Fidesz;bevándorlás;kvóta;aláírásgyűjtés;

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is megadta adatait a kérdéses célú aláírásgyűjtésen FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GE

- Kvótalistáz a Fidesz?

Továbbra sem tudni, mi a célja a Fidesznek azzal, hogy a hétvégéig már 750 ezer aláírást összegyűjtött az uniós kvótarendszer ellenében. Az állampolgári adatokhoz jutáson túl ugyanis semmi értelme nem látszik az országosan 1100 standon zajló, hatalmas erőket - s nyilván anyagi ráfordítást - felemésztő akciónak, miközben a kormány szabadon, a múlt heti parlamenti felhatalmazás nélkül is perre mehetett volna már a kvótaügyben, ha valóban erre készül.

Kósa Lajos szerint 750 ezren írtak alá a kvótarendszer ellen. A Fidesz frakcióvezetője ezt Debrecenben jelentette be még szombaton, ahol ismét értelmetlennek, működésképtelennek és törvénytelennek nevezte az Európai Unió (EU) által elfogadott és támogatott kvótarendszert. A kormánypárti politikus közlése szerint a kvótaellenes aláírásokat addig gyűjtik, amíg az EU meg nem szünteti a kvótákat.

Nem tudni ugyanakkor, hogy mindennek mi értelme. Egyfelől nem a magyar állampolgárok aláírásai, hanem egy esetleges uniós per írhatná csupán felül a kvóta rendszert, másfelől ez utóbbinak is halvány esélye van csupán. Megírtuk: a Fidesz november elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak, mert az uniós kvóta értelmetlen, növeli a terrorfenyegetettséget és nem jelent megoldást "a modern kori invázióra". Akkor még úgy tűnt, az aláírásgyűjtéssel a kabinet, illetve a kormánypárt állampolgári felhatalmazást szerezne ahhoz, hogy Magyarország az Unió luxemburgi székhelyű Európai Bíróságán megtámadja a kvótarendszerről szóló, szeptemberben elfogadott európai tanácsi határozatot. Ennek értelmében 2017-ig összesen 160 ezer embert osztana szét az EU a tagállamok között, ebből összesen 2300 menekült kerülne Magyarországra, miközben több százezret regisztráltak a magyar határokon. Nemcsak nem igaz tehát, hogy "szegednyi menekültet küldenének ide", de valójában egyértelmű, hogy Magyarország jól járna az elosztási rendszerrel, amelyből azonban a Fidesz semmiképpen sem kér, mondván: egyetlen menekültet se hozzanak hazánkba. Mindez ráadásul azzal járhat, hogy ha Magyarország nem vállal szolidaritást, a többiek átértékelhetik az uniós támogatásokra vonatkozó szabályokat, ami viszont súlyos károkat okozhat a magyarok számára.

Noha a kormányoldal álláspontja megkérdőjelezhető, az biztos, hogy a kvótarendszer ellen anélkül is keresetet nyújthatott volna be a Fidesz-kabinet Luxemburgban (sőt, ezt már hetekkel ezelőtt tényként jelentette be Orbán Viktor kormányfő is), hogy a múlt héten megszavazta az Országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, ami arra szólítja fel a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt is bejelentette: decemberre elkészülnek az említett keresettel - ehhez tehát nem kell az állampolgárok aláírása, pláne nem több százezer magyar ember személyes adatai. Ezzel szemben a fideszesek országszerte több mint 1100 helyen gyűjtik a szignókat, s lényegében nincs olyan forgalmasabb budapesti közterület, ahol ne bukkanna fel legalább egy "Védjük meg az országot" feliratú stand.

Ujhelyi az EU kettészakadásától tart
Az Európai Unió kettészakadásának veszélyeiről írt szokásos vasárnapi nyílt levelében Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, aki attól tart, Magyarország ismét rossz oldalra áll majd. Mint az MSZP-s politikus felidézte: amikor 2003. áprilisában Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter az athéni Akropolisz lábánál fekvő Attalosz oszlopcsarnokban aláírta a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló szerződést, akkor volt egy korábbi miniszterelnök, aki karjait egymásba fonva, némi sértettséggel figyelte a ceremóniát. Sokáig úgy volt, hogy el sem megy a történelmi eseményre, végül Boross Péter részvételétől tette azt függővé. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: "Magyarország most már nem a kerítésen kívül, sőt a többi csatlakozni akaró ország sem a kerítésen kívülről nézi és kiált esetleg befelé az Európai Unióba, hanem mi is részei vagyunk a közös döntéseknek." A Fidesz-vezér azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekek mellett most már egy nagyobb egység közös érdekeit is figyelemben kell tartani, "nagyon fontos tehát, hogy Brüsszelben és Strasbourgban európai megoldásokat kell találni". Ujhelyi felhívta a figyelmet: valamivel több, mint tíz évvel később - megannyi gazdasági, szociális és fizikai csapás után - most ott tartunk, hogy az európai közösség minimum kétfelé szakadhat: Magyarország pedig (ismét) a történelem rosszabbik felén találhatja magát. Egyre többen vetik ugyanis föl - így az Orbán-kormány tagjai és uniós vezetők is -, hogy újra kell gondolni az EU működési kereteit és egyes tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük az együttműködésüket. "Hogy mindenki értse: ebben a körben sem lennénk benne" - hívta fel a figyelmet Ujhelyi, hozzátéve: "aki még most sem érti, hogy jelen helyzetben épp a közösség szorosabbra húzására, egységesebb fellépésre és az idióta egonacionalizmus félretolására van szükség, az történelmi hibát követ el." Az EP-képviselő szerint a széthúzó EU-nak súlyos következményei lehetnek: uniós forrásokból is kevesebb jön majd, ahogyan védelemből, szolidaritásból és fejlődésből is kevesebb jut.

A ménesbirtok egyben maradását sürgették a Mezőhegyesen tartott vasárnapi nagygyűlés szónokai, hangsúlyozva, a Békés megyei településnek csak akkor van jövője, ha az 1800 hektár eladásra kínált földbirtokot mégsem árverezik el. Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM politikusai segítséget ígértek a helybélieknek.