"Ha megütlek, meghalsz!" - Szürreális MMA közgyűlés

Publikálás dátuma
2015.11.05. 20:26
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Fotó: Tóth Gergő, Népszava
A Szabad Művészek csoport tagjai és Gulyás Márton rendező is részt vettek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésén csütörtökön  a Pesti Vigadóban. Mint az artportal.hu beszámolt az esetről, a csoport komolyan vette a szabályok adta lehetőséget, és a nyilvános eseményen vitát kezdeményeztek az MMA reprezentánsaival. Ám a "vita", a maga klasszikus szabályaival nem tudott kialakulni. Sőt. 

Mint ismeretes - emlékeztet a portál -  a napokban szivárgott ki az a kormányzati elképzelés, amely szerint a még többé-kevésbé a mindenkori kormányzattól függetlenül működő Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) gyakorlatilag odaadnák az MMA-nak. Az NKA élén álló testület, az NKA-bizottság, valamint a szakmai kollégiumok, tehát a konkrét pályázatokról döntő testületek tagjait egyharmad részben az MMA, egyharmad részben pedig a kormány (az Emberi Erőforrások Minisztériuma)  jelölné, a szakmai szervezetek a maradék helyeken osztozhatnának csak. Az MMA ezen felül meg is szüntethet bizottságokat, valamint a felosztható pénz arányairól is dönthet. Erről a tervről - noha rebesgették egy ideje, hogy készül - nem zajlott társadalmi vita, az érintettek véleményére az előkészítés során nem volt kíváncsi sem az MMA, sem az EMMI - írja az artportal.hu .

A mai közgyűlésen sem volt végül vitára lehetőség. Fekete György felszólalása alatt Gulyás Márton - ő zavarta meg annak idején hangosbeszélővel meg Markó Iván Az ember tragédiája című táncadaptációjának premierjét is, tiltakozva az ellen, hogy Markó társulata soron kívül kapott 130 millió forintot a miniszterelnöktől -  próbált a jelenlevők elé kilépve kérdéseket feltenni, de csak hangos tiltakozásig jutott – a biztonsági emberek eltávolították. A teremben még megjelent egy transzparens, amely az NKA-nak az MMA általi elfoglalására utalt.

Gulyás, miközben megpróbálták eltávolítani, a dulakodás közben leesett a színpadról, a Szabad Művészek csoport egyik tagjának kezéből pedig egy jelenlevő MMA-tag megpróbálta kicsavarni a kamerát, illetve másikuk kezéből a transzparenst. Eközben azt mondta az egyiküknek: "ha megütlek, meghalsz". A jelen levő biztonságiak - akiknek a figyelmét felhívták arra, hogy egy MMA-tag dulakodik és fenyegetőzik - azonban nem voltak hajlandók ezt meghallani, és a Szabad Művészek ellen fordultak - írja az artportal.hu

Mint a felvételen hallható, a Magyar Művészeti Akadémia (!) közgyűlésén jelenlevők soraiból, miközben a színpadon Gulyás Márton hozzájuk fordulva próbálja elmondani a véleményét, a "takarodj", és a "szemétláda", valamint "mocsok" és "szemét megfizetett emberek" kiáltások hallhatóak a folyamatos füttyszó mellett. Majd a botrány csúcspontján, afféle szürreális térbe helyezve az esetet, a színpadon helyet foglaló Marton Éva dalra fakad. Mindeközben a már földre került, majd onnan feltápászkodó, és az őt lefogni, elhallgattatni akarókkal dulakodó Gulyás azt kiabálja: Fekete György magyar művészeti közélet Pozsgay Imréje!

Ha nem hiszik, nézzék meg:  

Szerző

Iszony lett a magyar-amerikai viszony

Publikálás dátuma
2015.11.05. 20:23
Családi fotó: Orbán Viktor az Obama házaspár társaságában szeptemberben FORRÁS: FEHÉR HÁZ/LAWRENCE JACKSON
Jogi és diplomáciai értelemben is van legalitása az Egyesült Államok kormányának Magyarországot, illetve a hazánkban 2010 óta végbement alkotmányos változásokat és a kormányzati intézkedéseket kritizálni. Ezt nemcsak a lapunknak nyilatkozó Kim Lane Scheppele alkotmányjogi szakértő állította a két ország által szentesített nemzetközi egyezségekre hivatkozva, hanem Charles Gati is egyértelművé tette, amikor a politológus professzor emlékeztetett arra: a magyar kormány tagjai ugyanúgy megfogalmazzák álláspontjukat más államok ügyeivel kapcsolatban. Hiába védik tehát a kabinetet fizetett amerikai lobbistái, Washington nem lépte túl a neki adott diplomáciai kereteket, a bíráló hangnem ráadásul a magyar külügyet is gyakran jellemzi.

