Internetes forradalom Romániában

A román lakosság nagy része úgy érzi, ellopták a 89-es forradalmat, ellopták a demokráciát. Tüntetők a teljes politikai elit cseréjét követelik. Victor Ponta bukása nem oldott meg semmit, a politikum összezavarodott, a pártok az utcához próbálnak igazodni, teljessé vált a politikai káosz. Az RMDSZ-nek nem kedvez a hangulat, egy előrehozott választás a romániai magyar parlamenti képviseletet is veszélybe sodorhatja.

Negyed századdal a rendszerváltás után újra forrong Románia. A múlt pénteki tragikus kimenetelű rock koncert mélységesen megrázta az országot és fejére állította a politikai életet. A bukaresti halálos áldozatok sokaságát követelő tűzvész nyomán utcára vonultak Románia-szerte, a tüntetők a mindent behálózó korrupciót és a korrupt politikai osztályt tették felelőssé a történtekért. Szerdán szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta miniszterelnök benyújtotta lemondását, de a lavina megfékezéséhez ez távolról sem elég.

Pontanak nem volt más választása. A nem is olyan rég Románia legnépszerűbb politikusának számító ifjú kormányfő a tavaly novemberi elnökválasztás óta gyakorlatilag „politikai hulla”, amint egyes elemzők fogalmaztak. 2012-ben a szociáldemokraták ifjú reménységének számított, 39 évesen lett miniszterelnök, amikor májusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Mihai Razvan Ungureanu jobbközép kormányát. Ugyanazon év őszén még az azóta felbomlott szociál-liberális unió, az USL élén több mint kétharmados többséggel megnyerte a parlamenti választást, de tavaly úgy veszített Klaus Johannissal szemben az államfőválasztáson, hogy első fordulóban még tíz százalékos előnnyel vezetett.

A váratlan bukást a Facebooknak köszönhette Ponta. Ez volt az első internetes forradalom Romániában. A választás után egy ideig az internetes mozgósításnak köszönhetően több városban követelték Ponta lemondását, bár az elnökválasztásnak semmi köze nem volt betöltött tisztségéhez. A tüntetések elhaltak, de a kormányfő helyzete a nyáron végképp ellehetetlenült. Korábban viszont még egy lemondását követelő hullámot átélt, amikor kiderült, hogy plagizált a doktori dolgozatában. A kormányfő tagadott, de egy bukaresti független bizottság is kimondta a plágium tényét. Egy másik bizottság, a minisztérium alárendeltségében lévő viszont az ellenkezőjét állapította meg. A lakosság a függetlennek mondott bizottság véleményét fogadta el, bár annak függetlenségét is beárnyékolja, hogy tagjai ugyan nem aktív politikusok, de sokuk közismerten ellenzéki kötődésű, elnöke például a jobbközép első Boc-kormány tanügyminisztere volt.

A korrupciós vádat már aligha tudta volna tovább cipelni. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádirata ugyan eléggé politika-szagú, hiszen Pontát azzal vádolja a DNA, hogy 2007-2008-ban valós munkavégzés nélkül vett fel havi két-háromezer eurós ügyvédi honoráriumot Dan Sova szenátor cégétől, az összeg igazolásául pedig 2011-ben egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával utólag 17 teljesítési igazolást hamisított. Sova később minisztere lett. A korrupciós vád a nemzetközi porondon is ellehetetlenített a kormányfőt, nemrég egy Bukarestbe látogató német parlamenti küldöttség is elkerülte őt. A tűzvész utáni lemondása azt a látszatot kelti, hogy nem megbukott, hanem felelősséget vállalt egy olyan tragédiáért, amelyért közvetlenül nyilván nem felelős, politikai gesztust tett, ami akár megmentheti néhány nappal korábban még véglegesen derékba törtnek tűnő politikai karrierjét.

