Háziorvosokat találtak

Nyolcvan pályázat érkezett a határidő lejártáig, október 31-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) a háziorvosi letelepedési és praxispályázatokra. A hírt az egészségügyi államtitkár osztotta meg az MTI-vel, miután újságírók hada hiába próbálta megtudni az adatokat az egészségbiztosító munkatársaitól. Megkeresésünkre folyamatosan azt a választ kaptuk mi is, hogy tart a pályázatok értékelése.

Annyiban érthető az óvatosság, hogy a tavalyi 41 sikeres pályázatból végül csak 38 helyen lett szerződés, ráadásul most sokáig alig volt érdeklődés a pályázatok iránt, de ha végül mégis a tavalyi jelentkezők kétszerese adta be jelentkezését, akkor ez érdemi elmozdulást hozhat több régóta üresen álló körzet ellátásában.

Praxisjog vásárlásra 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást szánt idén az állam, a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzetekbe jelentkező háziorvosok letelepedését pedig 500 millióval segítik. Ónodi-Szűcs Zoltán bejelentésére kell hagyatkozni, hogy hol sikerült új orvost találni, mert a lista lapzártánkig nem jelent meg a biztosító honlapján. Az államtitkár szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye üresen álló 40 körzetéből 7 helyet, Pest megye 12 üres háziorvosi állásából 9 praxist tölthetnek be, de a hiányzó 6 csongrádi körzetből majdnem mindenhová, 5 településre van jelentkező, és hasonló a helyzet Vas megyében is, ahol 7 üres helyre 5 jelentkező pályázott.

Az Országos Alapellátási Intézet honlapján szereplő adatok szerint 238 betöltetlen háziorvosi körzet és 223 fogorvosi praxis vár új szakemberre. Az államtitkári tájékoztatóból azonban nem derül ki, hogy például a Borsodba jelentkezők megpályázták-e a több mint 11 éve, 2004 októbere óta betöltetlen felsőgagyi, putnoki, abaújkéri, felsőtelkesi vagy taktakenézi praxisokat. Az idei pályázat tehát sikeres lehet, de abban minden egészségpolitikus egyetért, hogy messze nem elegendő. Tovább kell javítani az alapellátás finanszírozását is, mert – ahogyan nemrég a Népszavának Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke fogalmazott: minden körzet akkor lesz vonzó az orvos számára, ha képes őt eltartani. Ahol elegendő a kártyapénz a biztos egzisztenciához, ott megmaradnak a szakemberek, ahol nem, onnan elmennek és ez független attól, hogy hol van a település Magyarország térképén.

MTVA: közpénz határok nélkül

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:00
A kontraszelekció az autonóm újságírás kárára mehet FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Újabb átalakulás várható a közmédiánál, most 129 dolgozó leépítését jelentették be. 2011 óta több mint ezer alkalmazottól váltak meg, ami Polyák Gábor szerint az autonóm újságírás kárára mehet. A médiajogász szerint a közmédia egyértelműen felelőtlenül és bármiféle koncepció nélkül működik, ezt bizonyítja az is, hogy nincs érdemi kontroll az új csatornák - például az M5 és az M6 - indulása fölött, amikre egyébként szerinte anyagi keret sem nagyon lehet. Polyák úgy vélte, a Médiatanács nem teljesen elfogulatlan az állami tévével kapcsolatban. Az Orbán-kormány 2011 és 2015 között 432 milliárd forint közpénzt fordított a közmédiára.

"Minden ilyen váltás az autonóm újságírás kárára történik, sokat lehetett hallani például a folyosón dolgozó, bármilyen tapasztalat nélküli, fiatal munkatársakról a hírcsatorna indulásánál. Minél kevésbé felkészült az újságíró, annál könnyebben válhat a manipuláció áldozatává és eszközévé" - mondta lapunknak Polyák Gábor médiajogász miután a Népszabadság megírta, hogy újabb 129 ember kirúgását jelentette be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Amióta a közmédia jelen formájában létezik, ez lesz az ötödik nagyobb leépítés: 2011-ben két hullámban hozzávetőleg 900 embertől váltak meg, 2012 őszén 256-260 dolgozó leépítését jelentették be, ebből 2013 elején 200 embert küldtek ténylegesen el. A köztévé az idén januárban újabb 177 munkatársát bocsátotta el, állításuk szerint takarékossági megfontolásokból. Ez hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezeteknél, ugyanis szerintük az MTVA a leépítéssel párhuzamosan új dolgozókat vett fel.

