Ismét jól jár a kormányfő környezete

Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és felesége tulajdonában álló cég újabb állami megbízáshoz jutott, amelyben stadionépítés is szerepel - írta az mfor.hu. 

Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és felesége tulajdonában álló cég újabb állami megbízáshoz jutott, amelyben stadionépítés is szerepel - írta az mfor.hu. A Mészáros és Mészáros Kft., illetve az egri székhelyű Euro Campus Kft. közös ajánlata nyerte el azt a meghívásos közbeszerzési tendert, amelyet még tavaly év végén írt ki az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad a szilvásváradi lovasközpont kialakítására. A két cég az előzetesen becsültnél 1,6 milliárd forinttal drágább, nettó 6,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a megbízást, úgy, hogy vetélytársuk sem akadt. A munkálatok elvégzésére nettó 6,22 milliárd forintos ajánlatot adtak, ám ez a kiírásban szereplő becsült értéket 34 százalékkal haladja meg. Egy évvel ezelőtt ugyanis a kiíró 4,65 milliárdos becsült árat tüntetett fel. Ráadásul a projektet a kormány kiemelt fejlesztéssé nyilvánította.

A két cégnek két év alatt kell elkészülni a munkával. Az első ütemben a régi lovarda helyett egy új, fedett lovardát kell építeni, lovaspályákkal, lelátóval, boxokkal, gazdasági épületekkel és kiszolgálóhelyiségekkel. A második ütemben parkoló-, közmű- és útépítés, valamint környezetrendezés a kivitelező cégek feladata, majd a harmadik ütemben egy stadiont kell építeniük, benne lovas verseny- és gyakorlópályákkal, továbbá felújítani a meglévő versenyirodát, zsűri tornyot és öltözőket - foglalta össze a napi.hu a teendőket.

"Erről a 100 százalékos állami beruházásról Budai Gyula a vidékfejlesztési tárca államtitkáraként 2013 szeptemberében még úgy nyilatkozott, hogy 1,6 milliárd forintba fog kerülni, 2015 végére elkészül, és a kivitelezőt közbeszerzés keretében választják ki" - emlékeztetett Mesterházy Attila. A volt MSZP-elnök várja a lovarda alapkövét 2014-ben letevő Fazekas Sándor miniszter válaszát: hogyan hízott az 1,6 milliárdos beruházás két év alatt 6,2 milliárdosra, és miért nem írtak ki közbeszerzést a kivitelező kiválasztására. De arra is kíváncsi, hogy Rogán Antal komolyan gondolja-e, hogy "a 100 leggazdagabb magyar közé bekerült Mészáros Lőrinc meggazdagodásához semmi köze nincs a személyes kapcsolatainak? Milyen nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a fideszes holdudvarhoz tartozó személyek verseny nélkül nyerik el a milliárdos megrendeléseket?"

Nemcsak a Mészáros család gyarapodik az állam segítségével; tegnap derült ki a hvg.hu jóvoltából, hogy Schmidt Mária családi cége úgy vásárolhatott állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt azokért. Orbán volt főtanácsadója, a Terror Háza főigazgatója, '56-os kormánybiztos (és családja) a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. részvényeinek 5 százalékát vehette meg így - a BIF erről szóló tőzsdei bejelentése október 20-i dátumot visel. A Pió-21 Kft. eddig is résztulajdonosa volt a BIF-nek, az állami részvényeladás után a Pió-21 tulajdoni hányada 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt, míg - mint a tőzsdei közleményből kiderül - Ungár Anna (Schmidt Mária lánya, a BIF igazgatótanácsi tagja) közvetett és közvetlen tulajdoni részesedése a BIF-ben 27,79 százalékról 32,98 százalékra nőtt. Az ügylet érdekessége, hogy a Pió-21 azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-től, amit a hvg.hu szerint az állam még a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal szerzett meg.

A hvg.hu szerint a többi részvényes körében egyértelműen feszültséget keltett Schmidték "megtolása" az állami papírokkal. Nekik sem tetszik, hogy nemcsak a piaci értékesítést mellőzték, de őket teljesen kihagyták az ügyletből. A lap másik forrása szerint a többi BIF-részvény tulajdonos nem is tudott az egészről, így aztán alaposan meglepődtek. Mint megjegyezte, nem is érti az egészet, már csak azért sem, mert nem hitte, hogy Schmidt Mária egy ennyire nyilvánvaló támadási felületet szolgáltasson, ugyanis az állami részvényeladás hátterében mindenki politikai indokokat sejt.

Márpedig a többi részvénytulajdonos nem akárki. A másik két legnagyobb részvényes ugyanis nem más, mint Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán. Nobilis két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül gyakorol befolyást a BIF-re, az FHB-elnök Spéder Zoltán pedig a Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt.-n (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt.-n (10,01 százalék) keresztül érdekelt a tőzsdei cégben. (A BIF-részvények több mint 10 százaléka kisrészvényesek birtokában van.)

Szerző

Fideszes is csalt a takarító cégekkel?