Az azóta történtek alapján elmondható – bármi megtörténhet Bukarestben, ahol akkora lett a káosz, hogy már sem a pártok, sem az államfő nem tudja, hogyan tovább. A demonstrációk ugyanis Ponta lemondása után is folytatódtak, a tüntetők minden parlamenti párttal szemben ellenségesen lépnek fel, teljes politikai elitcserét követelnek, azt, hogy olyanok többé ne szerepeljenek a politikai életben, akik az elmúlt 25 évben valamely párt színeiben feltűntek bármilyen szinten. De a közösségi hálózatokon szerveződő tüntetők sem egységesek, követeléseik változnak. Az első napokban előrehozott választást sürgettek, aztán amikor Klaus Johannis államfő meghívta képviselőiket is az új kormány kialakítását célzó egyeztetésekre, már azon az állásponton voltak – legalábbis legtöbbjük – hogy ne legyen előrehozott választás, mert időt kell adni új politikai pártok létrehozására. Pénteken be is jelentette megalakulását az Új Forradalom Párt (Partidul Noua Revolutie), amely ugyan még szeptemberben kezdte a pártalapítási eljárást, de ugyanezeket az elvárásokat fogalmazza meg.

Nem véletlen, hogy összezavarodott a politika. Mindezt tetézi az, hogy a tűzvész után, november 2-5 között végzett közvélemény-kutatás is meglepő eredményt hozott. Johannis és a legnagyobb ellenzéki erő, az elnök pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ponta lemondásakor még egyértelműen előrehozott választást akart, mára már nem. Az államfő két napos konzultációsorozat után sem kért még fel senkit a kormányalakításra, sőt, egyetlen párt sem terjesztett elő sem nevet, sem konkrét kormányalakítási koncepciót. Mindenki vár és tapogatózik az utcára figyelve, s egyedül Calin Popescu Tariceanu házelnök, volt liberális elnök és miniszterelnök, aki kivált a PNL-ből, amikor az Johannis vezetésével idén tavasszal kilépett a Liberális Internacionáléból és átsorolt az Európai Néppártba, tette ezt szóvá. (Tariceanu jelenleg az ALDE elnevezésű új liberális párt elnöke és a Ponta vezette balközép koalíció tagja volt.)

A liberális ellenzék elbizonytalanodása érthető. A tüntetők őket is elutasítják, a tragédia óta napvilágot látott egyetlen felmérés szerint pedig a bukott szocialisták ismét megelőzték. Szeptemberben még a PNL biztos első volt 42 százalékkal, a PSD csak 35 százalékon állt. Akkor még hárompárti parlament körvonalazódott, amelybe a két nagyon kívül csak az 5 százalék körül ingadozó RMDSZ-nek volt esélye bejutni. Az új kispártok, Traian Basescu új formációja, a PMP, valamint Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, a korrupcióellenes harcot – sokak szerint boszorkányüldözést, politikai perek sorozatát is – elindító, magát nem politikusként reklámozó EP-képviselő nemrég alapított M10 nevű pártja 2,5, - 2,6 százalék körül mozogtak. Ilyen erőviszonyok közepette a liberálisok taroltak volna. (Romániában 2016 novemberében kellene parlamenti választást tartani menetrend szerint.) A CSCI intézet által pénteken bemutatott felmérés szerint azonban a PSD újra vezet, 39 százalékkal, míg Johannis liberálisai 35-re estek vissza. Több kis párt mozog a küszöb körül – Macovei M10-e, Tariceanu ALDE-ja, Basescu PMP-je és az RMDSZ.

Az utca azonban nem tágít. Szombaton már kevesebben, nem tízezrek, hanem csak ezrek tüntettek, de a jelszavak nem változtak és uralják az internetet – új politikai elitet követelnek. Amennyiben fennmarad ez a felfokozott politikai hangulat, magas részvétel várható, akárcsak a tavalyi államfőválasztáson, ami azonban nagyon kedvezőtlen a romániai magyar képviseletnek. Az RMDSZ dolgát az is nehezíti és a közvélemény-kutatási adatokat pedig torzítja, hogy 3-4 millió román állampolgár él külföldön, akik most már levélben is szavazhatnak.

A tavalyi államfőválasztást ez, illetve az a közhangulat döntötte el, hogy sok külföldön élő román nem tudta leadni voksát a szavazókörzetek hiánya miatt. Ők mindeddig hagyományosan Basescut és a jobboldalt támogatták. A napokban is különböző nyugat-európai fővárosokban tüntettek a románok, követeléseik pedig azonosak voltak a román városokban utcára vonultak jelszavaival – politikamentes politikát követelnek. Egyesek szerint Romániában és a románok körében Facebook-forradalom zajlik. Senki sem tudná megválaszolni, mi lesz ennek a vége. Egyelőre marad a politikai válság és bizonytalanság.