Turn down the volume, azaz csavarjuk lejjebb a hangerőt - mondta Magyarországra érkezését követően Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének a múlt hétig sikerült is tartani a diplomáciai tűzszünet látszatát, ám Washington vélhetően a menekültügyben történt magyar intézkedések, valamint Orbán Viktor kormányfő egyre szélsőségesebb retorikája miatt kénytelen volt ismét egyértelművé tenni a nyilvánosság számára: az amerikai kormány továbbra is lesújtóan vélekedik a magyarországi állapotokról.

A Figyelő kormányzati diplomáciai forrásai szerint ráadásul a nagykövet beszéde csak az első lépés volt, az Egyesült Államok újra, még erőteljesebb nyomást próbál gyakorolni a kormányra, hogy az térjen vissza a demokratikus útra. Azért éppen most, mert Orbán egyre népszerűbb Európában, ám a magyar kormányfő hatalomfelfogása és a migráns-válságban (is) bevetett szélsőséges kijelentései a demokratikus eszmék hívei számára elfogadhatatlanok.

Nem mindenki van ezzel így ugyanakkor Amerikában sem. Colleen Bellnek vissza kellene vonnia azokat az állításokat, amelyeket Magyarországról tett a múlt héten - mondta Jeff Duncan dél-karolinai republikánus képviselő Washingtonban, a szerdai kongresszusi meghallgatáson Victoria Nulandnek, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkár-helyettesének. A budapesti nagykövet a Corvinus egyetemen tartott beszédét, amelyben többek közt a korrupciót, a civil szervezetek elleni támadást, a sajtószabadság korlátozását és a menekültek ellenségként kezelését tette szóvá, Duncan elítélte, "ok nélküli támadásnak" nevezte, felszólalásában ráadásul dicsérte Magyarországot, mint az Egyesült Államok és a NATO értékes szövetségesét. Mindez persze az Index szerint Orbán és a magyar kormány újdonsült amerikai szószólójának, Connie Macknek az akciója volt. Mack cégeit 1,4 milliárd forintért bízta meg washingtoni lobbizással a Századvég és a magyar kormány. A külügyi bizottsági meghallgatást élőben közvetítették a Mack által létrehozott angol nyelvű propagandaoldalon, ugyanakkor az esemény témája nem Magyarország volt, tehát tudniuk kellett előre, hogy Duncan szóba fogja hozni a budapesti nagykövet beszédét. Azt pedig, hogy előre felkészültek erre, a portál szerint az is erősíti, hogy az MTI a szokásosnál is gyorsabban beszámolt a meghallgatáson történtekről.

Ezzel szemben az amerikai nagykövet múlt heti beszédéről a magyar állami hírügynökség egy napig hallgatott, amit azzal magyaráztak, hogy nem volt ott tudósítójuk. A napokban a magát kormánypárti napilapként hirdető Magyar Időkön keresztül is rátámadtak Bellre, miközben az amerikai kritikákat Magyarország belügyeibe való beavatkozásként értékelte a kormányoldal. Volt ideje ugyanakkor a Fidesz-kabinetnek fölkészülni az újabb amerikai kritikákra. Előzetesen volt tudomása a magyar kormányfő környezetének az amerikai nagykövet múlt héten előadott, nagy port kavart beszédéről. Az előadásról maga a nagykövet, Colleen Bell tájékoztatta Megyesy Jenőt, a miniszterelnök tanácsadóját - írta csütörtökön a Figyelő, amely ugyanakkor azt nem említette, hogy a VS.hu már hetekkel ezelőtt azt írta kormányzati forrásaira hivatkozva: Amerika újabb kritikákat fog megfogalmazni. A hetilap szerint csupán az történt, ami a diplomáciában nem szokatlan, hogy előre jelzik a fogadó országnak, hogy erős politikai tartalmú beszéd következik. A tanácsadó azt a tájékoztatást kapta a nagykövettől, hogy abban semmi rendkívüli nem hangzik el, épp ezért Bellt meglepte, mekkora hullámokat kavart a beszéde.

