Orbán látványosan akar költözni

Orbán Viktor régi álma, hogy a Várba költözzön, láthatóan nem sajnálja rá a milliárdokat, szemben például a gyermekéhezés felszámolásával. Utóbbi célra hárommilliárd forintot is sajnálnak, míg a grandiózus hurcolkodási tervek - a Városliget átalakításával együtt - jó néhány százmilliárdot emésztenek fel. Miközben eddig csak a vidékfejlesztési államtitkárság költözött Kecskemétre, a HM és az FM maradt a fővárosban, a kormány arról döntött: a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is a Várnegyedbe költözik.

Miközben az Országgyűlés költségvetési bizottsága nem szavazta meg Szabó Tímea PM politikus javaslatát, amely hárommilliárd forintos keretbővítést irányzott volna elő a rászoruló gyerekek étkeztetésére a téli szünet idejére, mára biztossá vált: Orbán Viktor súlyos százmilliárdokért valósítja meg régi vágyát, hogy a kormányt a Várba költöztesse.

A miniszterelnököt már 2002-ben is csak a Fidesz választási veresége akadályozta meg abban, hogy hivatala a Várba, az akkora felújított Sándor-palotába hurcolkodjon. Ez később az államfő hivatala lett, ám Orbán harmadik ciklusának végére - úgy tűnik - az egész kabinet a Várba kerülhet.

Maga a miniszterelnök és stábja a Sándor-palota mellé, a volt Karmelita kolostor épületébe költözik. Ezt még a kabinet tavalyi első ülése után, 2014. június 6-án jelentette be az akkori kormányszóvivő. Kurucz Éva közölte: a kormány döntött arról, hogy nemzeti programot indít a budai Várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakra vonatkozóan. A Miniszterelnökség 2016-tól a Várba költözik, a kancelláriához kerülő vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Debrecenbe, a Honvédelmi Minisztérium (HM) pedig Székesfehérvárra teszi át a székhelyét. Bár az FM és a HM azóta sem mozdult ki a fővárosból,

a - keddi - Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is a Várnegyedbe tart: a BM az I. kerületi Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe, míg az NGM a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba.

Útban van az MTA

A BM és az NGM költözése ügyében a kormány felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről. Lázár János a "kérés" után be is jelentette, erősíteni kell a budai Vár kormányzati funkcióit. A Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése - érvelt a kulturális bizottság előtt. Ez azért is érdekes, mert az Úri utca 49.-ben működik az MTA Régészeti Intézete, Művészettörténeti, illetve Szociológiai Kutató Intézete is, de a kabinet számára a tudósok sem fontosabbak a Vár elfoglalásánál. Az Együtt továbbra sem támogatja a beruházást. Ez az építkezés semmi mást nem szolgál, mint Orbán Viktor megalomán vágyainak kielégítését, viszont százmilliárdokba kerül, és a főváros fejlesztési forrásainak nagy részét leköti a következő két évben - írta Szabó Szabolcs, a párt országgyűlési képviselője. Hiller István, az MSZP politikusa szerint "ostoba, aki a budai Vár felújítását ellenzi", de nem helyes, hogy azt kormányzati negyeddé teszik; a BM szerinte "vért fog izzadni" azokban az épületekben, ahová elhelyezni tervezik.

A minisztériumok nem tudnak semmit

Lapunk több minisztériumnak is feltette a kérdést, hogyan haladnak a költözésekkel? Egyedül a Földművelésügyi Minisztérium válaszolt, miszerint: a korábban megjelentekhez képest nincs változás. Vagyis egyelőre az FM nem megy sehová.

Pedig Debrecen akkori polgármester, Kósa Lajos még tavaly azt mondta az egyes tárcák vidéki nagyvárosokba való költöztetéséről: "Az ország kilábalt abból a mély válságból, ahová 2010-re a szocialista kormányok taszították, így már meg lehet fontolni, hogy néhány főhatóság vidékre kerüljön." A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője már akkor kijelölt valakit a város vezetéséből, hogy működjön együtt a kormánnyal a helyszín kiválasztásában, a logisztikai feladatok megoldásában. Kósa akkor azt is megjegyezte, Debrecen környékén vannak az ország legjobb termőföldjei, itt az agráregyetem, vagyis "Debrecen a magyar agrárium szíve, az ország második legnagyobb városa, ahol méltó helyen lesz az agrártárca". A fideszes politikus már 2010-ben is ötletelt arról, hogy az FM-et szívesen látná Debrecenben. Ugyanakkor még van idő, hiszen az eredeti tervek szerint 2016. március 15-ig kellene a tárcának (mint a HM-nek is Fehérvárra) mennie. Más forrásból viszont úgy tudni, az FM nem költözik sehová, marad a Kossuth Lajos téren.

