„A burundi vezetők gyújtogató beszédei növelik annak rizikóját, hogy a válság kikerül az ellenőrzésük alól, s tömegmészárlásokhoz vezet” – jelentette ki a szervezet Kelet-Afrikáért felelős igazgató-helyettese, Sarah Jackson. A szomszédos Ruanda államfője, Paul Kagame pedig saját hazája példáját hozta fel figyelmeztetésként, mondván: Burundiban is megismétlődhet az az etnikai erőszakhullám, amely két évtizeddel ezelőtt náluk csaknem milliónyi áldozatot követelt.
Burundiban azután fajultak mára szinte polgárháborús szintre az ellentétek, hogy nyáron az eddigi elnök, Pierre Nkurunziza bejelentette: az alkotmány előírásai dacára harmadszor is jelölteti magát a tisztség elnyerésére. Azóta sok száz halálos áldozatot követeltek az összecsapások, s sok tízezren menekültek a környező országokba. Burundi lakosságának 85 százaléka hutu, 14 százaléka pedig tuszi nemzetiségű – épp ez a két törzs volt az, amelynek egymással szembeni irtóhadjárata Ruandában 1994-ben a fekete földrész egyik legszörnyűbb tragédiájához vezetett. „Tanulniuk kellene a mi történelmünkből” – figyelmeztette a szomszéd állam irányítóit Kagame. Nkurunziza egyébként egy lázadó hutu milícia vezetője volt, mielőtt államfővé vált volna.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyilatkozatban szólította fel a burundi kormányt, hogy az ország lakosságának érdekeit tartsa szem előtt, s törekedjen a viták párbeszéd útján való megoldására.