Előfizetés

Fodor Gábor: erőszakot tesz a jogon a politika

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.11.24. 06:03
Fodor Gábor szerint a Századvég-ügy lezáratlan, a nemzetbiztonsági bizottságnak még jó néhány dolgot tisztáznia kellene FOTÓ: TÓ
Úgy kormányoz-e a Fidesz és Orbán Viktor, hogy azt mondja, az állam az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok, vagy pedig azt mondja, hogy felelősséggel tartozom a polgárokért, így rám is vonatkoznak jogszabályok - Fodor Gábor szerint ez a Századvég-ügy alapvető kérdése. A Liberálisok elnöke azért robbantotta ki a Századvég-botrányt, hogy kiderüljön: a kormány kedvenc cégcsoportja engedély nélkül is megismerhetett-e államtitkokat, illetve ha mégsem, akkor fontos, minősített adatok híján milyen dolgozatokat készített közpénz-milliárdokért.
FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

- A Századvég-csoport 4,8 milliárd forintért újabb megbízást kapott a kormánytól. Most már államtitoknak minősülő adatokkal is dolgozhatnak. Így már minden rendben van?

- Feltűnő, hogy milyen sok pénz vándorol ehhez a cégcsoporthoz. Részben ezért van Századvég-ügy. Akkor is, ha 21 munkatárs már minősített adatok birtokában készítheti el a kormány által megrendelt anyagokat.

- Bejelentette, Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert a Btk. szerint jelenleg a titokgazda dönti el, hogy mi minősül titokkal való visszaélésnek.

- Utólagos normakontrollt fogok kérni. Szeretném, ha az Ab eltörölné azt a paragrafust, amelynek értelmében a titokgazda és a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést az államtitkok illetéktelen kézbe kerülése miatt. Jelen esetben, ha a kormány adott ki minősített adatokat úgy, hogy a Századvég akkor még nem volt jogosult azokat fogadni, akkor csak a titokgazda, azaz a kormány tehet feljelentést maga ellen. Sejtjük, hogy ezt nem fogják megtenni. Ez olyan abszurd szabály, amely lehetetlenné teszi a tisztánlátást egy ilyen ügyben.

- Mi történik, ha az Ab a javukra dönt?

- Tisztábban fogunk látni a titok kérdésében, és ami a legfontosabb abban, hogy a kormány saját hitbizományának tekinti-e az államot. Úgy kormányoz-e, hogy azt mondja, az állam az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok, vagy pedig azt mondja, hogy a polgárokért felelősséggel tartozom, rám is vonatkoznak jogszabályok. Ez az alap a Századvég-ügy mögött, ami mentalitás kérdés. Ez az ügy azért fontos, mert megmutathatja, hogy jogállamban élünk-e, ahol a korlátokat a polgárok érdekében illik tiszteletben tartani, vagy ez valóban egy illiberális állam, ahol a hozzájuk közelállók számlálatlanul kaphatnak közpénzt és akár a törvényeket is áthághatják.

- De ebben a kormányzati ciklusban még kiderülhet, mi történt 2010 és 2013 októbere között a Századvégnél, illetve miért kap újabb és újabb milliárdos megbízásokat a cégcsoport?

- Mi nem adjuk fel.

- Nem szavazta meg azt a törvényt, amely arra kötelezi a kormányt, hogy az uniós bíróságon támadja meg a kötelező kvótát. Jogászként mi a véleménye, nyerhet a kormány Luxembourgban?

- Szerintem Magyarországnak nem válik előnyére, ha most a luxembourgi bírósághoz fordul. A rólunk kialakult kép amúgy sem kedvező. Megjegyzem, a kvóta vitatható, és nem is gondolom, hogy a jelenlegi formájában ez lesz a végső megoldás, ennek ellenére a kormánynak más módon kellene ez ellen tennie. A liberálisok számára követendő gyakorlat lenne, amit az Egyesült Államok, Kanada, vagy akár most Anglia is csinál, nevezetesen, hogy a menekülteket közvetlenül a táborokból fogadja be, meghatározott létszám alapján maga válogatja ki.

- Mazsoláznak.

- Ez így helyes.

- Ám a magyar kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, nekünk nincs szükségünk munkaerőre. Ha utánpótlás kell, akkor ott vannak a határon túli magyarok.

- Ez szerintem egy hamis érv. Egyébként is mindannyian tudjuk, hogy a gazdasági növekedést az Európai Uniónak köszönhetjük, amely ellen sokszor, így a kvóta esetében is ádáz küzdelmet folytat a kormány.