A HM válaszra sem méltatta lapunkat, ám itt is rosszul állnak a költözéssel. Hende Csaba miniszter ugyan üdvözölte az ötletet, hogy Székesfehérvárra menjenek, de utódjától, Simicskó Istvántól eddig nem lehetett hallani semmit a tervekről. A HM korábban a Népszabadságnak és az ATV-nek azt állította, hogy – bár vizsgálják a lehetőséget – egyelőre nincs napirenden a költözés. Ismert az is, hogy NATO-előírások miatt sem volna lehetséges a tárca "megmozgatása". Székesfehérvárott van ugyanis a székhelye a Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának, s a tárca "civil" vezetése és a katonai törzs nem lehet egy helyen, mert háború esetén egyetlen támadással megsemmisítenék őket.

Hová mennek?

- Belügy: Az MTA Kapisztrán tér-Úri utca- Országház utca által határolt több mint 20 ezer négyzetméteres épületében székelt egykor a Helytartótanács, az előtt pedig a magyar jakobinusokat tartották fogva itt. Országgyűléseket is tartottak az épületben a XVIII. században. Még korábban kolostor is volt, amit II. József kobozott el. A három belső udvart magában foglaló tömbről azt tervezték korábban, hogy megnyitják a nagyközönség számára: a földszinten éttermek, kávézók, cukrászdák kaptak volna helyet, még youth hostelt is terveztek. Az egykori országgyűlési termekből viszont elegáns terem épülhet Pintér Sándor részére. Az Úri utca 49-51.-gyel szembeni tömbben pedig az Esztergom-Budapesti érsekség épülete (az érseki palota) található. Erdő Péter bíboros-prímás tehát új szomszédoknak örülhet a BM-dolgozók személyében.

- Pénzügy: Visszaépítik a Mátyás templommal átellenben lévő egykori Pénzügyminisztérium tömbjét, amelyet az építészek közti konszenzus alapján az 1948-1962 közötti helyreállítás során jelentősen visszabontottak, épp azért, hogy ne nyomja agyon a templomot. A gyér források alapján azonban vélhetően nem lehet pontosan helyreállítani a belső részeket, amelyek között 300 személyes bálterem, márvánnyal burkolt, szobrokkal díszített aula, faburkolatos, kandallós fogadó- és tanácskozótermek voltak.

Kecskemét a győztes?

Az egyetlen "tárca", amely el is költözött, a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága. Ők Kecskemétre tették át székhelyüket még az idén januárban. Akkori adatok szerint az addig a fővárosban dolgozó 100 emberből mindössze 31 vállalta, hogy marad a munkahelyén, közülük mindössze 11 költözött a városba, a többiek naponta ingáznak. Helyzetüket megkönnyíti, hogy a minisztérium kisbusszal szállítja őket oda és vissza, így nem kell naponta vonatra szállniuk. Akik pedig leköltöztek, havonta 25 ezer forintos támogatást kapnak. A maradék 69 ember, aki nem vállalta a kecskeméti munkát vagy más minisztériumban kapott állást, vagy felmondott, és máshol dolgozik. Az ő helyükre Kecskemétről és környékéről vettek fel szakembereket.

Megdöbbentő kormányzati felelőtlenség, hogy a Miniszterelnökség Agrár- és Vidékfejlesztési Államtitkársága alig 50 százalékos állapotban kezdte meg működését Kecskeméten. Óriási hanyagság ez, mert emiatt csak február végén jelenhetnek meg az új uniós fejlesztési időszak első pályázatai. Ez súlyos károkat okozhat a magyar gazdáknak, a vidéki településeknek - írta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese és Beke Károly, az MSZP országos elnökségi tagja még az év elején.

Megkoronázza magát

Orbán Viktor viszont biztosan a Várba tart. A Miniszterelnökség új helye a Karmelita kolostor lenne, amely átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre is 1,4 milliárdot szánt a kormány. Ma úgy tűnik, hogy ennél sokkal többe kerül majd a miniszterelnök új munkahelyének épülete. 2016-ban és 2017-ben összesen csaknem 14 milliárd forintot szánnak a kolostor átépítésére. A kolostorra költött 13,958 milliárd mellett még 5,06 milliárd jut majd a Vár rehabilitációját előkészítő munkálatokra is, így a következő két évben további 19 milliárdot költhetnek majd a terület helyreállítására. A teljes beruházás azonban ennél tízszer nagyobb is lehet, hiszen a Vár teljes helyreállításához akár 10-20 év is szükséges és 200 milliárdba is kerülhet a mai becslések szerint.

Már régóta költözni akar

Noha Orbán ismét több ciklusra tervezett előre, a felújítási program keretein belül a miniszterelnök és hivatala már 2016. március 15-ig "beveszi" a kolostort. A kabinet ezt tartotta a legsürgetőbbnek - a minisztériumok vidéki nagyvárosokba költöztetésére kiadott utasítások csak a megvalósíthatóság vizsgálatáról szóltak. Mindez azt is jelzi, Orbán lemondott arról a korábbi vágyáról, hogy a Sándor-palotából kormányozzon.

