Európai Unió;merénylet;Franciaország;terrortámadás;Iszlám Állam;menekültkérdés;terrorhullám;

2015-11-15 22:00:00

A párizsi terrortámadás után válaszút elé került az Európai Unió

Példátlan terrorhullám rázta meg Franciaországot. Olyan összehangolt támadássorozat történt Párizsban, amely az egész világot megrendítette. Legalább 129 személy vesztette életét, s 352-an megsérültek, 90-en személy állapota súlyos. A terrorakcióért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Több merénylőt azonosítottak, de félő, hogy néhány elkövető még szabadlábon van. A terrorakció után Moszkvától Washingtonig mindenki szolidaritását fejezte ki a franciákkal. Az ország kórházai előtt hatalmas sorok keletkeztek, hogy az emberek vért adhassanak a bajba jutottaknak. A merénylet sorozat a megrázkódtatáson és félelmen túl indulatokat gerjesztett és számtalan kérdést vetett fel. Összeköthető a menekültkérdés a terrorizmussal? Megvéd bármitől a kerítés, bármilyen szöges és magas legyen is az? A terror fokozódásával kell számolnia Európának? Képes lesz-e hatékony választ találni a nyugat a terrorra, félelemre, gyűlölködésre?

Hat merénylet 33 perc alatt az európai világvárosban, Párizsban, 129 halott, 352 sebesült, köztük 99 személy állapota kritikus. Svéd, belga, román, olasz, amerikai és brit állampolgár is meghalt. Ez a péntek esti, az Iszlám Állam terrorszervezet által vállalt vérfürdő eredménye, amilyenhez foghatóra még nem volt példa Európában. Az akciót három terrorcsoport hajtotta vére. A francia rendőrség fokozatosan göngyölíti fel a történteket, s azt gyanítja, hogy egy terrorcsoport még szökésben van, így a veszély nem múlt el. Ezt nem erősítették meg, de azt igen, hogy európai szintű kutatás indult egy nyolcadik elkövető ellen.

A rettegő és gyászoló Európában pedig a félelem mellett az indulatok is kezdtek elszabadulni.

Az indulati politizálás nem megoldás

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Népszavának nyilatkozva leszögezte, a pénteki párizsi merénylet hatásaiban kétségtelenül az amerikai 2001. szeptember 11-hez hasonlítható, aminek következtében az Európai Unió és Európa egészének terrorelhárítási és biztonságpolitikája alapvetően meg fog változni. A Franciaország, vagyis az EU területét érintő pénteki terrortámadás kétségtelenül több ember több hónapos előkészítő munkájának eredményeként jött létre. Ez nem magányos merénylő, merénylők akciója volt, hanem jól szervezett művelet. És mint ilyen, más féle válaszra is van szükség, hangsúlyozta Tarjáni. A biztonságpolitikai szakember szerint Európa terrorelhárítása működő, eredményeket felmutatni tudó elhárítás, de a módszere lassú.

A megtörténő merényletek után azonnal előkerülő sokszáz oldalas megfigyelési dossziék bizonyítják, hogy az elhárításnak vannak információi, de nem mindig tud lépni kellő időben. Ahhoz, hogy hatékonnyá váljon, hogy meg tudja előzni az ilyen rémtetteket aktívabban, gyorsabban kell lépnie, szögezte le. Arra a felvetésünkre, hogy egy ilyen típusú működés mennyire oldható meg a jelenlegi európai emberjogi kontextusban, a szakértő úgy vélekedett, hogy nem lesz egyszerű, de nem elképzelhetetlen.

„Európa ember központú, a terrorizmus pedig halál és ideológia központú, és ezzel a felfogással nem igen tud mit kezdeni a kontinens. Európa ezért jó hely, és hogy ugyanilyen jó helynek megtartsuk meg kell találnia a terrorelhárításnak azt az utat, amely a fékek és ellensúlyok rendszerét megőrizve biztosítja, hogy továbbra se lehessenek túlkapások. Mindenképpen lesznek szigorítások, másképpen nem lehet. Nehéz idők elé nézünk, nehéz lesz megtartani európaiságunk lényegét, tartok tőle, hogy bizonyos kérdésekben, mint például a menekültkérdés, túl szigorú lépések következnek”, mondta.

