Az Alkotmánybíróság elkaszálta a Quaestor-törvényt

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit: A bírák ezeket diszkriminatívnak tartották, és kifogásolták hogy a kártérítés a törvényben nevesítve kizárólag csak a Quaestor károsultjaira vonatkozik. Ez rossz hír a mintegy félezer érintett károsultnak. Kérdés: újraalkotja-e az Országgyűlés a törvényt, és ha igen, akkor milyen elvek mentén?

MTI FOTÓ: Kovács Attila

A botrány kronológiája

Március 4. Az Index egy ezen a napon tartott háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, a Buda Cash-t a Hungária Értékpapír Zrt.-t és a Quaestort.

Március 5. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint ezen a napon hozták meg a határozatot, hogy a minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház vegye ki a Quaestorban lévő 3,8 milliárd forintot.

Március 8. Válságtanácskozást tart a Quaestor. Tarsoly Csaba a Figyelő értesülései szerint ezen arról beszélt, hogy öncsődöt jelentenek, de megoldódik a helyzet, mert másnap felkeresi Szijjártó Pétert, akitől segítséget remél.

Március 9. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház kiveszi a Quaestorban lévő betétjét. Ugyanezen a napon este a Quaestor sajtóközleményben jelenti be, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődöt kezdeményezett maga ellen.

Március 10. Óriási sorok a Quaestor irodák előtt, az emberek kétségbeesetten próbálják visszaszerezni a pénzüket a cégtől, sikertelenül. A parlament gazdasági bizottságában az MNB részletesen beszámol a brókerügyekről. Ekkor hangzik el, hogy a Quaestor 150 milliárd forintnyi álkötvényt bocsátott ki.

Március 11. A Buda-Cash három alkalmazottjának (V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád) előzetes letartóztatásáról dönt a bíróság.

Március 16. Elkezdik kiüríteni a Quaestort, a kötvényesek szempontjából hátrányos változások történnek a cég tulajdonosi szerkezetében, a vezérigazgatói székbe pedig Tarsoly Csaba helyére egy ismeretlen vidéki férfi, a 8 osztályt végzett, büntetett előéletű, korábban közmunkásként dolgozó Orgován Béla kerül.

Március 23. A külügyminisztérium sajtóinformációkra reagálva jelzi, nem maradt pénze a Quaestornál. Ekkor ismerik el először, hogy egyáltalán tartottak pénzt a cégnél.

Március 25. Tarsoly Csaba bejelenti, hogy visszaveszi a Quaestort Orgován Bélától. Sajtótájékoztatót tart Lázár János és Giró-Szász András: cáfolják, hogy a kormánynak felelőssége lenne a Quaestor bedőlésében azzal, hogy a minisztériumok mindenki más előtt elkezdték kimenekíteni milliárdjaikat a brókercégből. A Quaestornál házkutatásokat tartanak. Éjszaka rendőrautó viszi el budai házából Tarsoly Csabát.

Március 30. Az Országgyűlés 170 igen és 7 nem szavazattal elfogadta az indítványt, hogy a házszabálytól eltérően részletes vitára bocsáthassák a brókerbotránnyal kapcsolatos törvénymódosítást

Április 10. Az MNB álláspontja győzött a Beva igazgatóságának szavazásán: ennek értelmében a fiktív kötvények tulajdonosait kártalanítja az alap a törvényben szereplő 20 ezer eurós értékhatárig.

Április 14. Megszavazták a Questor-törvényt.

A pártok sem hagyták szó nélkül

Azt, hogy a Questor-törvényt gyakorlatilag eltörölte az Alkotmánybíróság a Fidesz tiszteletben tartja Halász János szóvivő állítása szerint. Hozzátette: a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hez fordultak, és el is érték céljukat. Az Ab döntése korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek - tette hozzá."

A törvény másról sem szólt, mint hogy a Fidesz megpróbálta mosni a kezeit, holott vastagon érintett volt a botrányban" – értékelt ezzel szemben az LMP. A károsultaknak meg kell kapniuk azt a pénzt, amit elvesztettek - mondta Szél Bernadett társelnök. Pártja olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartják szükségesnek, amely az összes, Quaestor-ügyhoz hasonló botrányt kivizsgálna, hogy olyan szabályokat kezdeményezhessen, amelyek a jövőben megakadályoznák a hasonló visszásságokat.

Az LMP-hez hasonlóan az MSZP is elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze - ne csak a Quaestor, hanem - a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjainak helyzetét is úgy, hogy befejezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mentegetését - mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Szerinte az új kártalanítási törvénynek ki kell mondania, hogy az MNB vállalja a közjogi és a pénzügyi felelősséget a kárrendezésért. Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint van alkotmányos megoldás a Quaestor-károsultak kárának rendezésére.

Ezzel egyetért az Együtt - a Korszakváltók Pártja, akik szerint miután a Quaestor vagyontárgyait begyűjtik, a fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Banknak kell kifizetnie a károsultaknak, méghozzá a jegybank "illegitim módon létrehozott" alapítványainak terhére.Mindezekkel ellentétben a Magyar Liberális Párt üdvözölte a döntés. Közleményükben kiemelték: "a Quaestor-bűncselekményért" nem a vétleneknek, hanem a felelősöknek kell megfizetniük. Fodor Gábor, az MLP elnöke volt az egyike annak az öt képviselőnek, aki már korábban is jelezte alkotmányos aggályait és nem szavazta meg a károsultak kárpótlásáról szóló törvényt