Mint megírtuk, a Kossuth tér háború előtti arculatának visszaállítása mellett ez a szándék is tetten érhető volt abban a törvényben, amelyet 2011 nyarán fogadott el az Országgyűlés. Ezért Zumbok Ferenc felelt, aki haláláig miniszteri biztosként a Várnegyed komplex rehabilitációján dolgozott, ennek első állomása a Várbazár felújítása volt.

Zumbok jól értett a "költöztetéshez" is: 2002-ben Orbán a Sándor-palota rekonstrukciójáért tiszti kereszttel tüntette ki. A volt katonatiszt akkoriban lett a kormányfő személyes tanácsadójából a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkára - utóbbi beosztásában egy személyben felelt az 1999-ben kormányhatározatban deklarált tervért, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözzön a Sándor-palotába. Ám ezt a tervet Medgyessy Péter miniszterelnök meghiúsította (az államfő hivatalává tette).

Az orbáni tervek azóta többször is újraéledtek, hiszen már a 2010-es ciklus elején kiderült: a Várnegyed rehabilitációját célzó építészeti koncepció szerint a Várban "Polgárvárost", illetve "Palotanegyedet" alakíthatnának ki, utóbbiban kap helyet a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság is. Csakhogy 2011-ben lapunk az esetleges költözésre vonatkozó kérdésre még azt a hivatalos kormányzati választ kapta, hogy addig biztosan nem költözik a miniszterelnök a Várba, amíg "Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság érdemben nem csökkent, Orbánékat ebben a témában a jelek szerint már nem érdeklik a költségek, hiszen a hurcolkodás nyilvánvalóan százmilliárdokat emészt majd fel, a számlát pedig az adófizetők állják, miközben semmiféle hivatalos indoklása nem volt a költözésnek.

A Ligetet is "erősítik"

A kormány Várba költözése összefügg a Liget-projekttel és a most készülő új MTA-ingatlanokkal. A Magyar Nemzeti Galéria, továbbá több akadémiai intézet kiköltöztetésével oldható meg ugyanis csak a kormányzati szervek várbeli elhelyezése. A kulturális bizottság tegnapi ülésén Lázár János azzal érvelt, hogy a budai Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése. Hozzátette: a modern infokommunikációs technológiának köszönhetően már nem az iroda a legfontosabb a kormányzásban, a BM és NGM jelenlegi épületének értékesítése vagy bérbeadása pedig fedezi a várbeli beruházások költségeit. Lázár szerint az Országos Széchenyi Könyvtár központját a tervek szerint a Magyar Rádió korábbi épületeiben, a Nemzeti Múzeum mögött alakítanák ki, végleges döntés azonban nincs: a 30-40 milliárdos beruházásra ötletpályázatot írnak ki, aminek az eredménye lehet akár zöldmezős beruházás is.

Már eddig is ismert volt, hogy a Liget-projekt részeként megépülhet az új nemzeti galéria és a Magyar Zene Háza a Városligetben, ahová a kormány a Néprajzi Múzeumot is költöztetné. Tegnap az is kiderült, a lebontandó Petőfi Csarnok helyén felépülő Magyar Nemzeti Galériát a japán SANAA tervei alapján valósítják meg. Így két olyan épület is lesz a Városligetben, amelyet világhírű japán építészek terveznek. A SANAA mellett ugyanis Sou Fujimoto is részt vesz a Liget-projektben: ő nyerte meg az egykori Hungexpo épületek helyén felépítendő Magyar Zene Háza tervezésére tavaly kiírt pályázatot. A Liget-projekt – a mostani állás szerint legalábbis – két ütemében valósul meg. Mindez azt jelenti, hogy 2018-ra készülhet el a Zene Háza, az első ütemben adják át a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központot, a felújított Szépművészeti Múzeumot, az újjáépített Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot is. 2019-ben pedig a Nemzeti Galériát, a Néprajzi Múzeumot, a felújított Vajdahunyad várat, az Olof Palme-házat és a Városligeti Gyermekszínházat.

Lázár a tegnapi bizottsági ülésen hangsúlyozta, hogy a Városliget esetében "vannak, akik a zöld dzsumbujt összetévesztik a parkkal", az ott álló történelmi épületek felújításának szükségességét azonban senki nem vitatja. A miniszter szerint a Liget-projektet össze kell kapcsolni a Nyugati pályaudvar felújításával és környékének rendezésével. A Városligetben a legfontosabb a zöldfelület, de olyan pontokon, ahol eddig is épületek álltak, szerinte lehet új épületeket létrehozni.