Előfizetés

Orbán "értékes" tanácsokat kaphat

"A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem kezel ilyen jellegű adatokat" - tért ki a válaszadás elől Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Mesterházy Attila kérdésére reagált így, melyben a szocialista képviselő az iránt érdeklődött, a tárcák államtitkárinak és helyettes államtitkárainak vállalkozásai kaptak-e vissza nem térítendő támogatást.

Nem Szijjártó az egyetlen miniszter, aki igyekezett megkerülni a választ, ugyanebben a kérdésben ugyanis először Lázár János is "értetlenségét" fejezte ki. A csütörtöki Kormányinfón végül a Miniszterelnökséget vezető miniszter mégis elárulta, hogy 27 államtitkára és helyettes államtitkára között két érintett van. Szijjártó mostani válasza azért is érthetetlen, mert időközben az összes megkérdezett tárca tudott válaszolni - emlékeztetett az Origo. Így a Külgazdasági és Külügyminisztérium 12 ilyen beosztású vezetőjén kívül az összesen érintett 145 államtitkár és helyettes államtitkár közül hatról derült ki, hogy állami vagy uniós pénzhez jutottak.

Megírtuk azt is: szintén Mesterházy Attila kutakodásai nyomán Rogán Antal sokáig próbálta titkolni, hogy kik adnak tanácsot az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodán havi 4,5 millió forintért. Az ellenzéki képviselő azonban végül betekinthetett a névsorba, s noha Rogán előzetesen megfenyegette: ha nyilvánosságra hozza a neveket, annak következményei lesznek, Mesterházy nem ijedt meg. "Nem sértek semmilyen közérdeket, nincs a nevekben titkolnivaló, ha mégis megbüntetnek emiatt, akkor közmunkában ledolgozom az esetleges pénzbírságot" - mondta lapunk idevágó kérdésére még csütörtökön. Így derült ki, hogy többek között a Puskás Akadémia főigazgatója, a milánói magyar pavilon igazgatója, egy trafikpályázat-bíráló és a Nemzeti Vágta volt kommunikációs vezetője is politikai tanácsadó Rogán mellett. A névsor: Vörös Tímea, Papp Csenge, Beyer-Dóczy Péter, Takács Mihály, Hernádi Ádám, Rahói Zsuzsanna és Meszéna Balázs.

Az Origo nézett utána a neveknek, így kiderült: Takács Mihály a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia főigazgatója, és egyben Orbán Viktor miniszterelnök személyi edzője is, aki régebben együtt focizott a kormányfővel Felcsúton. Takács 2010-ben került a Miniszterelnökségre, ahol először főtanácsos, 2012-től pedig politikai tanácsadó volt. Már 2013-ban havi bruttó 650 ezer forintot keresett. Hernádi Ádám, aki eddig a Miniszterelnökségen Nagy Jánosnak, a kormányfő kabinetfőnökének volt a helyettese, korábban részt vett a botrányt kavart trafikügyben mint a dohánykoncessziós pályázatokat értékelő bizottság tagja. Beyer-Dóczy Péter 2010-ben még a Nemzeti Vágta kommunikációs igazgatója volt, majd a Miniszterelnökségre került, ahonnan most Rogán minisztériumához vették át tanácsadónak. Ő 2011-ben még Szőcs Géza, a kultúráért felelős akkori államtitkár főtanácsadója volt, egy évvel későbbi hivatalos fizetési lista szerint havi 650 ezer forintos illetményt kapott. A tanácsadói csapat tagja az a Papp Csenge is, aki az idei milánói expó - hűtlen kezelés gyanújával az ellenzéki Együtt által feljelentett - magyar pavilon igazgatója volt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződéslistája szerint Papp egyébként havi 800 ezer forintos megbízási díjért látta el a pavilon igazgatási feladatait. A tanácsadók közt van a jogász és igazgatásszervező Meszéna Balázs is, aki a Miniszterelnökség előtt dolgozott már a Belügyminisztériumban, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál is, sőt az egri városüzemeltetési cég vezetőségében is. Rahói Zsuzsanna pedig már 2012-ben is a miniszterelnök nemzetközi stábjában dolgozott - akkori adatok szerint havi bruttó 883 ezer forintért.