- Párizs után nem lehet, hogy igaza van a magyar kormánynak abban, hogy nem akar bevándorlókat befogadni?

- Semmi sem fekete és fehér. A magyar kormány több súlyos hibát követett el a menekültkérdés kezelésében. Az egyik a plakátkampány volt. Az a hangulatkeltés a szerencsétlen és kiszolgáltatott emberekkel szemben elfogadhatatlan volt. Másfelől az EU-val szembeni állandó fellépés is hiba. A saját álláspontját védve, vitatkozva ugyan az Unióval, amellett kellett volna hitet tenni, hogy közös megoldást akar találni a kabinet. Emellett jó néhány részkérdésben egyébként a kormánynak igaza van, és igaza is lehet. A kvótával szemben is lehetne a kormánynak más javaslata, érvelhetne, nem kellene hangoskodni, bíróságra menni.

- Lehet halasztó hatálya ennek a pernek?

- A luxemburgi bíróság nem fog gyorsan döntést hozni ebben az ügyben. Az EU valószínűleg valamilyen módon érvényt fog szerezni a kvótára vonatkozó döntésnek. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy az Unió sikeres legyen, ne recsegjen, ropogjon az intézményrendszere, és továbbra is érkezzenek az uniós támogatások. Számunkra az EU fantasztikus lehetőség, de nemcsak a pénz miatt. Mi, liberálisok mindig el szoktuk mondani, hogy elsősorban egy értékrend, egy gondolkodásmód és csak másodsorban pénz fűz össze. A menekült krízisnek sajátos része, hogy megmutatja, a migránsok a liberális demokráciák felé mennek, az illiberális államok ajtaján nem dörömbölnek. Nem szeretnének menedékjogot kérni például Oroszországban, Kínában, Törökországban. A világban a liberális demokráciák a sikeres modellek. Még akkor is, ha az Európai Unió számára komoly krízis volt a 2008-as gazdasági válság, aztán a görög-, most pedig a migrációs válság. Az Unió egyikre sem tudott igazán jó választ adni, ami azt mutatja, hogy a közösségnek még sok a tanulnivalója. Magam egy föderálisabb unióban hiszek szemben azzal, amit a miniszterelnök mond. Azt vallom, hogy az EU-t nem nemzetállamok laza szövetségeként kell elképzelni, ennél erősebb közösségre van szükség. A külső határokat is csak így tudja megvédeni. Ezzel a miniszterelnök is tisztában van.

- De a kormány nem szeretne erősebb szövetséget, akkor ugyanis illiberális demokráciáról még beszélni sem lehetne, sőt, vélhetően Századvég-ügyek sem lehetnének.

- Liberális demokráciában ez valóban nem így megy. A nemzetbiztonsági ülésen, ahol a Századvég-ügyről kérdezték az illetékeseket, és amelyiknek a nyilvános részén ott lehettem, Kövér László egyik 1989-es mondatát idéztem. Akkor bennünket, ellenzéki fiatalembereket megkérdeztek, miért kezdtünk el politizálni. Kövér azt válaszolta, mi jogászként megtanultuk, hogy rossz az a rendszer, ahol a jog a politika szolgáló leánya, amelyen a politika állandóan erőszakot tesz. És mit látunk most? Személyre szabott törvényeket és törvényhozást, ami nem szól másról, mint hogy a politika erőszakot tesz a jogon. Nekünk szabadságszerető embereknek az a dolgunk, hogy ezzel szemben fellépjünk.

Megtagadták a nevek kiadását
Megtagadta a Belügyminisztérium a válaszadást a Liberálisoknak, így továbbra sem tudni, ki az a 21 századvéges ember, aki államtitkokba is betekinthet. A nevek ugyan nem titkosak, de a tárca szerint mégsem nyilvánosak, mert személyes adatok, amelyeket a Nemzeti Biztonsági Felügyelet az engedélyek kiadásához használt, és a felügyelet az általa kezelt adatokat csak szűk körben meghatározott feltételek mellett adhatja át más szerveknek. A kért adatok szerintük nem közérdekű adatok és nem is közérdekből nyilvánosak. A nevek titkolása azért furcsa, mert amikor ez téma volt nemrég az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, az illetékesek néhány nevet elmondtak a jelenlévőknek. Ráadásul a az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai hangsúlyozták, hogy a nevek nem titkosak. Az ülésen résztvevő LMP-s Szél Bernadett ezért is árulhatta el a sajtónak, hogy a 21 személy között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői, az alapítvány háromfős kuratóriumának tagjai - Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és G. Fodor Gábor -, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, Orbán Balázs és Lánczi Tamás is.

