Előfizetés

Nincs üzemeltetési probléma a Gripenekkel

A vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel - hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlési honvédelmi bizottságának szerdai ülésén.

A vizsgálatok kiderítették: az első balesetben érintett Gripen vezetőjének megvolt a szükséges jogosítványa, azonban a repülési ideje az esetet megelőző fél évben rendkívül alacsony volt, melynek oka, hogy a pilóta egy római tanfolyamon volt, majd orvosi vizsgálatokon vett részt. Felelősségét vizsgálják. A második, Kecskeméten történt Gripen-baleset egyértelműen műszaki hiba okozta: a futómű nem nyílt ki teljesen és a gép katapultülése sem oldódott ki megfelelően. A JAK-52-es repülőgép június végi, szolnoki balesetéről a vizsgálat azt mondta ki, személyi felelősséget nem állapítottak meg.  

A miniszter az elsődleges feladatok között emelte ki a Magyar Honvédség légierős kiképzésének erősítését. Kitért arra is, a JAK-52-esek vonatkozásában el kell gondolkodni azon, hogy 30-40 éves gépeket érdemes-e rendszerben tartani, ezek felújítására 168 millió forintot tervezett korábban a tárca. Ezt viszont most átgondolják, Simicskó  szerint inkább korszerű gépekre lenne szükség. 

Újabb DNS-minta-botrány

V. J.
Publikálás dátuma
2015.11.12. 06:12
Kubatov Gábor FOTÓ: Népszava
Csaknem 380 DNS-mintát vizsgáltak meg, híváslistákat ellenőriztek, még buszsofőröket is megkerestek a nyomozók, miután Kubatov Gábor, az FTC elnöke, a Fidesz pártigazgatója fenyegetve érezte magát és családját, ezért ő, illetve egy másik ügyben az asszisztense a rendőrséghez fordult – írta meg a Magyar Nemzet. Korábban az Orbán Ráhel esküvőjén történt telefonlopás, illetve az országos rendőrfőkapitánynál elkövetett betörés után is azonnal elrendelték a DNS-vizsgálatot. Emberölési ügyekben viszont nem mindig ilyen gyors a hatóság.

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint két ügyben is indult tavaly nyomozás, egyrészt a Kubatov Gábor, az FTC elnöke, a Fidesz pártigazgatója háza közelében kifeszített „A mi lelkünk a lelátón, a te lelked a halálsoron” feliratú molinó, másrészt az őt ért internetes támadások miatt. Érdekesség, hogy utóbbi ügyben az asszisztense tett feljelentést, pedig a magánindítványos ügyekben csak a sértett – jelen esetben Kubatov Gábor – feljelentésére indulhatna nyomozás.

A két ügyet végül egyesítették, és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódott. A lap információi szerint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 378 DNS-mintát vizsgált meg, összességében csaknem hárommillió forintért.

Emellett a nyomozók bekérték a távközlési szolgáltatóktól a transzparens kihelyezésének feltételezett időpontjában keletkezett hívásforgalmi adatokat, még a Budapesti Közlekedési Központot is megkeresték, hogy az akkor arra dolgozó BKV-sofőröket beazonosíthassák. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumokból az is kiderül, hogy Kubatov Gábor egy listát is átadott a nyomozóknak, rajta húsznál több ferencvárosi szurkoló adataival. (Ez önmagában is felvetheti a személyes adatokkal való visszaélés gyanúját.) A hárommillió forintba kerülő nyomozás kapcsán mégsem gyanúsítottak meg senkit.

Az internetes fenyegetések ügyében még a Facebook üzemeltetőjét is megkeresték, hogy adja ki egyes személyek IP-címét. Ennek kapcsán végül két embert gyanúsított meg a rendőrség, esetükben az ügyészség vádemelést javasolt. Az elmúlt időszakban több DNS-vizsgálatos eset kapcsán került címlapokra a rendőrség. 2013. szeptemberében Orbán Ráhel lakodalmáról tűnt el két mobiltelefon. Az akkor ott dolgozó mintegy 60 alkalmazottól vettek genetikai mintát, azonban közülük mindenki ártatlannak bizonyult. Akkoriban körülbelül 9 milliót költöttek a vizsgálatra, amit a legjobb gyilkossági nyomozókra bíztak.

2015. szeptemberében betörtek Papp Károly országos rendőrfőkapitány lakásába. Négy karórát vittek el, összesen negyedmillió forint értékben. Az ügyön több tucat nyomozó dolgozott napokon át, végül egy DNS minta buktatta le az egyik betörőt, aki már korábban is követett el hasonló bűncselekményeket. Társát is hamarosan elfogták. 2013-ban viszont az ároktői rablógyilkos banda tagjait azért kellett kiengedni a letartóztatásból, mert nem készült el időre a DNS-vizsgálat eredménye.

A bíróság akkor megállapította, hogy a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetet hibája a késés, és emiatt 400 ezer forintra meg is bírságolta, mert az előre kiszabott határidőhöz képest is egy évet és négy hónapot késtek. A végül 2013. márciusára elkészített szakértői vélemény viszont nem volt kielégítő, így még kiegészítő vizsgálatot is el kellett rendelniük. Ez sem készült el, ezért nem tudtak ítéletet hirdetni határidőn belül.

Diszkriminált egyházak

Kétharmados többség kell a héten parlament elé került egyházügyi törvénymódosítás elfogadásához. A javaslatról tartott hétfői, ötpártinak indult egyeztetésen a szocialisták végül nem vettek részt, mert az ellenzéki pártok javaslatai közül egyetlen érdemi változtatás sem került be a szövegbe, ezért nem támogatják annak elfogadását. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője mégis lát esélyt a minősített többség megszerzésére, mert feltételekkel a Jobbik és az LMP is kész támogatni a törvénymódosítást.

Az új koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés dönti el, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba a szervezeteket. A tervezet három kategóriába sorolja a vallási közösségeket. Az egyesületeknél több taggal és pénzügyi támogatóval lehet belőlük a bíróságokon egyházként nyilvántartásba vett szervezet, míg ezeknél is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelez a bejegyzett egyházak közé sorolt közösség. Az egyes kategóriák között nem egyszerű az átjárás, hiszen a kérelem benyújtása előtti 5 évben 4 ezer egyszázalékos felajánlást kell igazolniuk a kisebb egyházaknak. A vallási egyesületnek ezen túl 20 éves múltat kell bizonyítaniuk, míg a nyilvántartásba vett egyháznak 15 év után lesz lehetősége a bejegyzett egyházzá válásra. Ezek a hazai működési feltételek kiválthatók tízezer tag felmutatásával, illetve 100 éves nemzetközi működés igazolásával is. A jelenlegi nagy, „bevett” egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.

A hazai kisegyházak működését 2012 óta ellehetetlenítő mostani törvényt az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmeszelte, a magyar államot kártérítésre kötelezte, de Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a héten mégis azt állította, hogy az új terv nem visszalépés. Iványi Gábor korábban a Népszavának nyilatkozva „rókaságnak” nevezte a javaslatot, mert a besorolás feltételeként szabott nagyszámú felajánlást a kisegyházak a működésük ellehetetlenítése óta eltelt években nem tudták fogadni. A taglétszám alapján pedig csak néhányan, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője szerint rajtuk kívül a Hit Gyülekezete, a baptisták és a krisnások kerülhetnek be a bejegyzett egyházak közé a „történelmi" egyházak mellet