Az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Paks II. atomerőmű-projekt miatt, mert a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést. A projekt sérti az unió az átláthatóságra, a megkülönböztetés-mentességre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós alapelveket. A magyar hatóságoknak két hónapon belül válaszolniuk kell a Bizottság által megfogalmazott érvekre - írta a Bizottság.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón reagált az EB levelére és úgy vélte, kereskedelempolitikai vita zajlik, az uniós tagállamok cégei ugyanis azt vizsgálják, hogyan tudnának részesedni ebből a 12 milliárd eurós beruházásból.
Lázár közölte, hogy kötelezettséget vállalt a magyar fél, hogy a Roszatommal közösen egy tendert folytatnak le az unión belül, mely lehetőséget nyújt a jelentkezésre és a versenyzésre a kivitelezésében rész venni kívánó magyar és uniós cégek számára. Csakhogy Lázár állításával ellentétben Brüsszelnek nem az oroszokkal, hanem a versenyeztetés hiányával van baja és ezen nem segít, ha uniós jogba ütköző projekt gazdái pályázatokat írnak ki. Lázár többször is arra hivatkozott, hogy Paks II. olcsó áramára a magyar lakosságnak szüksége van.
A miniszter egyben kioktatta Brüsszelt a bürokrácia lassúsága miatt is, mert állítása szerint már 3 éve vizsgálja Paks II. ügyét. Ezzel szemben a magyar és az orosz kormány csak 2014. januárjában írt alá szándéknyilatkozatot Paks II.-ről és akkor született a Lázár szerint a kormányt igazoló Barroso-levél is. A Roszatom és az MVM azonban csak az év végén kötött megállapodást a kivitelezésről és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője is csak akkor fordult Brüsszelhez.
A kötelezettségszegési eljárást bejelentő levél értelmében két hónapra eleve le kell állítani minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, így a tenderkiírásokat is, illetve bármilyen szerződéskötést. A beruházáshoz állítólag hozzájárult az európai Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso, akinek levélről Jávor a Népszavának elmondta, az valójában azt tartalmazza, hogy az Euratom szerződés alapján elvi kifogásuk az orosz-magyar államközi szerződéssel kapcsolatban nincs, de a megvalósítás során nagy figyelmet kell fordítani az uniós előírásokra, különöse tekintettel az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokra.
Ha a kötelezettségszegési eljárást követően a magyar kormány nemzetközi bírósághoz fordul és egy esetleges elmarasztaló ítélet ellenére is ragaszkodik a Paks II. beruházáshoz, végső esetben uniós források megvonásával is szankcionálhat Brüsszel - figyelmeztetett Jávor. Egy új pályázat kiírása, az engedélyezések újraindítása pedig akár 1-2 évvel is meghosszabbíthatja a beruházás megkezdését, vagyis aligha tehetik meg az első kapavágást 2018-ban.
Jávor Benedek egy másik, a Paks II. előkészítő dokumentumainak titkosításával kapcsolatos beadványára is kedvezően reagált Brüsszel. A Bizottság most válaszolt, hogy felmerül a jogsértés lehetősége, úgyhogy tovább folytatják a vizsgálatot egy EU Pilot eljárás keretében. Ha az EB megalapozottnak találja az ep képviselő kifogásait, akkor a valóban "forró" adatok kivételével a kormánynak nyilvánossá kell majd hoznia a Paks II. dokumentumait.
Hibás az a kormányzati érvelés, amely arra hivatkozik, hogy azért bíztak meg orosz céget, mert a Paksi Atomerőművet is oroszok (szovjetek) építették, tehát ők ismerik a legjobban - mondta lapunknak Holoda Attila, energetikai szakértő. Paks II. valójában "zöldmezős" beruházásnak tekinthető, amely semmilyen formában nem kapcsolódik a régi erőműhöz. Ha lejár a régi blokkok ideje "ledózerolják" azokat. A jelenlegi konstrukcióban a szakember kizártnak tartja a beruházás megvalósítását.
Holoda Attila nem tudta értelmezni Lázár álmát Paks II. majdani olcsó áramáról, mert rendkívül nehéz ma megjósolni az áramár, vagy akár az energiafelhasználás tendenciáit. Ezt jól jellemzi, hogy az az energiaigény, amire Paks II.-t alapozták, már régen nem igaz. Ezért egy nagyon alapos elemzésre lenne szükség, hogy nemzetállami, vagy uniós szabadpiaci szinten érdemes megoldani az energiaszükségleteket. Akkor esetleg kiderülhet, a most tervezettnél kisebb teljesítményű és így olcsóbb atomerőmű is elegendő lenne.