TV2-hitel: Szijjártó is hallgat

Publikálás dátuma
2015.11.23. 06:05
FOTÓ: Népszava
Szijjártó Péter sem hajlandó elárulni, hogy az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank) folyósít-e kölcsönt Andy Vajnának a TV2 megvásárlása - derült ki azután. hogy Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője írásbeli kérdéssel fordult a külgazdasági és külügyminiszterhez. Az Eximbank tulajdonosi jogait ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, és Szijjártó felel a tavaly 627 milliárd forint mérlegfőösszeget felmutató állami bank kihelyezéseiért. Csakhogy a tárcavezető válaszában kifejtette, mivel Szabó kérdése banktitkokat és biztosítási titkot érint, nem áll módjában válaszolni. 

Az Együtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul, mivel az alapítói határozatok ilyen ügyekben nem számítanak banktitoknak, amit mutat, hogy korábban a Magyar Fejlesztési Bank is adott információt ilyen kérdésekre válaszul. A párt szerint ők nem a szerződést vagy annak részleteinek nyilvánosságra hozatalát kérték, hanem a tulajdonosként eljáró minisztérium döntéseit a nagy összegű hitelekről - ezeknek pedig közérdekből nyilvános információknak kellene lenniük.

Vajnának ugyanis magas összegű kölcsön kellhet, hiszen a múlt héten derült ki, a TV2 vagyonkezelőjén, a TV2 Media Group Holdings Kft.-n több mint 27 milliárd forint értékű zálogjoga van a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek. A hírek szerint a filmügyi kormánybiztos a csatorna teljes hitelállományát megfizetné, ebben segíthet neki az állami bank. Miután az Eximbank hasonló indoklással hárította el lapunk Vajna hitelére vonatkozó kérdéseit is, közérdekű adatigényléssel fordultunk a pénzintézethez, erre a törvény szerint 15 napon belül választ kell adniuk. Az alaptörvény értelmében ugyanis a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, amelyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik. Korábban Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: a közpénzköltés nyilvánosságához fűződő alkotmányos szabályozások erősebbek, mint a banktitokról szóló törvényi rendelkezések. Így a hitelszerződés ténye nem lenne titkolható.

Kvótalistáz a Fidesz?

Publikálás dátuma
2015.11.23. 06:03
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is megadta adatait a kérdéses célú aláírásgyűjtésen FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GE
Továbbra sem tudni, mi a célja a Fidesznek azzal, hogy a hétvégéig már 750 ezer aláírást összegyűjtött az uniós kvótarendszer ellenében. Az állampolgári adatokhoz jutáson túl ugyanis semmi értelme nem látszik az országosan 1100 standon zajló, hatalmas erőket - s nyilván anyagi ráfordítást - felemésztő akciónak, miközben a kormány szabadon, a múlt heti parlamenti felhatalmazás nélkül is perre mehetett volna már a kvótaügyben, ha valóban erre készül.

Kósa Lajos szerint 750 ezren írtak alá a kvótarendszer ellen. A Fidesz frakcióvezetője ezt Debrecenben jelentette be még szombaton, ahol ismét értelmetlennek, működésképtelennek és törvénytelennek nevezte az Európai Unió (EU) által elfogadott és támogatott kvótarendszert. A kormánypárti politikus közlése szerint a kvótaellenes aláírásokat addig gyűjtik, amíg az EU meg nem szünteti a kvótákat.

