Párizs szembeszáll az Iszlám Állam terrorjával

Megszavazta a francia törvényhozás alsóháza a múlt pénteki terror merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A párizsi ügyészség megerősítette, hogy a merénylet kitervelője, Abdelhamid Abaaoud halott. Társa, Salah Abdeslam utáni hajtóvadászat még folyik. Tegnap Belgiumban is razziák voltak.

Óriási többséggel, 551 igennel, 6 nem és egy tartózkodás ellenében szavazta meg tegnap a francia alsóház a 129 áldozatot követelő pénteki párizsi terrormerényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását és több biztonsági szigorítást tartalmazó, a kormány által előterjesztett javaslatcsomagot. A rendkívüli állapot február 26-ig marad hatályban. A szenátus pénteken szavaz az indítványról. Meghosszabbították Párizsban a gyülekezési tilalmat is, egyelőre vasárnapig, de a merényletek helyszínein megemlékezési jelleggel továbbra is engedélyezett a gyülekezés. Biztonsági okok miatt azonban törölték azt a terrorizmusellenes tüntetést, amelynek helyszíne a párizsi nagymecset lett volna.

Ezzel párhuzamosan a francia rendőrség vezetése úgy döntött, hogy a rendőrök a jövőben állandó jelleggel, szolgálaton kívül is, önkéntes alapon, viselhetik a fegyverüket, amennyiben arról tájékoztatják feletteseiket. Francois Hollande államfő ezt azzal indokolta, hogy "az Iszlám Állam háborút indított ellenünk, a francia rendőrség van ennek a háborúnak a frontvonalában”. Reggeli órákban Manuel Valls kormányfő bejelentette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy terroristák vegyi fegyvert vetnek be. A kormányfő szavainak nagy visszhangja lett, hivatala gyorsan finomított a kijelentésen, leszögezve, hogy Valls „egy realisztikus objektív általános fenyegetettségre hívta fel a figyelmet, nem állnak olyan új információk birtokában, amelyek aktualizálnák és konkretizálnák ezt a veszélyt”.

A párizsi ügyészség kora délutáni órákban megerősítette azt a szerda este, a párizsi külvárosban, Saint-Denisben tartott terrorrazzia után megjelent sajtóértesülést, miszerint a pénteki merényletek kitervelője, a belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud, akit az Iszlám Állam legaktívabb hóhérának is neveztek, a rajtaütés nyomán elhunyt személyek között van. Korábban csupán annyit közöltek, hogy a letartóztatott 8 ember közül egyik sem Abaaoud, a tetemek azonosítása folyamatban van. A 27 éves belga férfit azért nevezték legaktívabb hóhérnak, mert nem egyszerűen végzett áldozataival, hanem meg is gyalázta azok holttestét, amikor Szíriában harcolt.

Orbán szigorítana

A múlt heti párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek ellen irányultak, hanem alapvető értékeink, a nyitott, demokratikus társadalmak ellen is, és ezeket meg kell védeni - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap Budapesten, miután tárgyalt Orbán Viktorral.A magyar miniszterelnök a megbeszélést követő sajtónyilatkozatában azt emelte ki, hogy a párizsi terrortámadások után már nem terrorfenyegetésről, hanem valóságos terrortámadásokról kell beszélni, és Magyarország komolyan veszi a terrorháborút.

A terrortámadások arra hívják fel a figyelmet, komolyan kell venni, hogy az Európai Unióba olyan háborús területről érkeznek emberek, amelyekkel az unió különböző országai - különböző mértékben - hadban állnak – vélekedett a kormányfő. Orbán állította, az érintett területekről diverzáns csoportokat küldhetnek Európába, és ennek az eredménye a terror, ezért a délről érkező migránshullámot még szigorúbban kell ellenőrizni.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter leszögezte, Franciaország egyetlen olyan információt sem kapott a párizsi merényletek előtt más európai országoktól Abaaoudot illetően, amely jelezte volna, hogy a férfi az Európai Unió területére lépett vagy elérte volna Franciaországot. „Csupán november 16 után, a párizsi merényleteket követően kaptunk olyan jelzést egy Európán kívüli titkosszolgálattól, hogy tudomásuk volt Abaaoud görögországi jelenlétéről. …. A terrorellenes harcban létfontosságú az együttműködés.

