Előfizetés

Vona: az aláírásgyűjtés már kevés, népszavazás kell

Publikálás dátuma
2015.11.18. 20:56
Résztvevők a Jobbik demonstrációján, amelyet Nem akarunk bevándorlást! Nem akarunk terrorizmust! címmel tartanak az Európai Bizo
Magyarországnak egyértelműen és hathatósan kell megüzennie Brüsszelnek, hogy nem kér a kötelező kvótákból; a pénteki párizsi terrortámadás után már nem elég az ügyben indított aláírásgyűjtés - mondta a Jobbik elnöke, aki szerint a kormányt népszavazással kell kötelezni a befogadási kvóta elutasítására.

Vona Gábor szerdán az Európai Bizottság budapesti képviselete előtt - a bevándorlás és a terrorizmus ellen - meghirdetett tüntetésen arról beszélt, péntek óta "elképesztő módon" fokozódik a terrorveszély, ezért lenne szükség egy ügydöntő népszavazás kiírására a kérdésben.     

Úgy fogalmazott, a magyar népszavazás hatása futótűzként terjedhetne Európában. Szerinte Európa társadalma nem ért egyet sem Angela Merkel német kancellárral, sem pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bevándorlás kezelésében. Hozzátette: "nem merik" megkérdezni az állampolgárokat arról, mit tegyenek.

Gyurcsány: az emberek többségében félelem van és nem megértés

Publikálás dátuma
2015.11.18. 20:42
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke mécsest gyújt a budapesti francia nagykövetség épülete előtt a Párizsban végrehajtott terrorcselek
Az emberek többségében félelem van és nem megértés a migránshelyzettel kapcsolatban, termékeny táptalajra hull a kormány mondanivalója, mert az emberek félelme ma erősebb, mint a megértés képessége és szándéka - jelentette ki Gyurcsány Ferenc szerdán Zalaegerszegen.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kifejtette: Magyarországon egy évben 100-150 emberölést követnek el, nagyjából annyi áldozattal, mint ahányat a napokban Párizsban megöltek. "De ettől mi még nem vagyunk gyilkos nemzet" - hangsúlyozta.

Mindenhol vannak gazemberek, de emiatt mindenkit megbüntetni "aránytalan és embertelen" - mondta a volt miniszterelnök.

A pártelnök a Sokak Magyarországa címet viselő röpiratáról tartott fórumot megelőzően újságíróknak arról beszélt: ezekben a hetekben mindenki el van foglalva azzal, hogy mi fog történni Magyarországgal vagy Európával. Azok is tele vannak aggodalommal, akik soha nem találkoztak menekültekkel, mégis félnek a terrorizmustól, de ez "természetes reakció".

A kormány szerint "be kell zárni Magyarországot", de a DK megítélése szerint a migránshelyzet nem magyarországi, hanem európai probléma. "Ferenc pápa álláspontját osztom, . aki szerint az ajtó nem arra való, hogy bezáruljon, hanem hogy invitáljon, és ez az igazi keresztényi gondolkodás" - közölte Gyurcsány Ferenc.

Hozzátette: maga sem gondolja, hogy "mindenkit és időtlen időkig be lehet fogadni, mert nem bírjuk el". Már csaknem egymillió menekült van Európában, és nem mondható, hogy ez a németek problémája. Éppen a német adófizetők azok, akiknek köszönhetően "Magyarország az elmúlt években gazdagodni tudott", tehát ha a terheken osztozni kell, nem csukhatjuk be az ajtót.

Mint mondta: álláspontja szerint aki háborúból jön és a családját menekíti, külön kell elbírálni, "de az sem biztos, hogy örökre be kell őket fogadni". Kaphatnának három-négy évre letelepedési engedélyt, és ha béke, stabilitás lesz, segíteni kell nekik visszamenni a hazájukba.

Gyurcsány Ferenc a magyarországi viszonyokat érintve arról beszélt, hogy az emberek nem érzik sikeresnek az országot, alacsonyak a bérek, miközben nagyon sok embernek nincs munkája, nagyon sokan pedig elmentek az országból. "Nem lehet nem bért emelni", ebben talán lassan formálódik valamiféle egyetértés.

Azt mondta: "őrült bajt" lát az egészségügyben, több orvos ment el 2004 óta, mint ahányat képeztek, és a jelenlegi bérekkel nem lehet megállítani az elvándorlást, miközben a költségvetésben nincs is elég pénz az egészségügyre. Az oktatás területére kitérve azt mondta: egyetért a fideszes Pokorni Zoltánnal, aki szerint sokkal több ingyenes délutáni órára lenne szükségük a gyerekeknek, hogy továbbtanulhassanak vagy éljenek a hobbijuknak.

"Tele vagyunk gonddal, bajjal, de azért járom az országot, hogy meggyőzzem a többséget: lehet olyan országot is csinálni, amely sokak Magyarországa, hogy sokaknak jó és nem csak keveseknek" - összegezte a DK elnöke.

Párizs nem lazít - Marad a rendkívüli állapot

A francia kormány szerdán megvitatta a múlt heti párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot szigorításáról és három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A tervezet, amelyről csütörtökön szavaz a nemzetgyűlés, pénteken pedig a szenátus, november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg a rendkívüli állapotot.

A jelenlegi jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. Péntek óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat kiterjesztené minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak".

A házi őrizetben lévő embereknek az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

A javaslat alapján fel lehetne oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében az elmúlt három éjjel 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe és 75 fegyvert foglaltak le. Száztizennyolc embert házi őrizetbe helyeztek, ők este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatják el a lakóhelyüket, és naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell. A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését sem tervezi a kormány.