Információnk szerint egy volt esztergomi vezető fideszes politikus is érintett abban a bűncselekményben, amelyről tegnap számolt be a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor közleményében azt írta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészei a NAV és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatallal együttműködve összehangolt intézkedésben országszerte házkutatásokat tartottak és 16 embert bűnügyi őrizetbe vettek. 

A gyanú szerint a cégeikkel takarítási és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen végző gyanúsított vállalkozók 2011-14-ben egy alvállalkozói céghálózatot hoztak létre és működtettek. Ennek oka az volt, hogy csökkentsék áfafizetési kötelezettségüket, másrészt több ezer munkavállalójukat a ténylegesen működő "anyacégek" helyett a céghálózat fantomizálásra váró cégeinek alkalmazottjaiként jelentsék be.

Az ügyészség szerint a gyanúsítottak hierarchiát kiépítve, összehangoltan irányították a bűnszervezetet, arra is gondjuk volt, hogy fiktív cégeiket néhány havonta fantomizálják. A bűnszervezet működtetésében több könyvelő és egy adóellenőr is segédkezett. Az őrizetbe vételekkel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is lefolytattak, így a házkutatások eredményeként a költségvetésben okozott mintegy 900 millió forint adóhiány jelentős részét biztosították és visszaszerezték. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az összes gyanúsított letartóztatását indítványozza.

Szerző

Orbán Viktor vezérdemokráciája

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:03
Tóbiás József a közjogi konferencián FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Demokráciakrízis alakult ki az utóbbi öt évben, amit a baloldalnak kell majd felszámolnia. Az Unió olykor ugyan gátat szab a magyar kormány "zabolátlanságának", a jogállamot azonban újra kell építeni. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Erről Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt a közjogi reformokról szóló tegnapi konferencián.

Demokratikus deficitről, sőt demokráciakrizisről beszélt az MSZP elnök-frakcióvezetője azon a tegnapi konferencián, amelyen politikusok és szakemberek azt vizsgálták, 2010 után fejlődött a demokrácia Magyarországon, vagy lebontották azt. A Közjogi reformok Magyarországon 2010 után: a demokrácia fejlesztése vagy lebontása? című, a Friedrich Ebert Alapítvány és az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány által szervezett konferencián Tóbiás József arra figyelmeztetett, Orbán Viktor rendszerének leváltása az ő feladatuk, sőt felelősségük. Ha ez megtörtént, újra kell építeni a jogállamot, a megoldást a radikális, de mégis közjogi lehetőségek közül kell kiválasztani. A politikus szerint a társadalom aktivitásra hajlamos része gyakran elutasító a pártokkal, ugyanakkor nem mellékes, hogy mekkora az általuk szorgalmazott társadalmi fordulat támogatottsága.

Politikusok, szakemberek bírálták, ma is vitatják a 2011-ben elfogadott alaptörvényt, amelynek megfogalmazásakor Orbán szeme előtt vélhetően a többpártrendszer keretei között működtetett egypártrendszer víziója lebegett. Tóbiás a vitákra utalva emlékeztetett, az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Nem véletlen, hogy az orbáni rendszer minden intézkedése a hatalom kisajátítására irányult.

A közjogi rendszert Bárándy Gergely szerint is a miniszterelnök hatalmának növelése érdekében alakították át 2010 után. A rendszer mára kialakult és működik, a kormánynak Magyarországon nincs valódi ellensúlya - fogalmazott az MSZP-s képviselő. Az ellenzéki politikus hosszan sorolta, milyen módon gyengítették meg Orbánék a fékek és ellensúlyok rendszerét, átalakították az Országgyűlés működését, a választási rendszert, az önkormányzati rendszert és az igazságszolgáltatást.

Két lépés előre, egy hátra. Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter írta le így azt, hogyan viselkedik a magyar kormány, amikor intézkedései ellen nemzetközi kifogásokat emelnek. A német politikus a polgárokat arra biztatta, jogsérelem esetén ne csak a magyar bírósághoz forduljanak, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

Kétharmad nélkül is működnek
Amióta a Fidesznek nincs kétharmada, az ellenzék ahelyett, hogy ezt kihasználta volna, sok esetben segített elfogadni a kétharmados törvényeket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül. Amikor márciusban Kész Zoltán letette képviselői esküjét, a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy a sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell, sokan azt gondolták, ennek hiánya alapvetően megakasztja a törvénykezést. Akadtak, akik úgy vélték, a Jobbik támogatásával fogják elfogadni a sarkalatos jogszabályokat, végül egyik tábornak sem lett igaza. Március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szüksége a kormánynak kétharmados támogatásra. Ebből hét esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben az ellenzék zöld utat biztosította az adott javaslathoz. Ugyanakkor mivel volt olyan javaslat is, ahol kétszer kellett szavazni, valójában csak 11 ügyben segített az ellenzék a kormánypártoknak. Hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, szintén négy alkalommal pedig az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget, de volt olyan ügy is, amelyben mindannyian támogatták a kormányt. Ebben az évben még 11 olyan ügy vár a parlamentre, ahol szükség lehet a kétharmadra, ezek között szerepel az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény és a választójogi törvény változtatása. A legnehezebb ügy a tizenötödik alkotmánybíró régóta húzódó megválasztása, ami komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak - véli a Policy Agenda.

Szerző