Az Alkotmánybíróság elkaszálta a Quaestor-törvényt

Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:26
Félezren bukhatják a 30 millió forintos kártérítésüket, közülük többen az AB épülete előtt tiltakoztak a döntés ellen. FOTÓ: MTI
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit: A bírák ezeket diszkriminatívnak tartották, és kifogásolták hogy a kártérítés a törvényben nevesítve kizárólag csak a Quaestor károsultjaira vonatkozik. Ez rossz hír a mintegy félezer érintett károsultnak. Kérdés: újraalkotja-e az Országgyűlés a törvényt, és ha igen, akkor milyen elvek mentén?
MTI FOTÓ: Kovács Attila

MTI FOTÓ: Kovács Attila

A botrány kronológiája

Március 4. Az Index egy ezen a napon tartott háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, a Buda Cash-t a Hungária Értékpapír Zrt.-t és a Quaestort.

Március 5. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint ezen a napon hozták meg a határozatot, hogy a minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház vegye ki a Quaestorban lévő 3,8 milliárd forintot.

Március 8. Válságtanácskozást tart a Quaestor. Tarsoly Csaba a Figyelő értesülései szerint ezen arról beszélt, hogy öncsődöt jelentenek, de megoldódik a helyzet, mert másnap felkeresi Szijjártó Pétert, akitől segítséget remél.

Március 9. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház kiveszi a Quaestorban lévő betétjét. Ugyanezen a napon este a Quaestor sajtóközleményben jelenti be, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődöt kezdeményezett maga ellen.

Március 10. Óriási sorok a Quaestor irodák előtt, az emberek kétségbeesetten próbálják visszaszerezni a pénzüket a cégtől, sikertelenül. A parlament gazdasági bizottságában az MNB részletesen beszámol a brókerügyekről. Ekkor hangzik el, hogy a Quaestor 150 milliárd forintnyi álkötvényt bocsátott ki.

Március 11. A Buda-Cash három alkalmazottjának (V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád) előzetes letartóztatásáról dönt a bíróság.

Március 16. Elkezdik kiüríteni a Quaestort, a kötvényesek szempontjából hátrányos változások történnek a cég tulajdonosi szerkezetében, a vezérigazgatói székbe pedig Tarsoly Csaba helyére egy ismeretlen vidéki férfi, a 8 osztályt végzett, büntetett előéletű, korábban közmunkásként dolgozó Orgován Béla kerül.

Március 23. A külügyminisztérium sajtóinformációkra reagálva jelzi, nem maradt pénze a Quaestornál. Ekkor ismerik el először, hogy egyáltalán tartottak pénzt a cégnél.

Március 25. Tarsoly Csaba bejelenti, hogy visszaveszi a Quaestort Orgován Bélától. Sajtótájékoztatót tart Lázár János és Giró-Szász András: cáfolják, hogy a kormánynak felelőssége lenne a Quaestor bedőlésében azzal, hogy a minisztériumok mindenki más előtt elkezdték kimenekíteni milliárdjaikat a brókercégből. A Quaestornál házkutatásokat tartanak. Éjszaka rendőrautó viszi el budai házából Tarsoly Csabát.

Március 30. Az Országgyűlés 170 igen és 7 nem szavazattal elfogadta az indítványt, hogy a házszabálytól eltérően részletes vitára bocsáthassák a brókerbotránnyal kapcsolatos törvénymódosítást

Április 10. Az MNB álláspontja győzött a Beva igazgatóságának szavazásán: ennek értelmében a fiktív kötvények tulajdonosait kártalanítja az alap a törvényben szereplő 20 ezer eurós értékhatárig.

Április 14. Megszavazták a Questor-törvényt.