Európának sürgősen magára kell találnia, újra kell szerveznie önmagát, hogy védekezhessen a terrorfenyegetés ellen.” szögezte le a francia szaktárca vezetője. Cazeneuve azt is elmondta, hogy a francia hatóságok augusztusban letartóztattak egy dzsihádistát, aki azt vallotta, hogy Abaaoud képezte ki és készítette fel arra, hogy Franciaországban és más európai államokban terrorcselekményt hajtson végre. A görög belügyminisztérium jelezte, nem volt információjuk arról, hogy a párizsi merénylet kitervelője valaha is megfordult volna Görögországban.

Tegnap a belgiumi rendőrség is razziákat tartott Brüsszelben és környékén a párizsi merényletekkel kapcsolatosan. Hét rajtaütést végeztek, zömében a nagyrész muzulmánok által lakott brüsszeli Molenbeek negyedben. Az egyik párizsi merénylő, Bilal Hadfi kapcsolatait keresték. Sajtóinformációk szerint a házkutatások Salah Abdeslammal is összefüggésben lehettek. Ő a párizsi merényletek megszervezésével gyanúsított másik belga állampolgár. Egyelőre nem tudni, hogy még él vagy ő is meghalt-e a rendőrség szerdai, saint-denisi támadásában, de a francia hatóságok feltételezése szerint szökésben van.

Az Iszlám Állam tegnap közzétett egy újabb videót, amelyben New York városát fenyegette meg terrortámadással. Megnevezték a tervezett támadás konkrét helyszínét, a város szívének számító Times Squaret, ahol naponta több millióan fordulnak meg. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint azonban nem jelent fenyegetést New Yorkra az Iszlám Állam. Ugyanakkor az FBI azt közölte az olasz hatóságokkal, hogy Róma és a Vatikán lehet a következő célpont.

Elégedettek a válságkezeléssel

A franciák túlnyomó többsége elégedett azzal, hogyan Francois Hollande kezeli a terrortámadások után kialakult helyzetet. Az Odoxa irodának a Le Parisien számára készített felméréséből kiderül, hogy ugyanúgy, mint a januári, Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrorakciót követően, most is jónak tartják az elnök válságkezelését. A megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott kedvezően Hollande terrorellenes intézkedéseiről. Ők úgy vélték, hogy az államfő ura a helyzetnek.

A megkérdezettek mindössze 26 százaléka elégedetlen az elnök fellépésével. Nem meglepő módon pártbéli szimpátiától is függ az értékelés. Míg a baloldali szavazók 90 százaléka nyilatkozott pozitívan Francois Hollande intézkedéseivel kapcsolatban, a jobboldalnál ez 63 százalék, igaz, ez utóbbi is igen magas arány. A megkérdezettek 91 százaléka ért egyet az elnök azon indítványával, miszerint meg kell könnyíteni a francia állampolgárság elvételét a terrorgyanús személyektől. 89 százalék támogatja, hogy 5000 fővel növelik a rendőrség létszámát, 76 százalék úgy látja, jó ötlet volt nemzeti egységre felszólítani az embereket. Csak 24 százalék véli úgy, hogy ez rossz döntés volt részéről.

A merényletek hatására alaposan megváltozott az emberek véleménye a franciák szíriai légicsapásairól. A támogatók aránya jelenleg 81 százalék, ami hússzal több, mint szeptemberben. 63 százaléknak pedig meggyőződése, hogy a légicsapásokkal csökken a terrortámadások veszélye Franciaországban.A felmérés eredménye rossz hír mind a jobboldali Republikánusok elnöke, Nicolas Sarkozy, mind pedig a jobboldali radikális Nemzeti Frontot irányító Marine Le Pen számára, hiszen ők azt hajtogatták, hogy a kormány felelősségét is felveti is a terrortámadások végrehajtása. Franciaországban két hét múlva rendezik a regionális választást, s bár a kampányt hivatalosan felfüggesztették, nyilvánvaló, hogy a merényletek is hatással lesznek a voksolás végkimenetelére.