Szijjártó Péter ugyanis azonnal visszautasította az amerikai kritikákat azzal, hogy az aggályosnak tartott kérdéseket az Egyesült Államokkal nem kötelességünk megvitatni, hiszen Magyarország az Európai Unió tagállama (ugyanezzel érvelt egyébként a magyar diplomácia vezetője tavasszal is, amikor először adott interjút a Népszavának - a szerk.) A külgazdasági és külügyminiszter egyébként telefonon, majd személyesen is egyeztetett az amerikai nagykövettel, utóbbi kapcsán a Figyelővel azt közölte: Bell és közte megmaradt a személyes jó viszony, a nagykövet "a gyümölcsöző együttműködés híve".

Nem tudni azonban, hogy Szijjártó jó hangulatúként előadott találkozója valóban lehűti-e az indulatokat. Már csak azért sem, mert mint azt lapunknak több szakértő kiemelte: jogi és diplomáciai értelemben is van legalitása az amerikai kritikáknak. Már csak azért is, mert a korrupció, a nyilvánosság, a jogbiztonság, az orosz kapcsolataink mind-mind olyan témák, amelyek messze nem csak uniós jelentőséggel bírnak, s amelyek érintik az Egyesült Államokkal való szövetségünket is. A Népszavának adott interjúban ráadásul Kim Lane Scheppele amerikai szakértő konkrétan idézte is az idevágó nemzetközi egyezményt. A Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora úgy fogalmazott: "szövetségesként folyamatosan kritizáljuk egymást. Az amerikai-magyar kapcsolatok esetében ennek a kritikának a hátterében közös nemzetközi megállapodások állnak, amelyeket a két ország vállalt, s amelyek kifejezetten engedélyezik az ilyen bírálatokat. Különösen az 1991-es moszkvai dokumentum, amellyel a felek megállapodtak abban, hogy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összes tagállama vállalja: 'A résztvevő államok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából nemzetközi aggodalomra okot adó ügyeket, s az e jogok és szabadságjogok alapjait a nemzetközi rend szerint kezelik. Ezen túl kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a vállalt kötelezettségek terén az emberi dimenziót az EBESZ közvetlen és jogos aggodalommal szemlélheti az összes résztvevő államban, így az nem tekinthető kizárólag az érintett állam belügyének.' (Az egyezményből idézett mondat nem hivatalos fordítás - a szerk.) Magyarország vállalta ezt, ahogyan az Egyesült Államok és a többi EBESZ tagállam is, így a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára a megállapodás" - magyarázta lapunknak Scheppele.

Ráadásul a magyar kormány "Amerika beavatkozik a belügyekbe" típusú retorikája már csak azért sem állja meg a helyét, mert az Egyesült Államok nyilatkozatai, illetve a tavaly ősszel átadott non-paper, amely 29 konkrét kritikát és ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára éppen akkora nyomást jelentenek hazánk számára, mint amikor Szijjártó Péter bírálja más országok vezetését, intézkedéseit, vagy épp rendeli be hivatalába egy-egy állam nagykövetét - utóbbira csak az elmúlt hónapokban számos példa akadt. "Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Angela Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű" - fogalmazott Charles Gati is lapunknak arra a kérdésre, hogy beavatkozik-e az Egyesült Államok a magyar belügyekbe.