A pártok sem hagyták szó nélkül
Azt, hogy a Questor-törvényt gyakorlatilag eltörölte az Alkotmánybíróság a Fidesz tiszteletben tartja Halász János szóvivő állítása szerint. Hozzátette: a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hez fordultak, és el is érték céljukat. Az Ab döntése korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek - tette hozzá."
A törvény másról sem szólt, mint hogy a Fidesz megpróbálta mosni a kezeit, holott vastagon érintett volt a botrányban" – értékelt ezzel szemben az LMP. A károsultaknak meg kell kapniuk azt a pénzt, amit elvesztettek - mondta Szél Bernadett társelnök. Pártja olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartják szükségesnek, amely az összes, Quaestor-ügyhoz hasonló botrányt kivizsgálna, hogy olyan szabályokat kezdeményezhessen, amelyek a jövőben megakadályoznák a hasonló visszásságokat.
Az LMP-hez hasonlóan az MSZP is elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze - ne csak a Quaestor, hanem - a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjainak helyzetét is úgy, hogy befejezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mentegetését - mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Szerinte az új kártalanítási törvénynek ki kell mondania, hogy az MNB vállalja a közjogi és a pénzügyi felelősséget a kárrendezésért. Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint van alkotmányos megoldás a Quaestor-károsultak kárának rendezésére.
Ezzel egyetért az Együtt - a Korszakváltók Pártja, akik szerint miután a Quaestor vagyontárgyait begyűjtik, a fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Banknak kell kifizetnie a károsultaknak, méghozzá a jegybank "illegitim módon létrehozott" alapítványainak terhére.Mindezekkel ellentétben a Magyar Liberális Párt üdvözölte a döntés. Közleményükben kiemelték: "a Quaestor-bűncselekményért" nem a vétleneknek, hanem a felelősöknek kell megfizetniük. Fodor Gábor, az MLP elnöke volt az egyike annak az öt képviselőnek, aki már korábban is jelezte alkotmányos aggályait és nem szavazta meg a károsultak kárpótlásáról szóló törvényt

Szerző

Adóváltozások: szigor és kedvezmény

A kedden elfogadott adócsomag könnyítéseket, egyszerűsítéseket jelent az adózó magánszemélyek és vállalkozások számára egyaránt - állította Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az adóhatóság átalakításáért felelő kormánybiztos a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatóján.

A személyi jövedelemadó (szja) körében jelentős változás, hogy 2016-tól 1,5 millió ember helyett az adóhatóság készíti el az adóbevallást, 2017-től pedig már minden magyar magánszemély esetében.

A vállalkozások körében bevezetik a megbízható, az átlagos és a kockázatos adózó fogalmát. A megbízható kategóriába kerülők előnyöket élveznek majd, a kockázatos minősítés pedig hátrányokkal jár, utóbbiaknak az lesz érdekük, hogy legalább az átlagos kategóriába átkerüljenek - közölte Tállai.

Szigorúbb lesz az adóregisztráció, így azok, akik jelentős köztartozással hagynak ott egy céget, és egy másikat szeretnének alapítani, ezt sokkal nehezebben tehetik meg.

A környezetkímélő elektromos autók adózása kedvezőbb lesz, nem kell regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót, cégautó-adót fizetni rájuk. A fuvarozók is jelentős adókedvezményben részesülnek, a külföldön és belföldön megfizetett autópályadíj 7,5 százalékát levonhatják a helyi iparűzési adóból, illetve a jövőben nem kell átírási illetéket fizetniük a beszerzett gépjármű után.

Az Astra Biztosító ügyfeleinek az általuk megfizetett baleseti adót kérelemre vissza fogja adni az adóhatóság, ami 180 ezer embert érint. Kitért az államtitkár arra is, hogy január 1-jétől összevonják az adó- és a vám folyószámlákat, helyettük egy NAV folyószámla lesz. Az állandó meghatalmazottak minden további adminisztráció nélkül jövőre is hozzáférhetnek az immár közös folyószámlához.

Jövőre is lehet otthon pálinkát főzni - ennyi a pálinka-szabadságharc egyetlen megmaradt eredménye. Ugyanakkor párlat adójegyet kell vásárolni, ami literenként 700 forintba kerül, és minimum ötöt, maximum 86-ot kell megvenni belőle. Fontos változás az is, hogy a jövőben egy feljelentés önmagában nem lesz elegendő a becslési eljárás alkalmazásához, ha az adóhatóságnak nincs megfelelő bizonyítéka.

A társasági adózásban pozitív változás lesz, hogy a növekedési adóhitel területén további kedvezmények lesznek, és bevezetik a munkavállalói részvényprogram újraszabályozott változatát.

Az adóhatóság szervezeti átalakításáról várhatóan mai ülésén dönt a kormány.

