Megbuktatnák Tóbiást? Cáfolják a tömeges lemondást az MSZP-ben

Publikálás dátuma
2015.11.27. 13:08
Korábbi felvétel. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Nem hallott és nem tud Gőgös Zoltán arról, hogy az MSZP szombati kongresszusán a pártelnökség tagjainak egy része bejelenti lemondását. A szocialista pártvezetés tagjait azután kérdeztük, hogy az Origo megírta, hogy elnökségi tagok kényszeríthetik ki Tóbiás József pártelnök idő előtti távozását a holnapi kongresszuson.

Az MSZP elnökhelyettese azt elismerte, többen vannak a 14 tagú elnökségben, akik ritkán, vagy egyáltalán nem járnak a pártvezetés üléseire. Egy másik, neve elhallgatását kérő elnökségi tag úgy fogalmazott a Népszavának, hogy "marhaság, szó sincs arról, hogy az elnökség tagjai lemondanának, ezt vagy kívülről gerjesztik, vagy néhány olyan ismert szocialista, aki így akar helyezkedni". Egy másik, ugyancsak befolyásos pártvezető szerint semmi értelme nem lenne az elnökségi tagok lemondásának, hiszen jövőre - legkésőbb júniusban - mindenképpen tisztújítást tart az MSZP.

Azt azonban nem tartja kizártnak, hogy akár egy-két ember feláll, de csak azért, hogy így hívja fel magára a figyelmet - de ő ilyen szándékról sem tud. Már csak azért sem valószínű az elnökségi tagok lemondása, mert a tagok tudják, hogy nagyon alacsony a párt népszerűsége, s egy "tisztújítási botrány" ezt csak tovább csökkentené. Azt az elnökség minden tagja érzi szerinte, hogy a mostani kongresszusnak erőt és összetartás kell mutatni a pártról. Egy harmadik - ugyancsak név nélkül nyilatkozó - forrásunk sem hallott a "lázadásról", szerinte akkor lehet probléma, ha az elnökségi tagok egyharmadánál többen (legalább öten) lemondanak, mert akkor - ahogy az Origo is megírta - az MSZP hatályos alapszabálya szerint tisztújítást kell kiírni. Az alapszabályban szó szerint az áll: "az országos elnökség kongresszuson választott tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent". A Népszava forrásai szerint az elnökségi tagok közül Laskovics Diána és Ujhelyi István - utőbbi EP-képviselősége miatt -, továbbá Móricz Eszter és Komjáthi Imre az, aki ritkán vesz részt az elnökségi üléseken, bár Laskovics és Komjáthi "mentsége", hogy mindketten vidéken dolgoznak, és egyszerűen nem érnek rá.

A szocialista pártvezetés tagjait azután kérdeztük, hogy az Origo megírta, elnökségi tagok kényszeríthetik ki Tóbiás József pártelnök idő előtti távozását az MSZP szombati kongresszusán, mivel a portál szocialista politikusoktól úgy értesült, az elnökkel együtt 14 tagú elnökség több tagja is fontolgatja, hogy a kongresszuson bejelenti lemondását. A szombati MSZP-kongresszus amúgy deklarált célja, hogy a kormányt szembesítse a valósággal, ám lehet, hogy az utóbbi időben sokak által kritizált Tóbiás József pártelnök szembesül majd inkább a párton belüli valósággal. Benne van ugyanis a levegőben a teljes alapszabály-módosítás leszavazása éppúgy, mint egy rendkívüli, februári tisztújítás, amit az elnökségi tagok tömeges lemondása idézne elő - írta a portál. Az Origo szerint azonban mégsem lepné meg egy ilyen akció Tóbiást, amit az is bizonyít, hogy éppen ennek a pontnak a törlését kezdeményezte volna az elnök a párt alapszabályának átírásakor, ám látva az ellenállást, letett erről.

Gúr Nándor, a Borsod megyei szervezet volt elnöke a párton belüli tömeges lemondással kapcsolatban  úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy nem lehet kizárni, hogy ilyen „teátrális események” is történhetnek. "Sokan elégedetlenek az MSZP jelenlegi munkájával, lassúvá vált a párt, nekem is vannak problémáim a napi működés intenzitásával kapcsolatban, de bölcsességre intenék mindenkit" – nyilatkozta Gúr.