Tarjáni kiemelte, hogy miközben Párizsban még közel száz ember életéért küzdenek, Európa politikusai máris egymásnak estek, és egyre élesebben állnak szemben a kerítés pártoló illetve ellenző hangok szélesebb körben is. Állítja „sokan érdekeltek az indulati politizálás fenntartásában, miközben ez sehová sem vezet, önkontroll nélkül nem lesz megoldás”. A hogyan tovább kapcsán úgy vélekedik, hogy nem szabad elsietni a következtetéseket, meg kell várni a vizsgálatok eredményét. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az egyik elkövető francia, lét másik belga, és úgy tűnik, van köztük szíriai is. Bár ez utóbbi esetben már az is megfogalmazódott, hogy hamísított útlevélről van szó, ám egy ujjlenyomat az ellenkezőjét látszik bizonyítani. Ha az elkövetők többsége szíriai, akkor nyilván el kell gondolkodni azon, hogy mit változtassunk a menekültek szűrésén, de elhamarkodott következtetéseket levonni fatális hiba lehet, szögezte le.

A menekültek is az elkövetők elől menekülnek

Vasárnap délután a francia hatóságok hivatalosan jelezték, hogy a merénylet elkövetői között akadtak olyanok, akik magukat menekülteknek álcázva jutottak be az Európai Unióba. A Stade de France mellett robbantó férfi Ahmad Al-Mohammad néven jutott be Európába egy szír útlevéllel ugyanazon az útvonalon, ahol a menekültek jó része is érkezett - Görögországon, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül.

Ez a férfi a stadionon kívül robbantotta fel önmagát miután a sportlétesítmény biztonsági emberei megállították. Úgy tűnik, nem hamisítványról van szó, a CNN szerint az útlevélen talált ujjlenyomat megegyezik az öngyilkos merénylő ujjlenyomatával. A CNN-nek nyilatkozó francia hivatalnok ezt úgy értékelte, hogy "terroristák nagyon szervezett új csoportja jelent meg, amelyik menekült csoportokhoz csatlakozik" . Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont erre reagálva leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy Európának változtatnia kellene a menekültügyi politikáján, mert mint hangsúlyozta, azok az emberek, akik kitervelték és végrehajtották ezeket a támadásokat ugyanazok az emberek, akik elől a menekültek menekülnek.

A másik merénylőnél talált egyiptomi útlevél viszont hamisnak bizonyult.

Közös uniós terrorelhárításra van szükség

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a hónapok óta tartó migráció és kerítésvitában mindig azt az álláspontot képviselte, hogy kerítéssel nem lehet a terror ellen védekezni és mindannyiszor hangsúlyozta, hogy az európai potenciális merénylők vélhetően nem a menekültek közül, hanem az európai másod, harmadgenerációs, magukat kitaszítottnak érző muszlimok közül kerülnek majd ki. A párizsi merénylet kapcsán lapunknak elmondta, hogy most valóban úgy tűnik, hogy az öngyilkos merénylők között volt szíriai menekült is, de nem ez a történtek legfontosabb következtetése.

Az első és legfontosabb, amit levonhatunk a merényletből az, hogy az Iszlám Államnak szemmel láthatóan van annyi ereje és erőforrása hogy ilyen dolgokat megszervezzen, mondta Tálas. Hogy miért Franciaország? A biztonságpolitikai szekértő szerint többek között azért, mert Franciaország viszonylag nagy muzulmán kisebbséggel rendelkezik, ezen belül vannak szép számmal radikálisok, így a helyi erők mozgósíthatók.

Az is szerepet játszik, hogy mediálisan eléggé központban van Franciaország és Párizs, és ha azt is hozzátesszük, hogy az Iszlám Állam elleni fellépésben Franciaország aktív és hogy a muzulmán kisebbséggel szemben eléggé következetes politikát folytat, nagyon előtérbe helyezi a világnézeti semlegességet, mindez tökéletesen elégséges ahhoz, hogy megtámadják őket. A másik nagyon fontos üzenete a párizsi merényletnek az, hogy kimondottan félelemkeltéssel és civilizációs harccal kapcsolatos terrortámadás volt. Nagyon sok áldozatot akartak, és ez sikerült is nekik, hiszen Franciaországban korábban ekkora áldozatot követelő terrortámadás még nem volt.

Az egyik legnagyobb veszélye pedig az, állítja a szakember, hogy ez a terrortámadás még inkább össze fogja újra kapcsolni a menekültkérdést és a terrorizmust. Ahelyett hogy az Iszlám Államra haragudna Európa, hogy az a menekültekkel csempészett be embereket, a menekülteket fogja potenciális terroristaként kezelni. Tálas szerint ez nagyon rossz olvasat, ami nagyon negatív következményekkel járna.