Szerző

Kétharmados banánhéj

Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:22
A bérleti díjak emelésének lehetősége sem növeli túlzottan az érdeklődést a licitek iránt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A 2013 decembere után kötött állami földbérleti szerződésekben kikötött bérleti díjakat az új tulajdonosok módosíthatják a tegnap elfogadott szabályok alapján. A szakemberek szerint azonban ez sem fogja érdemben élénkíteni az állami földárverések iránti lanyha érdeklődést.

Nem sikerült a kormánypártnak megszerezni a földforgalmi törvény módosításához szükséges kétharmadot a parlamentben, így maradnak a 2013. decembere előtti szerződések esetében a kirívóan alacsony földbérleti díjak. Az ezt követően haszonbérbe adott termőföldek bérleti díját azonban időszakonkénti felül lehet vizsgálni, miként azt Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke törvénymódosítási javaslatában indítványozta.

Az új szabályok szerint a tulajdonosváltást követő 90 napban - ezt követően pedig három évenként - emelheti meg az új bérbeadó a díjakat. Ha a haszonbérlő nem ért egyet a díj változtatásával, akkor 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását.

Győrffy Balázs az előterjesztését azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak. Szerinte az ellenzék "a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és érdekeltségi köreinek kiszolgálójává" vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel. Agrárszakemberek arra emlékeztettek, hogy a Győrffy által kifogásolt, mélyen a piaci ár alatti bérleti díjakat, például a Simicska Lajos érdekeltségéi körébe tartozó volt állami gazdasági földek esetében az első Orbán kormány állapította meg. Ráadásul 2003-ban az MSZP-SZDSZ koalíció megtámadta az 50 évre bebetonozott aranykoronánként 580 forintos bérleti díjat, de a bíróság nem adott helyt a keresetüknek. A Medgyessy kormány 1250 forintra emelte az aranykoronánkénti bérleti díjat, de mára ez is elavult, a jelenlegi piaci ár átlagosan 2000-3000 forint.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese is hangsúlyozta, hogy csak a 2013 után kötött haszonbérleti szerződések esetén vizsgálhatják felül a bérleti díjat az új tulajdonosok. A szakpolitikus hozzátette, mivel Magyarországon nincs plafonja a bérleti díjnak, brutális bérletidíj-rendszer jöhetett volna létre.

Megismételte, hogy pártja továbbra is úgy gondolja, abba kell hagyni az állami földek eladását, amellett, hogy szerinte a 380 ezer hektár eladásra kínált föld töredéke találhat gazdára.

Raskó György, agrárközgazdász úgy vélte, egy demokratikus polgári jogállamban, piacgazdaságban nagyon visszatetsző a törvénymódosítás, a visszamenőleges jogalkotás, függetlenül attól, hogy az is elfogadhatatlan, hogy ilyen alacsony bérleti díjat fizettek "egyes haverok" - tette hozzá. Önmagában a bérleti díjak piaci szintre emelésével agrárközgazdászként és agrárvállalkozóként egyetért, ám ezt meg lehetett volna oldani jogállami és piacbarát módon is. Például kompromisszumra törekedve a jelenlegi bérlőkkel.

Az agrárszakember szerint nem számítva a "piszkos 12" területeit, nagyjából 70 ezer hektár állami földnek van bérlője, s valószínűleg ennek a területnek a felét veszik meg a jelenlegi bérlők. A többit viszont tőkeerősebb földművesek, illetve álföldművesek vehetik meg. A volt állami gazdaságok 146 ezer hektárjára pedig aligha lesz tolongás a liciteken.

Raskó érthetetlennek nevezte a Magyarországon gazdálkodó, itt adót fizető, uniós külföldi állampolgárok listázását. Szerinte az emlegetett 220 regisztrált külföldi állampolgárságú gazdából legföljebb 20-30 licitál majd az árveréseken. Raskó megemlítette, a környékükön azokra az állami földekre van érdeklődés, amelyekre már lejárt a bérleti szerződés.

Ha két év múlva még demokrácia lesz Magyarországon, akkor kizártnak tartotta Raskó György, hogy megvalósuljon a gazdák között terjedő híresztelés arról, hogy a kormány tervei szerint törvénymódosítással tenné lehetővé a hosszú távú bérleti szerződések egyoldalú felbontását. Ez ugyanis még a Fidesz alkotta alaptörvénnyel is ütközne, az Alkotmánybíróság (AB) mindenképpen megsemmisítené, de legkésőbb Strasbourgban elbukna a jogszabály.

Szerző