Polyák szerint ezzel legfeljebb úgy spórolt a köztévé, ha az új munkatársakat rosszabb kondíciókkal alkalmazta, mint a régieket. Ráadásul az elbocsátottak fele valamilyen módon védett munkavállaló volt: például nyugdíj előtt állt, vagy gyermekét egyedül nevelő volt. Erre reagálva az MTVA közölte: a leépítésről tárgyaltak a szakszervezetekkel, ám azok nem csatlakoztak a Központi Üzemi Tanáccsal kötött a csoportos létszámleépítésről szóló megállapodáshoz, pedig az csökkentette az érintettek terheit. Emellett, mint írták betartották a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit, a védett munkavállalóknak külön juttatásokat biztosítottak, illetve egy segélyalapot is létrehoztak.

Pedig elkelhet a munkaerő a köztévénél, hiszen a közeljövőben indulhatnak az M5 és az M6 névre keresztelt csatornák – az egyik oktatási, a másik kulturális tematikával. Az új adók költségeit 2015-ben 10 milliárd forintra, a jövő évre vonatkozóan pedig 14-15 milliárdra becsülte a Népszabadság. Polyák úgy látja, hogy semmilyen érdemi kontroll nincs a csatornák indulása fölött: "elvileg a Médiatanács dönthet új köztévé-csatorna indulásáról, de az általunk megismert döntések alapján ezek semmitmondó, formális határozatok, amiket nem alapoz meg sem gazdasági, sem a közmédia feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai elemzés". A médiajogász hozzátette, szerinte láthatóan nincs anyagi fedezet az újabb és újabb csatornák indítására, illetve ha van, akkor azért, mert számolatlanul ömlik bele a közpénz. Miközben burjánzanak a közmédián a csatornák, a műsorgyártásra továbbra sem juthat elég keret: "az MTVA látogatóközpontját ma is Süsüvel meg Mazsolával reklámozzák, hiszen azóta nem készült új gyerekműsor" - példálózott Polyák aki szerint ez egyértelműen a felelőtlen és koncepciótlan működés bizonyítéka.

Polyák: elfogult a Médiatanács
Átlagosan a beszédidő 70 százalékban szólalnak meg kormánypárti szereplők az M1 esti híradójában - derült ki a médiahatóság havonta megjelenő elemzéseiből. (Ezek publikálása igen esetleges, a májusi adatok például októberben jöttek ki - a szerk.) Felmerül a kérdés, hogy ez a gyakorlat nem ütközik-e a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvébe, aminek megszegéséért a Médiatanács olykor büntetni is szokott. Polyák Gábor szerint a hatóság válasza erre az, hogy csak panasz esetén járhat el, ami igaz is. Ugyanakkor a Médiatanács gyakorlata is igazolja, hogy mindig is megengedőbb volt a közmédiával - folytatta a szakember -, ami egyértelmű következménye annak az egészségtelen struktúrának, hogy a kormány által delegált Médiatanács elnöke nevezi ki és hívja vissza az MTVA vezérigazgatóját. Emellett a hatóság tesz javaslatot a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetőjére is. "Ilyen összefonódás mellett nincs esély az elfogulatlan ellenőrzésre" - vélekedett a médiajogász.

