Brüsszel satuba fogta Paks II.-t

Publikálás dátuma
2015.11.19. 19:30
A Greenpeace aktivistái tavalyi demonstrációjukon még nem sejthették, hogy a brüsszeli hálón fennakad a beruházás FOTÓ: NÉPSZAVA
Megindította csütörtökön a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a Paks II. beruházásnál elmarad közbeszerzési eljárás hiánya miatt. Szakértők szerint a jelenlegi konstrukcióban nem folytatható a projekt. Lázár János csúsztatásokkal tűzdelt utóvédharcot folytatott csütörtöki sajtótájékoztatóján és kijelentette, a kormány kész bíróságra vinni az ügyet.

Az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Paks II. atomerőmű-projekt miatt, mert a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést. A projekt sérti az unió az átláthatóságra, a megkülönböztetés-mentességre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós alapelveket. A magyar hatóságoknak két hónapon belül válaszolniuk kell a Bizottság által megfogalmazott érvekre - írta a Bizottság.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón reagált az EB levelére és úgy vélte, kereskedelempolitikai vita zajlik, az uniós tagállamok cégei ugyanis azt vizsgálják, hogyan tudnának részesedni ebből a 12 milliárd eurós beruházásból.

Lázár közölte, hogy kötelezettséget vállalt a magyar fél, hogy a Roszatommal közösen egy tendert folytatnak le az unión belül, mely lehetőséget nyújt a jelentkezésre és a versenyzésre a kivitelezésében rész venni kívánó magyar és uniós cégek számára. Csakhogy Lázár állításával ellentétben Brüsszelnek nem az oroszokkal, hanem a versenyeztetés hiányával van baja és ezen nem segít, ha uniós jogba ütköző projekt gazdái pályázatokat írnak ki. Lázár többször is arra hivatkozott, hogy Paks II. olcsó áramára a magyar lakosságnak szüksége van.

A miniszter egyben kioktatta Brüsszelt a bürokrácia lassúsága miatt is, mert állítása szerint már 3 éve vizsgálja Paks II. ügyét. Ezzel szemben a magyar és az orosz kormány csak 2014. januárjában írt alá szándéknyilatkozatot Paks II.-ről és akkor született a Lázár szerint a kormányt igazoló Barroso-levél is. A Roszatom és az MVM azonban csak az év végén kötött megállapodást a kivitelezésről és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője is csak akkor fordult Brüsszelhez.

A Roszatom teljesíti kötelezettségét
A Roszatom teljesíti a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes kötelezettségét összhangban az orosz-magyar kormányközi megállapodással és az annak alapján aláírt szerződésekkel. A Roszatom figyelemmel kíséri a párbeszédet és teljes mértékben osztja a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter által megfogalmazott álláspontot - írta közleményében az orosz állami atomenergetikai konszern.

A kötelezettségszegési eljárást bejelentő levél értelmében két hónapra eleve le kell állítani minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, így a tenderkiírásokat is, illetve bármilyen szerződéskötést. A beruházáshoz állítólag hozzájárult az európai Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso, akinek levélről Jávor a Népszavának elmondta, az valójában azt tartalmazza, hogy az Euratom szerződés alapján elvi kifogásuk az orosz-magyar államközi szerződéssel kapcsolatban nincs, de a megvalósítás során nagy figyelmet kell fordítani az uniós előírásokra, különöse tekintettel az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokra.

Ha a kötelezettségszegési eljárást követően a magyar kormány nemzetközi bírósághoz fordul és egy esetleges elmarasztaló ítélet ellenére is ragaszkodik a Paks II. beruházáshoz, végső esetben uniós források megvonásával is szankcionálhat Brüsszel - figyelmeztetett Jávor. Egy új pályázat kiírása, az engedélyezések újraindítása pedig akár 1-2 évvel is meghosszabbíthatja a beruházás megkezdését, vagyis aligha tehetik meg az első kapavágást 2018-ban.

