terrorizmus;Franciaország;Iszlám Állam;

A kétfrontos háború

Ha Francois Hollande francia elnök igazat mond (igen), és péntek óta hazája háborúban áll az Iszlám Állammal, amely magára vállalta a párizsi terrorcselekményeket, ha Orbán Viktor igazat mond (igen) és az Uniót - az európai életformát, kultúrát, civilizációt - érte támadás, minek következtében Magyarország is veszélyben van, akkor Magyarország is hadban áll. Már csak azért is, mert a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye szerint ha egy NATO-tagállamot külső támadás ér, akkor azt minden tagállam a maga elleni támadásnak köteles tekinteni. Hogy a NATO, mint szervezet, miért nem lép fel, annak sok oka van, hogy csak egyet mondjunk, egy egyértelműen világháborús helyzetet akar elkerülni. Akárhogyan is: péntek óta háborúban állunk az Iszlám Állammal.

Innen nézve meglehetősen furcsa és taszító az, amit a kormányfő művel. Mert miközben világossá tette az ország előtt a háború tényét, aközben minden eddiginél élesebben támadja saját szövetségét. Hétfői "háborús beszédében" a kormányfő egy "új Európa felépítésére" hívott fel, s arra, hogy az új Európa vezetői értsék meg, amit ő eddig is értett (mindenki más hülye), hogy mi a háború tétje. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök felelősségét firtatta, s nem kell a sorok között olvasni, hogy újra és újra Angela Merkel német kancellár elleni támadásokat véljünk felfedezni e szólamokban. Kósa még erre is rátromfolt, amikor a "Magyarország és Európa védelmében" elutasított uniós kvótarendszerről a "legrémségesebb kommunista és náci idők" táboraira asszociált.

Élénken emlékszünk még, vitákat kavart az Egyesült Államokban az Ikertornyok leomlása (2001) után a nemzetbiztonsági törvény módosítása, amelyet a demokrácia megnyirbálásának tekintettek. S a szabad piac elleni támadásnak élték meg, amikor az amerikai kormány 2008 után, a gazdasági-pénzügyi válság enyhítésére bankok, cégek részvényeit vásárolta fel. Most morgások kísérik a franciaországi rendkívüli állapot meghosszabbításának ötletét is. Közben a magyar parlament fideszes többsége törvényben védte meg Magyarországot és Európát, a kerítést, a kvázi rendkívüli állapotot, az orbáni politikát, elítélve "a brüsszeli Európai Bizottság elhibázott bevándorláspolitikáját". Az ország a NATO és az Unió védelmét élvezi a potenciális terrorfenyegetettség ellen, míg a kormányfő Brüsszelt és a 28 tagország lassú döntéshozatali mechanizmusát támadja. Erős uniós vezetést akar látni, miközben a brüsszeli diktátumot ócsárolja.

Orbán Viktor kétfrontos harca kiteljesedett. Minden erővel azon van, hogy az Unió népei és jobboldali politikusai rákényszerítsék a "szatócsboltot", hogy az ő tekintélyelvű politikáját törvényesítse. Mint új Európát.