Orbán már vállaltan populista

Fazekas Ágnes, Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2015.11.24. 06:00
Orbán Viktor elismerte, nem szeretne a németektől függeni, Putyinnal való jó kapcsolatát ennek a viszonynak a kiegyensúlyozására
Orbán Viktor vállalja, hogy populista, szerinte ugyanis ez a magyar fülnek nem hangzik rosszul, mert azt jelenti, hogy az "embereket próbálod szolgálni". Erről maga a kormányfő beszélt a Politico európai kiadásának, ahol ismét azzal állt elő: logikus a muszlimok Európába áramlása és a felfokozott terrorizmus közötti kapcsolat, bár a nyugati vezetők nagy része megpróbálja letagadni a nyilvánvalót. Szerinte "az ámokfutást rendező politikai korrektség" destabilizálja Európát, melynek nyomán nyitott kérdés, hogy lesz-e tíz év múlva EU. Az elemzők nemcsak cáfolják Orbán tényként közölt ideológiáját, de azt is egyértelművé tették: a kormányfő egyre szélsőségesebb.
MTI Fotó Szecsődi Balázs.jpg

MTI Fotó Szecsődi Balázs.jpg


Lakner: kormányfői csúsztatások sora

Semmi újdonság nincs abban, amit Orbán Viktor a migránsok és a terrorizmus kapcsolatáról a Politiconak mondott. Az egész interjú arról szól, hogy ő egyedül van birtokában ennek a felismerésnek és annak a bátorságnak, hogy erről beszélni merjen - értékelte Orbán legújabb nyilatkozatát Lakner Zoltán. Az elemző szerint a miniszterelnök érvelése olyan csúsztatások sorozata, ami egyrészt nem számol azzal, hogy Európa sajnos már korábban kitermelt magából terrorista mozgalmakat, bár nyilvánvalóan most az iszlám terrorizmusról van szó. Másrészt amikor az uniót menekültügyben bírálja, nem vesz tudomást arról sem, hogy bár a közösségben sok a gond, sok sikeres történet is van.

A politológus érdekes furmánynak tarja a miniszterelnök érvelését, miszerint menekültügyben nincs közös európai álláspont, mert az unió lassú, de ne is legyen, inkább a nemzetállamok kapjanak teret. "Ha itt valaki nem érzékel ellentmondást, akkor lehet, hogy az én készülékemben van a hiba" - fogalmazott Lakner. Orbán olyan politikus, aki tisztában van azokkal a súlyos politikai vitákkal, választóvonalakkal, amelyek Európában léteznek a tagállamok összefogása és közös döntéshozatali mechanizmusai kérdésében. Éppen ezért Lakner szerint a kormányfő nem véletlenül vette fel, hogy tíz év múlva lesz-e egyáltalán EU, majd rögtön saját megoldását ajánlotta, amelyikben a hatalmi egyensúly a nemzetállamok felé billen. Eközben krízisről beszélt, és a migránskérdést, a bevándorlást összekapcsolta a terrorizmussal, az ezekhez köthető politikai üzeneteket pedig meglehetősen "kreatív" módon kapcsolatba hozza egymással, függetlenül attól, hogy aktuális ügyekben a tények mikor mondanak - értékelte a szakember. Lakner szerint Orbán így éri el, hogy minden állítása fölhangosodik, ami azért veszélyes, mert a maga módján mindezt nagyon professzionálisan teszi.

Azt a miniszterelnök külföldön már az illiberális demokráciával kapcsolatban is elmondta, hogy magyarul másképpen hangzik - emlékeztetett a politológus, aki szerint Orbán gyakran olyan valami magyarság képet közvetít, amit mi valójában nem is ismerünk. Lakner például olyan magyar mondást még nem hallott, hogy "mindegyik más kávéház", Orbán az interjúban mégis ezzel jellemezte a németekhez és az oroszokhoz fűződő magyar viszonyt. A populizmus kifejezés egyébként valóban sok mindent jelenthet, lehet akár pozitív vagy negatív, létező problémákra adott válaszokat is jelenthet, azt viszont mindenki maga döntse el, milyen az a politikus, aki a demokráciával szemben illiberális demokráciát hirdet.