Az összehangolt merénylet ugyanakkor egyértelműen rávilágított arra, hogy az EU-nak van néhány területe, amelyben csak akkor lehet hatékony, ha államként viselkedik. És ilyen a terrorelhárítás is. „Van most ráadásul egy olyan taktikája a terrorcsoportoknak, az IS-nek és a jemeni al-Kaidának is, hogy nem a helyi szélsőségest, hanem a szomszédos államban élőt használja, úgy kavarja meg az európai szélsőséges muzulmánokat, hogy belgát küld például Franciaországba és fordítva. És ez hatékony, mert a francia elhárítás ismeri a francia szélsőségest a belga a belgát, de egymásét nem. nagyobb eséllyel követhet el merényletet.

Ha van egy ember helyi, aki eligazítja őket, a végrehajtók már bárhonnan jöhetnek”, vélekedett Tálas. Mindebből következik, hogy hatékonyabbnak kell lenni az információszerzésnek és főképp az információ átadásnak az európai országok között, állítja. A szakértő szerint az lenne a legjobb megoldás, ha létrejönne az EU központi terrorelhárítási és biztonságpolitikai egysége, de hogy valamit kell lépni ezen a téren, legalábbis az információ cserét intenzívebbé tenni, az nem kétséges. Meggyőződése, hogy ezen a téren mindenképpen lesz előrelépés, annak ellenére, hogy az uniós tagállamok érezhetően nem szívesen osztanak meg egymás között információkat.

„A kerítésekről pedig változatlanul azt vallom, hogy a terrorizmust nem akadályozza meg. A terrorizmust pedig le lehet és kell választani a migrációról, hiszen egy ilyen támadást akkor is meg lehet szervezni, ha egyáltalán nincsenek menekültek”, szögezte le Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

Közös nyugati fellépés körvonalazódik

Várható-e egységes nyugati válasz? – kérdeztük Balázs Péter volt külügyminisztert. A párizsi merénylet a németeket is szíven találta, egyik nemzeti büszkeségüket, a futballválogatottat is érintette az egyik robbantás. Angela Merkel nem csak ezért, de nem is véletlenül jelentette ki azonnal, hogy együtt fognak válaszolni, hanem azért is mert nyilvánvalóan csak közös fellépéssel lehet a terrorveszélyt leküzdeni. A terroristák talán nem számoltak azzal, hogy az esztelen támadást éppen a bécsi Szíria-konferenciával egy időben hajtották végre, ahol az amerikai és az orosz külügyminiszter rögtön egyeztetni tudott egymással. Rá egy napra ült össze Törökországban a G20, ahol a terrorizmus pénzügyi háttere is napirendre került. Mindez arra mutat, hogy nem csak Európa, hanem Oroszország és a világ más vezető gazdasági hatalmai is gyorsan esélyt kaptak arra, hogy közösen reagáljanak.

Összehozta a terror Obamát és Putyint

Tegnap a törökországi Antalyában kezdődött meg a G20-ak csúcstalálkozója, amelyet elsősorban a párizsi merénylet témájának szenteltek. Barack Obama amerikai elnök, aki a találkozó előtt kétoldalú tárgyalást folytatott Recep Tayyip Erdogannal, azt közölte, megkétszerezik a terrorellenes intézkedéseket. A G20 tanácskozás résztvevői a közös terrorellenes fellépés lehetőségeiről egyeztettek. A ma nyilvánosságra hozandó zárónyilatkozat témája is ez lesz. Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államokra, s Barack Obamára, hogy nagyon elszántsággal lépjen fel az Iszlám Állam ellen, hiszen az látható, hogy a légicsapások nem hozzák meg az eredményt, s a kurd fegyveresek nem rendelkeznek olyan katonai erővel, ami elég lenne a szélsőségesek ellen.

A párizsi terror és az orosz utasszállító repülőgép elleni merénylet (amely még nem bizonyított, de egyre több forrásból valószínűsített) a nagy riválisokat is azonos platformra kezdi helyezni. A G20-as csúcson négyszemközti megbeszélést folytatott Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a két elnök egyetértett abban, hogy Szíriában tűzszünetre és egy olyan politikai átmenetre van szükség, amely az ENSZ közvetítésével a szíriai rendszer és az ellenzéke között folytatandó tárgyalások eredményeként valósul meg. Moszkva is azt közölte, hogy a szíriai helyzetet tekintette át a két vezető. „Bár a terrorizmus elleni küzdelem stratégiai céljait illetően nagyon közel áll egymáshoz az orosz és az amerikai álláspont, a taktikát illetően továbbra is nézeteltéréseik vannak - fogalmazott az orosz elnöki tanácsadó Jurij Uszakov.