Az M5 és az M6 mellett új hírműsor is érkezhet a közeljövőben a „nemzeti hírtelevízióvá” alakult M1-re. Vaszily Miklós vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen arra utalt, hogy az orosz és az angol nyelvű híradó után a közmédiában kínaiul is fognak híreket mondani. Polyák szerint emellett könnyebb érvelni, mint az orosz híradó mellett, mert több kínai él Magyarországon, mint oroszul beszélő. Emellett az átlagos orosz tévénéző számára nem vagyunk túlzottan érdekes ország: "ráadásul ő nem is fér hozzá az MTV-hez, aki pedig tudni akar a magyar ügyekről, az más forrásból tájékozódik" - vélekedett a szakember hozzátéve, hogy az orosz nyelvű híradó csupán Moszkvának tett politikai gesztus. Az angol nyelvű hírműsornak elvileg lenne létjogosultsága, az lehetne a magyarországi hírek forrása külföldön: "már ha a magyar állami televízió ezt feladatának érezné. Most valószínűleg az a küldetése ennek a híradónak, hogy ellensúlyozza a Magyarországról megjelent kritikákat, azaz külföldre irányuló propaganda". A kínai nyelvű híradóval kapcsolatban felkerestük az MTVA sajtóosztályát, emellett megkérdeztük azt is, hogy mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az új műsor A sajtóosztály nem erősítette meg, de nem is cáfolta a kínai híradó tervét, mint írták: a közmédia a saját felületein fogja először kommunikálni a változásokat.

A kommunikációs osztály nem közölte, mennyibe kerülnek az idegen nyelvű híradók, de a közmédia tekintélyes, évi 80 milliárd forintos büdzséjét már korábban is a várakozásokon felül terhelte meg a megújult M1, és az M4 Sport csatornák elindítása. A pletykák szerint ezért is forszírozta a vezetőség, hogy az állam vegye át az MTVA több mint 42 milliárdos hitelállományát az eladásra váró ingatlanvagyonért cserébe. Nyár közepén derült ki, hogy a hírcsatorna folyamatos élő műsorának előállítása éves szinten legalább 8-10 milliárd forintot emészt fel. Az M4 fenntartása az idén több mint 1,8 milliárddal több lehet, mint azt előzetesen kalkulált 6 milliárdos költségkeret. Ez köszönhető annak is, hogy a közmédia milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, illetve több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetéssel. Emellett egyes műsorok gyártása is hatalmas összegeket emésztett fel. Például a Játék Határok Nélkül több mint 296 millió forintba került az MTVA-nak. A vetélkedő második évadát Magyarország helyett Kínában forgatták, mivel a műsor jogait birtokló francia Mistral Productionnal kötött kontraktusban kétféle összeget határoztak meg a jogdíjakra: európai forgatási helyszín esetén 614 250 eurót (192 millió forint), Európán kívüli helyszínnél 585 ezer eurót (182,5 millió forint). Az epizódok leforgatásával a ráckevei székhelyű NuMuvee Hungary Kft. nevű céget bízták meg, amely epizódonként 8,7 millió forintért, az évadot összesen 113,4 millió forintért vállalta a munkát.

