A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése ugyanakkor az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek - ezek alól hazánk sem kivétel. Bár a felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem - a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek - jövője mellett, a WWF szerint a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni.
Mint ismert, a múlt héten indult el az állami tulajdonú földterületek - zömmel szántók és gyepek - értékesítése, s az árveréseken számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és veszélybe sodorhatja olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit, mint a túzok, vagy a hamvas rétihéja. "Magyarország sokáig az uniós természetvédelem eminensei közé tartozott, ám a hazai színtéren az utóbbi évtizedben rendkívül aggasztó és káros tendenciák zajlanak - ezek közé soroljuk a Natura 2000 területek eladását is" - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik, ezt pedig meg kell állítani. "Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges - ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország - és az egész Európai Unió - számára" - mondta.
