Újabb eljárás Paks ellen

Egy hét alatt már a harmadik vizsgálat indul a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság a tendereztetés elmaradása, a dokumentumok titkosítása mellett a finanszírozást kezdte el vizsgálni, mert tiltott állami támogatásra gyanakszik. Egyre valószínűbb, hogy ilyen formában a beruházás kivitelezhetetlenné válik.

Újabb, vélhetően elhibázott kormányzati döntést vesz górcső alá az Európai Bizottság (EB) a paksi bővítéssel kapcsolatban. Az EB úgynevezett mélyreható állami támogatási vizsgálatot indított az atomerőmű tervezett két új reaktorának építéséhez nyújtott finanszírozás ügyében. A múlt héten, a tendereztetés elmaradása miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás, és az előkészítő dokumentumok titkosításának jogszerűségi vizsgálata után a mostani bejelentés is azt mutatja, hogy a 12 milliárd eurós beruházás előkészítése során feltehetően több uniós szabályt is megsértett az Orbán-kormány. A nemzetközi tendereztetés elmaradását, valamint a szabálytalan titkosítást Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője, a tiltott állami támogatás gyanúját pedig a Greenpeace Magyarország panaszolta be az uniónál.

A Bizottság most azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben azt állapítják meg, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, az EB az irányba folytatja a vizsgálatot, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.

A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a tegnapi nyilatkozatában kifejtette, hogy összetett és alapos elemzésre készülnek, amihez bekérik az érdekelt felek észrevételeit is.

A téma szakemberek szerint is kényes, mert az uniós szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. A Bizottság azt nézheti, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

Bár a kivitelezési szerződést a kormány nevében az MVM leányvállalata a Roszatommal 2014 decemberében írta alá, az unióhoz 2015 májusában tettek bejelentést a magyar hatóságok a létesítendő két új atomreaktor építéséről.

A Bizottság részletesen értékelni fogja a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével - tette hozzá.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Paks II. projekt nem tartalmaz állami támogatást és a beruházást egy racionális befektető is megvalósítaná. A kormány elkötelezett amellett, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonban maradjon, mivel csak így garantálható Magyarország energiabiztonsága, valamint a lakosság részére az olcsó és a vállalkozások számára a versenyképes árú áram - írja közleményében a Miniszterelnökség.

A állami támogatás vizsgálatának megindítását Jávor Benedek tegnapi tájékoztatóján helyesnek tartotta, és hozzátette, az hogy a bizottság másfél év előzetes vizsgálat után erre a döntésre jutott, azt bizonyítja, hogy meggyőződésük szerint a paksi bővítés nem valósítható meg jelentős állami részvétel nélkül. A kormánynak azonnal fel kell függesztenie a paksi bővítéshez kapcsolódó előkészítő munkákat, mert minden összeg, amit a kormány innentől erre fordít, "nagy valószínűséggel kidobott pénz" - közölte pártja álláspontját a politikus. Tegnap a többi ellenzéki párt, a DK, az MSZP, az Együtt is hasonló értelmű nyilatkozatot tett.

Jávor szerint nem az a kérdés, hogy van-e állami támogatás a paksi bővítésben, hanem az, hogy lehetséges-e ezt jóváhagyatni a Bizottsággal, mivel az állami támogatás nem torzíthatja az energiapiacot, hiszen a fogyasztás mintegy 40 százalékának megfelelő villamosenergia-termelő kapacitás működtetése állami részvétellel ezt tenné - mondta a politikus.