Facebookon személyeskedő sajtóosztály
"Az MTVA pont ugyanazt gondolja az újságírókról, mint Kövér László házelnök, ezért nem is foglalkoztat egyet se" - vélekedett Polyák Gábor arra, hogy a közmédia sajtóosztálya az utóbbi időben azzal hívta fel magára a figyelmet hogy az újságírók leveleit, és az azokban feltett kérdésekre adott válaszait Facebook-oldalán is közzé teszi. Az adatközlés ezen módja mind etikailag, mind szakmailag aggályos, hiszen így egyik orgánum sem jut "exkluzív" információkhoz, ám az MTVA-nál működő "protokoll" jogilag nehezen fogható. Azonban a sajtóosztály nem csak a tőle kért adatokat közli a közösségi oldalon, hanem személyeskedik is az újságírókkal. Pár hete például a HVG azután érdeklődött, hogy az angol és az orosz mellett milyen más külföldi híradó lesz még az "állami tévén". Az MTVA érdemi választ nem adott, csupán kikérte magának az "állami tévé" megnevezést, ugyanis az alaptörvény és a médiatörvény is közszolgálatiként említi őket. Az évi 80 milliárd forint közpénzből működő, "nem állami" közmédia megjegyezte, hogy ez alapján a HVG-t 1979-es alapítása miatt a pártállam médiumának is nevezhetnék. A sajtókommunikáció stílusával kapcsolatban Vaszily Miklós vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen azt mondta, többek közt ennek a problémának a megoldására is nevezték ki november elején Nagy Csillát az MTVA sajtófőnökének.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az Orbán-kormány 2011 és 2015 között 432 milliárd forint közpénzt fordított a közmédiára. Jövőre ez az összeg a költségvetési törvény módosítása szerint további 77 milliárddal egészül ki, és ehhez jön hozzá a nemrég felvetett 42 milliárdos hitelátvállalás. A "segítségnek" hála a közmédia 9 milliárddal költhet többet tartalom-előállításra. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a sajtóosztályt, hogy pontosan mire fogják fordítani a pluszforrást. Érdemi válasz megint nem érkezett, csupán annyi: „az információk idő előtti nyilvánosságra kerülése a közmédia számára hátrányos lehet”. Az MTVA nem először tart vissza a költségvetésével kapcsolatos adatokat, pedig az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó információk közérdekű adatnak minősülnek, amelyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik.

Jövőre sem kapnak kevés közpénzt, a 2016-os költségvetés szerint az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 69,9 milliárd forinthoz jut, ami az idei előirányzatnál mintegy 700 millió forinttal kevesebb, míg médiaszolgáltatási díjakból több mint 1 milliárd forintos bevétele várható, a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételt 6,7 milliárd forintra kalkulálják (ebből 2,6 milliárd megy a médiatanácsnak és a Közszolgálati Közalapítványnak) – így a hitelátvállalással együtt már több mint 120 milliárd forintot költ a kormány a közmédiára. A hitelátvállalás fejében az MTVA visszaadja a nála - pontosabban a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló - lévő ingatlanokat az államnak. Mindez térítésmentesen történt, tehát piaci ingatlanértékesítéséről nincs szó.

Trükközés a nézettséggel
A nézettség sarkalatos kérdés a közmédiában, sajtóosztályuk az utóbbi hónapokban rendre közzéteszi az éppen aktuális Nielsen adatokat. A közmédia remekül használja ki azt, hogy a televíziós nézettségnek sokféle mutatója van: azt választják ki, amelyik kedvezőbb számukra. Ez a mutató az elérés (reach, RCH), "a vizsgált eseményt, műsort legalább egy percig nézők száma", amelyet a kereskedelmi adók nem kommunikálnak. Az értelmezésben ugyanis nem fontos, hogy a néző végig is nézze a műsort, így ugyanaz a néző három percen belül három különböző csatornán is megfordulhat - mindhármon nézőként jelenik meg. Polyák Gábor szerint kimondhatjuk, hogy az MTVA kozmetikázza a nézettségi mutatóit, mivel nem a bevett, mindenki más által használt adatokat közlik, hanem az olykor milliós számokat mutató elérést: "a valóság persze nem igazodik ezekhez a vágyakhoz" - jegyezte meg a médiajogász.

A Vár elfoglalása - Költözik a belügy és az NGM

Publikálás dátuma
2015.11.24. 22:16
Népszava fotó
A Belügyminisztériumot (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) budai Várnegyedben helyezi el a kormány, az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

A Belügyminisztérium a Budapest I. kerület, Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe költözik, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kap helyet. A kormány felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia elnökével az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről. A kormány a nemzeti fejlesztési minisztert pedig arra kötelezte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Belügyminisztérium felszabaduló állami tulajdonú ingatlanjai értékesítésére, illetve hasznosítására, azzal a kikötéssel, hogy mindkettő az állam számára legelőnyösebb feltételekkel történjen. A határozat kitér arra is, hogy a Szentháromság tér 6. szám alatti, egykori pénzügyminisztériumi épületet eredeti állapotában kell helyreállítani, és gondoskodni kell az ott működő Magyar Nemzeti Levéltár elhelyezéséről is.

Szerző