A borsodi politikus szerint a megyei szervezet javasolja, hogy a felmenő rendszerben történő tisztújítás januárban induljon el, és májusban tartsák meg az MSZP tisztújító kongresszusát. A lap szerint ugyanakkor Tóbiás József ragaszkodik ahhoz, hogy március környékén induljon meg a folyamat, és nyáron álljon fel az új országos vezetés. Egyes források annak elismerése mellett, hogy nagyon sok kritika éri a pártelnököt, kiemelték azt is, hogy az utóbbi időszakban pozitív visszhangot kapott, ahogy az egyes kiszólásokat – a kerítés mellett kiálló Hiller István vagy az MSZP parlamentből való kiesését vizionáló Kovács László ügyét – kezelte.

Szerző
Frissítve: 2015.11.27. 13:50

Simicskó büszkén jelenti: megduplázzák a védelmi kiadásokat

Publikálás dátuma
2015.11.27. 12:53
Simicskó István esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Magyarország 2022-ig szeretné megduplázni védelmi költségvetését annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a Magyar Honvédséget - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter pénteken, az Országgyűlés épületében rendezett nemzetközi NATO-konferencián.

A tárcavezető a NATO 2015: védelmi és biztonsági adaptáció címet viselő fórumon elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, az elmúlt időszak próbatételei még inkább abba az irányba hatnak, hogy a NATO valódi értékközösségé váljon a meglévő katonai és érdekszövetség mellett. Simicskó István szerint a párizsi merényletek is bebizonyították, hogy reális belső biztonsági kockázatokkal jár a tömeges bevándorlás. Kiemelte, Magyarország a védelmi kiadások növelésével is támogatja a NATO terrorizmus ellen tett lépéseit.

Szerző

Drámaian gyorsul a kivándorlás - Trükköznek a számokkal

Publikálás dátuma
2015.11.27. 12:30

Drámaian, egyes esetekben 70 százalékkal nőtt két év alatt azoknak a magyaroknak a száma, akik hivatalosan is Nyugat-Európában vállalnak munkát. Ez derült ki azokból a statisztikákból, amelyeket a Magyar Nemzetnek küldött a brit és a német statisztikai hivatal. Németországban például 2012-ben még csak 47, tavaly már 80 ezer magyar dolgozott hivatalosan, a valós szám azonban ennél jóval nagyobb lehet.

A német és a brit statisztikai hivatal 2014. év végi adatai szerint Németországban körülbelül 80 ezer, az Egyesült Királyságban megközelítőleg 55 ezer magyar dolgozik – írja a mai Magyar Nemzet

Németországban két év alatt a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma csaknem 70 százalékkal nőtt. A német adatok szerint 2014-ben az országban tartózkodó 115 ezer magyarból 80 ezer folytatott regisztrált kereső tevékenységet, 2012-ben még csak 65 ezerre tették a magyarok számát, közülük 47 ezren dolgoztak. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint 2014-ben az országban 55 ezren voltak a 16 évesnél idősebb, magyar származású, kereső tevékenységet folytatók. 2012-ben 35 ezer bejelentett munkahellyel rendelkező magyar volt a briteknél.

Lényeges, hogy az adatok nem tartalmazzák azokat, akik nem bejelentett munkahellyel rendelkeznek, így a lap becslései szerint legalább 350 ezer, legfeljebb 500 ezer magyar dolgozhat összesen külföldön. Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül – jegyzi meg a lap.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének elemzése szerint elsősorban a magasan képzett munkavállalók hagyják el az országot, köztük is leginkább a fiatalok, ami komolyan kihathat a következő évtizedek népesedési és gazdasági viszonyaira. A nőtlen, illetve hajadon fiatalok többsége elsősorban Nagy-Britanniában keres megélhetést, az első generációs kivándorlók - azaz tartósan berendezkedők - száma már meghaladhatja a 86 ezret a kutatók szerint - írta nemrégiben a Világgazdaság.

A külföldön letelepedők száma négy év alatt megduplázódott, a válság előtti időszakban még „csak” 17 ezer ilyen állampolgárról tudtak. Főként a munkaerő szabad áramlásának köszönhető a kivándorlás felerősödése, azonban a kutatók arra jutottak, hogy a pénzügyi problémákon túl többen a politikai helyzetet és a korrupciót is említették, de a közoktatás és a felsőoktatás átalakítása is közrejátszott. A folyamatokból kirajzolódik, hogy az elvándorlás erősödni fog.

Szerző