Orbán Viktor vezérdemokráciája

Demokráciakrízis alakult ki az utóbbi öt évben, amit a baloldalnak kell majd felszámolnia. Az Unió olykor ugyan gátat szab a magyar kormány "zabolátlanságának", a jogállamot azonban újra kell építeni. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Erről Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt a közjogi reformokról szóló tegnapi konferencián.

Demokratikus deficitről, sőt demokráciakrizisről beszélt az MSZP elnök-frakcióvezetője azon a tegnapi konferencián, amelyen politikusok és szakemberek azt vizsgálták, 2010 után fejlődött a demokrácia Magyarországon, vagy lebontották azt. A Közjogi reformok Magyarországon 2010 után: a demokrácia fejlesztése vagy lebontása? című, a Friedrich Ebert Alapítvány és az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány által szervezett konferencián Tóbiás József arra figyelmeztetett, Orbán Viktor rendszerének leváltása az ő feladatuk, sőt felelősségük. Ha ez megtörtént, újra kell építeni a jogállamot, a megoldást a radikális, de mégis közjogi lehetőségek közül kell kiválasztani. A politikus szerint a társadalom aktivitásra hajlamos része gyakran elutasító a pártokkal, ugyanakkor nem mellékes, hogy mekkora az általuk szorgalmazott társadalmi fordulat támogatottsága.

Politikusok, szakemberek bírálták, ma is vitatják a 2011-ben elfogadott alaptörvényt, amelynek megfogalmazásakor Orbán szeme előtt vélhetően a többpártrendszer keretei között működtetett egypártrendszer víziója lebegett. Tóbiás a vitákra utalva emlékeztetett, az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Nem véletlen, hogy az orbáni rendszer minden intézkedése a hatalom kisajátítására irányult.

A közjogi rendszert Bárándy Gergely szerint is a miniszterelnök hatalmának növelése érdekében alakították át 2010 után. A rendszer mára kialakult és működik, a kormánynak Magyarországon nincs valódi ellensúlya - fogalmazott az MSZP-s képviselő. Az ellenzéki politikus hosszan sorolta, milyen módon gyengítették meg Orbánék a fékek és ellensúlyok rendszerét, átalakították az Országgyűlés működését, a választási rendszert, az önkormányzati rendszert és az igazságszolgáltatást.

Két lépés előre, egy hátra. Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter írta le így azt, hogyan viselkedik a magyar kormány, amikor intézkedései ellen nemzetközi kifogásokat emelnek. A német politikus a polgárokat arra biztatta, jogsérelem esetén ne csak a magyar bírósághoz forduljanak, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

Kétharmad nélkül is működnek

Amióta a Fidesznek nincs kétharmada, az ellenzék ahelyett, hogy ezt kihasználta volna, sok esetben segített elfogadni a kétharmados törvényeket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül. Amikor márciusban Kész Zoltán letette képviselői esküjét, a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy a sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell, sokan azt gondolták, ennek hiánya alapvetően megakasztja a törvénykezést. Akadtak, akik úgy vélték, a Jobbik támogatásával fogják elfogadni a sarkalatos jogszabályokat, végül egyik tábornak sem lett igaza. Március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szüksége a kormánynak kétharmados támogatásra. Ebből hét esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben az ellenzék zöld utat biztosította az adott javaslathoz. Ugyanakkor mivel volt olyan javaslat is, ahol kétszer kellett szavazni, valójában csak 11 ügyben segített az ellenzék a kormánypártoknak. Hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, szintén négy alkalommal pedig az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget, de volt olyan ügy is, amelyben mindannyian támogatták a kormányt. Ebben az évben még 11 olyan ügy vár a parlamentre, ahol szükség lehet a kétharmadra, ezek között szerepel az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény és a választójogi törvény változtatása. A legnehezebb ügy a tizenötödik alkotmánybíró régóta húzódó megválasztása, ami komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak - véli a Policy Agenda.