Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai. Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott. A magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során megállapította, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét: a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.
A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.
Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne. Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A határozat ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.
LMP: meg kell akadályozni az újabb botrányokat
Az LMP a Quaestor-törvény egyes passzusainak Alkotmánybíróság (Ab) általi megsemmisítése után azt várja a kormányoldaltól, hogy ne a jogszabály hibás részeit "javítgassa", hanem átfogóan szabályozza a kérdést.
Szél Bernadett sajtótájékoztatóján kérdésre szólt az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatáról, amely megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit.
"A törvény másról sem szólt, mint hogy a Fidesz megpróbálta mosni a kezeit, holott vastagon érintett volt a botrányban" - értékelt az LMP társelnöke. Pártja álláspontját ismertetve leszögezte: a károsultaknak meg kell kapniuk azt a pénzt, amit elvesztettek.
Kijelentette: továbbra is egy olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartják szükségesnek, amely az összes, a Quaestor-ügyhöz hasonló botrányt kivizsgálna, hogy olyan szabályokat kezdeményezhessen, amelyek a jövőben megakadályoznák a hasonló visszásságokat.
MSZP: a kormány fejezze be az MNB mentegetését
Az MSZP elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze ne csak a Quaestor-, hanem a Buda-Cash és Hungária Zrt. károsultjainak helyzetét is úgy, hogy befejezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mentegetését - mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint van alkotmányos megoldás a Quaestor-károsultak kárának rendezésére.
A Fidesznek világossá kell tennie, hogy hol áll, továbbra is mentegetni kívánja a jegybankot, amelynek felelőssége van a károsultakért - hangoztatta. Szerinte a törvénynek ki kell mondania, az MNB vállalja a közjogi és a pénzügyi felelősséget a kárrendezésért.
Együtt: a jegybanknak kell felelősséget vállalnia a kártalanításért
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint miután a Quaestor vagyontárgyait begyűjtik, a fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Banknak kell kifizetnie a károsultaknak, méghozzá a jegybank "illegitim módon létrehozott" alapítványainak terhére.
Pápa Levente hangsúlyozta, hogy nem tartják legitim közhatalmi szervnek az Alkotmánybíróságot, mert úgy látják, hogy a testületet a "kormány játékszerévé züllesztették". Szavai szerint egy jól megtervezett színjáték újabb felvonása zajlik, mert a kormány és a Fidesz "szánt szándékkal eltervezve" egy betarthatatlan törvényt hozott létre az ügyben. Most, hogy az Ab döntött, a Fidesz másra fogja kenni saját bűnét, a felelősök pedig meg fogják úszni az ügyet - jelentette ki.
MLP:"A Quaestor-bűncselekményért" a felelősöknek kell megfizetniük
A párt közleményében kiemelte:"a Quaestor-bűncselekményért" nem a vétleneknek, hanem a felelősöknek kell megfizetniük. Emlékeztettek: Fodor Gábor, az MLP elnöke volt az egyike annak az öt képviselőnek, aki már korábban is jelezte alkotmányos aggályait és nem szavazta meg a károsultak kárpótlásáról szóló törvényt.
A Liberálisok álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy a nagyobb haszonért vállalt nagyobb piaci kockázat következményeit mindenkinek viselnie kell. Ez a piacgazdasági törvény mégsem alkalmazható teljes mértékben a Quaestor csődjénél, mert itt nemcsak üzleti kockázatról, hanem bűncselekményről van szó, és az így keletkezett kárt "nem a pénzpiac vétlen és tisztességes szereplőivel kell megfizettetni", ahogyan ezt a Quaestor-törvény írja elő, hanem azokkal, akik a bűncselekményt elkövették - írták.
A Liberálisok szerint a kormány a Quaestor-törvény gyors elfogadásával csak a maga és a Magyar Nemzeti Bank súlyos felelősségéről akarta elterelni a figyelmet, ennek következményeit pedig ismét a károsultak fizetik meg.