Nem tudni ugyanakkor, hogy mindennek mi értelme. Egyfelől nem a magyar állampolgárok aláírásai, hanem egy esetleges uniós per írhatná csupán felül a kvóta rendszert, másfelől ez utóbbinak is halvány esélye van csupán. Megírtuk: a Fidesz november elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak, mert az uniós kvóta értelmetlen, növeli a terrorfenyegetettséget és nem jelent megoldást "a modern kori invázióra". Akkor még úgy tűnt, az aláírásgyűjtéssel a kabinet, illetve a kormánypárt állampolgári felhatalmazást szerezne ahhoz, hogy Magyarország az Unió luxemburgi székhelyű Európai Bíróságán megtámadja a kvótarendszerről szóló, szeptemberben elfogadott európai tanácsi határozatot. Ennek értelmében 2017-ig összesen 160 ezer embert osztana szét az EU a tagállamok között, ebből összesen 2300 menekült kerülne Magyarországra, miközben több százezret regisztráltak a magyar határokon. Nemcsak nem igaz tehát, hogy "szegednyi menekültet küldenének ide", de valójában egyértelmű, hogy Magyarország jól járna az elosztási rendszerrel, amelyből azonban a Fidesz semmiképpen sem kér, mondván: egyetlen menekültet se hozzanak hazánkba. Mindez ráadásul azzal járhat, hogy ha Magyarország nem vállal szolidaritást, a többiek átértékelhetik az uniós támogatásokra vonatkozó szabályokat, ami viszont súlyos károkat okozhat a magyarok számára.

Noha a kormányoldal álláspontja megkérdőjelezhető, az biztos, hogy a kvótarendszer ellen anélkül is keresetet nyújthatott volna be a Fidesz-kabinet Luxemburgban (sőt, ezt már hetekkel ezelőtt tényként jelentette be Orbán Viktor kormányfő is), hogy a múlt héten megszavazta az Országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, ami arra szólítja fel a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt is bejelentette: decemberre elkészülnek az említett keresettel - ehhez tehát nem kell az állampolgárok aláírása, pláne nem több százezer magyar ember személyes adatai. Ezzel szemben a fideszesek országszerte több mint 1100 helyen gyűjtik a szignókat, s lényegében nincs olyan forgalmasabb budapesti közterület, ahol ne bukkanna fel legalább egy "Védjük meg az országot" feliratú stand.

Ujhelyi az EU kettészakadásától tart
Az Európai Unió kettészakadásának veszélyeiről írt szokásos vasárnapi nyílt levelében Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, aki attól tart, Magyarország ismét rossz oldalra áll majd. Mint az MSZP-s politikus felidézte: amikor 2003. áprilisában Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter az athéni Akropolisz lábánál fekvő Attalosz oszlopcsarnokban aláírta a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló szerződést, akkor volt egy korábbi miniszterelnök, aki karjait egymásba fonva, némi sértettséggel figyelte a ceremóniát. Sokáig úgy volt, hogy el sem megy a történelmi eseményre, végül Boross Péter részvételétől tette azt függővé. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: "Magyarország most már nem a kerítésen kívül, sőt a többi csatlakozni akaró ország sem a kerítésen kívülről nézi és kiált esetleg befelé az Európai Unióba, hanem mi is részei vagyunk a közös döntéseknek." A Fidesz-vezér azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekek mellett most már egy nagyobb egység közös érdekeit is figyelemben kell tartani, "nagyon fontos tehát, hogy Brüsszelben és Strasbourgban európai megoldásokat kell találni". Ujhelyi felhívta a figyelmet: valamivel több, mint tíz évvel később - megannyi gazdasági, szociális és fizikai csapás után - most ott tartunk, hogy az európai közösség minimum kétfelé szakadhat: Magyarország pedig (ismét) a történelem rosszabbik felén találhatja magát. Egyre többen vetik ugyanis föl - így az Orbán-kormány tagjai és uniós vezetők is -, hogy újra kell gondolni az EU működési kereteit és egyes tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük az együttműködésüket. "Hogy mindenki értse: ebben a körben sem lennénk benne" - hívta fel a figyelmet Ujhelyi, hozzátéve: "aki még most sem érti, hogy jelen helyzetben épp a közösség szorosabbra húzására, egységesebb fellépésre és az idióta egonacionalizmus félretolására van szükség, az történelmi hibát követ el." Az EP-képviselő szerint a széthúzó EU-nak súlyos következményei lehetnek: uniós forrásokból is kevesebb jön majd, ahogyan védelemből, szolidaritásból és fejlődésből is kevesebb jut.