Jávor Benedek egy másik, a Paks II. előkészítő dokumentumainak titkosításával kapcsolatos beadványára is kedvezően reagált Brüsszel. A Bizottság most válaszolt, hogy felmerül a jogsértés lehetősége, úgyhogy tovább folytatják a vizsgálatot egy EU Pilot eljárás keretében. Ha az EB megalapozottnak találja az ep képviselő kifogásait, akkor a valóban "forró" adatok kivételével a kormánynak nyilvánossá kell majd hoznia a Paks II. dokumentumait.

Hibás az a kormányzati érvelés, amely arra hivatkozik, hogy azért bíztak meg orosz céget, mert a Paksi Atomerőművet is oroszok (szovjetek) építették, tehát ők ismerik a legjobban - mondta lapunknak Holoda Attila, energetikai szakértő. Paks II. valójában "zöldmezős" beruházásnak tekinthető, amely semmilyen formában nem kapcsolódik a régi erőműhöz. Ha lejár a régi blokkok ideje "ledózerolják" azokat. A jelenlegi konstrukcióban a szakember kizártnak tartja a beruházás megvalósítását.

Holoda Attila nem tudta értelmezni Lázár álmát Paks II. majdani olcsó áramáról, mert rendkívül nehéz ma megjósolni az áramár, vagy akár az energiafelhasználás tendenciáit. Ezt jól jellemzi, hogy az az energiaigény, amire Paks II.-t alapozták, már régen nem igaz. Ezért egy nagyon alapos elemzésre lenne szükség, hogy nemzetállami, vagy uniós szabadpiaci szinten érdemes megoldani az energiaszükségleteket. Akkor esetleg kiderülhet, a most tervezettnél kisebb teljesítményű és így olcsóbb atomerőmű is elegendő lenne.

Tévútra vezetett a titkolózás
A Greenpeace szerint a versenyeztetés nélkül megrendelt, állami támogatással drágán, a titkolózás közepette építendő Paks II. gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is egyértelműen hátrányos Magyarország számára. A zöld szervezet azt várja a magyar kormánytól, hogy az uniós jogszabálysértés miatt azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.
A paksi bővítés indulása óta folyamatosan jelezte, hogy egy ilyen óriási gazdasági-társadalmi jelentőségű megaberuházást nem lehet a közvéleménnyel és a civil-szakmai szervezetekkel való egyeztetést, valamit az európai és hazai jogszabályokat megkerülve bonyolítani - szögezte le közleményében az MSZP. A kötelezettségszegési eljárás megindítását követően igazolva látják aggodalmaikat és az uniós döntés után elvárják, hogy a kormány fejezze be a paksi atomberuházás körüli titkolózást, és tegye világossá, hogy milyen tanulmányok birtokában, milyen elvek mentén, és konkrétan milyen szempontok szerint zajlott a beruházók kiválasztása és a közbeszerzés - írták a szocialisták.
Brüsszel döntése egy újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek - fogalmazott a Fidesz-frakció.
Szerző

Terrorveszély - Obamával egyeztetett Hollande

 A múlt pénteki 129 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek utáni nyomozásról és Szíriáról egyeztetett Francois Hollande francia államfő és Barack Obama amerikai elnök telefonon - közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal.

A két ország vezetője november 24-én találkozik Washingtonban. A francia és az amerikai elnök a szíriai katonai együttműködésről tárgyalt, és megvizsgálták "egy előrehaladott tárgyalás feltételeit a szíriai helyzet gyors rendezése érdekében" - közölte az Elysée-palota, amely azt is jelezte, hogy a személyes találkozót megelőző telefonos egyeztetést Barack Obama kezdeményezte.

Szerző

Marad a rendkívüli állapot Franciaországban

A francia képviselők jóváhagyták a múlt pénteki, 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes törvénycsomagot a további módosító indítványok megvitatása után, délután óriási többséggel - 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. A merényletek elkövetése óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását este 8 és reggel 6 óra között. Az érintetteknek naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehet tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonják az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is fel lehet oszlatni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.
A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

Szerző