhelt közfoglalkoztatásnak tekinthető. Dávid Ferenc azt is kifogásolta, hogy a szakmai szervezetekkel most sem egyeztetett a kormányzat részéről senki sem, így csak a sajtóból tudták meg, hogy milyen javaslatról tárgyalhat majd a kabinet. Az egyeztetésen elmondhatták volna - egyebek mellett - azt is, hogy ha ez az elképzelés megvalósul, akkor az visszatérés lesz az 1993. előtti kötött létszám- és bérszabályozáshoz, amely a szocialistának nevezett gazdaságban volt gyakorlat. Az élelmiszer kiskereskedelemben 25 év után újra megjelenhetnek a "vatta emberek", akiket kényszerből vesznek föl. Ez a lépés tovább gyengítheti a jogbiztonságot, hiszen Brüsszelben "elmeszelték" a progresszív élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat, erre a kormányzat most az ágazatot egy másik teherrel sújtja - mondta a VOSZ főtitkára, aki szerint borítékolható, hogy Brüsszelben a "400 négyzetméteres" jogszabály sem megy át. Az egyelőre senkivel nem egyeztetett javaslat ugyanis versenyidegen, mert megszab egy alapterületet. Ráadásul egy ágazaton, a kereskedelmen belül diszkriminál, hiszen a műszaki cikkeket árusító üzleteket nem kényszerítené létszámbővítésre. Nem lehet egy adott szakmát így fölparcellázni. Bár arra sincs garancia, hogy nem terjesztik ki maholnap a vendéglőkre, a szállodákra is ezt a szabályt - figyelmeztetett Dávid Ferenc.

Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a fórumon némileg árnyalta a Varga Mihály festette rózsaszín képet. Elmondta, hogy az elmúlt 10 évben tíz megyében veszített a lakosság a vásárlóerejéből. A többiben stagnált, vagy némileg erősödött.A magyar fogyasztó az uniós átlag harmadával rendelkezik. A kutató azt is hangsúlyozta, ha a kereskedelmet nem sújtaná annyi büntető adó és egyébkorlátozás, akkor a kiskereskedelem és a fogyasztás a jelenleginél gyorsabban bővülhetne. A kiskereskedők pedig jelentős beruházásokat hajthatnának végre. Ez a "400-as csapás" ezzel ellentétesen hathat.

Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökségi tagja, a Westend City vezető szakembere a vasárnapi zárva tartás kapcsán megjegyezte: ebben a bevásárlóközpontban vasárnaponként mindössze 70 üzlet tart nyitva a korábbi 400 helyett.