A levélben a főpolgármester elsősorban az agglomerációs járatok finanszírozását említi, ugyanis a fővárosnak csak határain belül kötelezettsége a járatok biztosítása, azon kívül nem. Mégis megteszi, de ez tízmilliárd forintos veszteséget okoz. Ha az állam nem lép, akkor az agglomerációs jegyek, bérletek árát ötszörösre kell növelni, hogy ne alakuljon ki hiány.
A BKV hiányának másik forrása az ingyen utazók (a 6 év alatti gyerekek, a 65 év feletti nyugdíjasok és a fogyatékkal élő) utaztatása. Ezek után az állam nem fizet teljes kompenzációt. Ha az állam nem fedezi ezt a költséget, akkor a főváros bevezethet egy 1-2000 forintos regisztrációs jegyet az ingyen utazóknak. Tarlós további lehetséges forrásként említi az éves 5000 forintos Budapest-matricát, amit a Budapest határát átlépő autósoknak kellene fizetniük. A levél előrevetíti a kedvezményes diák- és nyugdíjas-bérletek árának a duplájára növelését is. A levélre a mai napig nem érkezett válasz. A BKV finanszírozásának ügyét szerdán sem tárgyalta a kormány.
Mindazt megkapja a BKV, ami a költségvetésben szerepel – ezt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János válaszolta a tegnapi Kormányinfón lapunknak arra a kérdésére, hogy a közlekedési cég megkapja-e azt a 40 millió forintot, ami az idén az államtól jár. Ebből eddig egyetlen forintot sem utaltak át. Lázár közölte, a kormány eddig is segített, most sem fogja magára hagyni a BKV-t.