Ceglédi: Orbán jobbszélre tolódik

Vegyük észre, hogy Orbán Viktor a menekült helyett következetesen a migráns szót használta a Politiconak adott interjújában is, amikor a terrorizmust a bevándorlás kérdésével mosta össze - jegyezte meg lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint ez egy tipikus fideszes kommunikációs panel: a kormánypárt a látszatát is kerülni akarja annak, hogy a "migránsok" emberileg méltányolható okból kényszerülnek elmenekülni hazájukból. Kiemelte, hogy Orbán egyre inkább magáévá teszi a Nyugat-Európában működő szélsőjobboldali pártok ideológiáját és üzeneteit. Ceglédi szerint erre Magyarországon "van is igény", hiszen a hazai szélsőjobboldal elavult ideológiai fundamentumon épült fel: "a Jobbik például egy-másfél éve még egy iszlámbarát, antiszemita párt volt. A menekültügy kapcsán 180 fokos fordulatot kellett venniük, ami elég nehézkesen megy".

Az interjúban Orbán keményen bírálta az Uniót, amely szerinte csak krízisről krízisre reagál, nincs egy kialakult koncepciója, s hozzátette, az nyitott kérdés, tíz év múlva lesz-e még egyáltalán EU. Ceglédi úgy látja, a kormányfő külföldi sajtóban tett euroszkeptikus nyilatkozatai is a belpolitikának szólnak: "Orbánnak van is mire rájátszania, valóban vannak kisebb-nagyobb hibák az EU működésében. A miniszterelnök ezekkel él vissza, és leginkább az a fontos neki, hogy a magyarra fordított nyilatkozatait miként dolgozza fel a hazai sajtó". Az elemző szerint Orbán megtanulta, semmilyen releváns negatív következménye nem lesz annak, ha szembe megy az EU-val, vagy saját európai pártcsaládjával. Olyan intézkedéseket is bevezethet Magyarországon, amelyeket még az Európai Néppárt sem néz jó szemmel, hiszen úgysem lesz szankció az Unió részéről, az EU-s pénz pedig továbbra is áramlani fog.

A kormányfő populistának nevezte magát az interjúban, ám ez szerinte Magyarországon pozitív jelző, hisz értelmezésében populistának lenni az, hogy az embereket próbálja szolgálni. Ceglédi szerint Orbán nem állított valótlant, ugyanis a Fidesz 2010 óta észrevehetően csak a közvélemény-kutatások alapján kormányoz: "látható, hogy a pártnak nincs rögzített ideológiája. Azt mondják, amit a többség hallani akar. Ez valóban populizmus".

Orbán a magyar-orosz viszonnyal kapcsolatban azt fejtegette, hogy Putyin egy olyan ember, akivel együtt lehet, és a magyarok jövője érdekében együtt is kell működni. Ceglédi ezzel kapcsolatban elmondta, a Fidesz-kormány egyértelműen elköteleződött Oroszország felé, Orbán pedig jelenleg is azon dolgozik, hogy szalonképesebbé tegye az amúgy rengeteget bírált, EU-s szankciókkal sújtott oroszokat a belföldi közvélemény és a nemzetközi döntéshozók számára. Az elemző úgy vélte, a Fidesz-kormánynak "kényelmetlen" az EU liberális, demokratikus berendezkedése, ezért is kötik magukat minél több szállal az autoriter berendezkedésű Oroszországhoz.

Misén buzdítottak a kvóta ellen
A Fidesz kvótaellenes petíciójának aláírására buzdította híveit Balázs Tamás plébános a győri Szent Imre templomban tartott vasárnapi misén - írta az Index. A plébános szerint azért kell támogatni a kormánypárt kezdeményezését, mivel csak így lehet megőrizni "Krisztus királyságát". Balázs azt is mondta a menekültkvóta bevezetésével az "idegenek embertelen és félelemtől teljes királysága fog eluralkodni hazánkban".

Hárman beszorultak az összeroncsolódott járműbe Napkornál

A személygépkocsi vezetője okozhatta azt a balesetet, amelyben kilencen sérültek meg a Nyíregyháza és Beregszász közötti 41-es úton Napkornál hétfőn - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei rendőr-főkapitányság szóvivője.

Fülöp Gergely őrnagy elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a személykocsi sofőrje az alsóbbrendű útról hajtott ki járművével a védett úton közlekedő kisteherautó elé a 41-es út 12. kilométerszelvényében 16.40 körül.

Megerősítette: a balesetben kilencen sérültek meg, hatan a személygépkocsiban, hárman a kisteherautóban, többen súlyosan.

A szóvivő közölte, hogy a teljes útlezárást 18.30-kor feloldották, fél pályán rendőrök irányításával megindult a forgalom. 

Dóka Imre, a szabolcsi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője korábban azt közölte, hogy hárman az ütközéstől összeroncsolódott személyautóba szorultak, őket a tűzoltók szabadították ki.