2010 óta romlanak a kapcsolatok
A magyar-amerikai kapcsolat az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta folyamatosan romlott, s Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet távozása idejére már jócskán halmozódtak a feszültségek. Bár 2011-ben a Tom Lantos Intézet megnyitására a volt (Condoleezza Rice) és az akkor hivatalban lévő amerikai külügyminiszter is ellátogatott Budapestre, Hillary Clinton már akkor kénytelen volt a washingtoni kormányzat fenntartásait sorolni parlamenti beszédében, majd négyszemközt is Orbán Viktornak. Ugyanannak az évnek a végén pedig levélben is kifejezte aggodalmát a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az előkészítetlen törvénykezés, a bírói függetlenség hiánya, a vallás- és sajtószabadság sérelme miatt.
Mivel az Orbán-kormány nem mutatott hajlandóságot a változtatásra, a State Department utasítására a nagykövetnek szóbeli jegyzéket kellett átadnia a magyar kormányfőnek. Az üzenet tartalmát a magyar diplomácia némiképp elferdítve kommunikálta, amiért a nagykövet épp lapunknak erősítette meg: "Ez demarche volt!" (azaz diplomáciai tiltakozás volt). A kabinet érdemben nem reagált.
Kounalakis távozásakor érkezett Budapestre a nagykövethelyettes, André Goodfriend, aki ideiglenes ügyvivőként vezette a képviseletet másfél éven át. Nem az amerikai félen múlt, hogy a színfalak mögötti baráti, szövetségesi beszélgetéseket felváltotta a nyíltszíni konfrontáció. Tavaly októberben ugyanis a kormányhoz közeli (akkor még) Napi Gazdaság hozta (tényeket elferdítve) nyilvánosságra, amiről az amerikai kormány bizalmasan informálta a külügyminisztériumot, hogy a 7750-es elnöki proklamáció értelmében korrupcióban való érintettség miatt magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból. Mivel azonban a cikk azt állította, hogy a kitiltásokat amerikai cégek ellen indult adóhatósági vizsgálatok miatt rendelték el, a budapesti amerikai ügyvivő ezt több sajtóértekezleten is cáfolta. Amerikai részről törvényi rendelkezések miatt nem részletezhetik a korrupciós vádakat, de világossá tették, azokkal kapcsolatosan minden információ a magyar kormány rendelkezésére áll.
Ráadásul tavaly egy diplomáciai "non-paper" átadásával is jelezték, hány esetben próbált a nagykövetség a korrupciós ügyekben interveniálni - hiába -, mielőtt a kitiltáshoz folyamodott. Az iratot azonban a magyar kormányfő "fecninek" nevezte, s nem volt hajlandó érdemben kivizsgálni az adóhatóság elnökét és több vezetőjét érintő, súlyos korrupciós vádakat. Goodfriendet eközben egy interjúban tett kijelentése miatt rágalmazással vádolta meg Orbán Viktor, s bepereltette Vida Ildikóval, a NAV azóta távozott elnökével, az egyetlennel a hat kitiltott kormányzati tisztviselő közül, aki elismerte, hogy az amerikaiak listáján szerepel. A budapesti külügy Goodfriend diplomáciai mentességének feloldását kérte a State Departmenttől, ám az - szinte természetes módon - nem adta ezt meg.
Mindezek után az új nagykövet, Colleen Bell érkezésére Szijjártó Péter, a kinevezése után Washingtonban csak helyettes államtitkári szinten fogadott magyar külgazdasági és külügyminiszter láthatóan enyhíteni próbálta a konfrontációs hangnemet, s az elmúlt hónapokban a két ország közötti együttműködést kommunikálta. Egészen a múlt hétig, noha időközben az is kiderült, az Egyesült Államok tavaly október 21-én nem "fecnit", hanem egy 29 pontba szedett, amerikai ajánlásokat tartalmazó iratot, non-papert adott át a kormánynak. Azon a napon az amerikai fővárosban találkozott Szijjártó és Victoria Nuland, a térségért felelős helyettes államtitkár.

Szerző

Megújult a Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal

Publikálás dátuma
2015.11.05. 20:13
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Elkészült a Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal felújítása: Magyarország legnagyobb vasúti fejlesztését csütörtökön adták át a püspökladányi vasútállomáson.

A most elkészült csaknem 70 kilométeres vasúti pályán óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok, korszerű biztosítóberendezéseket telepítettek, öt állomáson peronaluljárókat építettek, a vonal mentén közúti alul- és felüljárók készültek.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a megújult vasúti pályán a decemberi menetrendváltozástól felújított szerelvények közlekednek majd, a vasúttársaság pedig saját forrásból megkezdi a kisújszállási, a karcagi és a püspökladányi állomásépületek felújítását. Folytatódik a 100-as vasúti pálya építése is: a következő fejlesztési szakaszban Püspökladány és Debrecen között korszerűsítik a vasútvonalat - mondta a vezérigazgató.

Szerző