Orbán szerint éledezik az ipar

Publikálás dátuma
2015.11.11. 06:26
MTI FOTÓ: Czeglédi Zsolt
A nemzeti ipar és annak egyik legfontosabb szereplője, a Mol annyira megerősödött, hogy nemzetközileg is megállja a helyét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a tiszaújvárosi butadién-kinyerő üzem avatóján. Az új gyár a kormányfő szerint úgy illeszkedik a magyar gazdaság rendszerébe, mint egy hiányzó puzzle-darab. A kormányfő úgy vélte, hogy Magyarország nemzeti ipara láthatóan éledezik, "próbálgatja a szárnyait".

Szakértők szerint a feldolgozóipar valóban a legjelentősebb iparágak egyike, ha a szélesebb értelembe vett gépjárműipari fejlesztéseket is számba vesszük, beleértve az autóalkatrész-ipart is. A feldolgozóipar egyéb szektorai azonban az évek során lemaradtak. Ugyanakkor a tiszaújvárosi gyár új foglalkoztatottjainak létszáma mindössze 32 fő lesz. A kormányfő utalása a nemzeti ipar éledezésére egy olyan üzem avatásán hangzott el, amelynek meghatározó tulajdonosa egy távol-keleti cég. A felhasznált licenc pedig a német BASF-től származik.

Az avatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: 35 milliárd forintba került a beruházás, évente 6-10 milliárd forinttal növeli majd a Mol-csoport jövedelmezőségét. Az új gyár 51 százalékban japán befektetők, 49 százalékban a Mol tulajdona.

A butadién-üzem évi 130 kilotonna kapacitással indul, ebből a két év múlva elkészülő gumiüzem évi 60 kilotonnát tud majd felhasználni. A Tiszaújvárosban kinyert butadiénből - amely egy színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz, és amelyet az etiléngyártás során keletkezett melléktermékből állítanak elő - évente 5 millió darab autóabroncsot készíthetnek majd. Éppen ezért volt lényeges az a bejelentés, hogy a Mol és a japán JSR Corporation várhatóan 2017-re egy műgumigyárat épít Tiszaújvárosban, ez a fő alapanyaga a gumiabroncsnak, itt a tervek szerint több, mint 100 új munkahely létesül.

Az alföldi régióban egy újabb nehézvegyipari üzem létesítése jelentősnek mondható, bár a kazincbarcikai BorsodChem hasonlóképpen a magyar ipar egyik meghatározó szereplője, emellett a Mol tiszaújvárosi üzeme műanyag-alapanyag termékeinek egyik legfontosabb felhasználója.

Szerző

Alulbiztosítottak a magyarok

Miközben a magyar lakosság minden tekintetben alulbiztosított, az egyik legnagyobb lemaradás a balesetbiztosítások terén mutatkozik - derül ki a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszéke és a Vienna Life Biztosító közös felméréséből. 

Miközben a megkérdezett, 18 év feletti válaszadóknak csak 10,5 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, a válaszadók 42,9 százaléka szenvedett már olyan balesetet, aminek következtében orvosi ellátásra szorult. Arra a kérdésre, hogy miért nem kötnek balesetbiztosítást, a 35 év alattiaknál 14,3 százaléka anyagi okokra hivatkozott, a 35 feletti korosztály esetében ez az arány már 50 százalék volt. 

Szerző
Témák
biztosítás

Elszámoltak a bankok

A devizaalapú kölcsönök elszámolása során átlagosan 393 ezer forintot térítettek vissza a pénzügyi intézmények az ügyfélnek – jelentette be Freisleben Vilmos egy tegnapi háttérbeszélgetésén. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelemmel foglalkozó igazgatójától megtudtuk, hogy a pénzügyi intézmények által visszatérített összegek eltérően alakultak, egy átlagos jelzáloghiteles 718 ezer, a nem jelzáloghitellel rendelkező ügyfél átlagosan 201 ezer forintot kapott vissza. A jogosult ügyfelek tehernövekedése jelentősen mérséklődött: a svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25 százalékkal 77 720 forintra csökkent, míg az ilyen hitelek átlagos tőketartozása 8 millió forintról 6,5 millió forintra apadt.

Freisleben Vilmos kifejtette: az elszámolásban érintett 1,9 millió szerződésből 975,5 ezer olyan hitelmegállapodás volt, amelyet korábban már lezártak, azaz visszafizettek az ügyfelek – ők kézhez kapták az elszámolt összeget. Ezeknek a szerződéseknek több mint 50 százaléka gépjárműhitelre vonatkozott.

Egy átlagos svájci frank alapú gépjárműhitel havi törlesztése pedig az elszámolás hatására 27 százalékkal, 47 340 forintról 34 640 forintra csökkent – fűzte hozzá. Az igazgató szólt arról is, hogy az MNB kimutatásai szerint az élő kölcsönszerződések 76 százalékában 0-50 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, az ügyfelek 10 százaléka esetében nem volt változás. Az elszámolást követően az élő szerződések 5 százalékában nőtt a törlesztőrészlet. Freisleben Vilmos ezt azzal magyarázta, hogy az érintett adósok egy részénél a kölcsön türelmi idős megoldással társult, például csak kamatfizetés történt, s így volt ez egyes lakástakarék-szerződések esetében. De emelkedett a törlesztőrészlete azoknak is, akik a bankjukkal korábban átmeneti fizetéskönnyítő konstrukcióban állapodtak meg, és ezek kifutottak az elszámolás után. A legnagyobb részt természetesen azok tették ki a növekvő törlesztőrészletet fizetők közül, akiknek jelentős összeget tett ki a már lejárt tartozása, mert esetükben a lejárt tartozást a bankok az elszámoláskor újra tőkésítették.

Szerző