Oroszország a nemzetközi jognak megfelelő lépéseket megteszi, de katonai válaszlépéshez is joga van - hangsúlyozta a politikus. Emlékeztetett, hogy növelték a katonai kiadásokat az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer szíriai telepítése érdekében. Ennek feladata biztosítani az orosz repülőgépek biztonságát, amelyeknek meg kell semmisíteniük az Iszlám Állam és egyéb, Szíria területén tevékenykedő terrorista szervezetek infrastruktúráját.
Rámutatott: Moszkva gazdasági szankciókra is készül Ankarával szemben, és úgy vélte, hogy azok arányosak lesznek azzal, amit a török vezetőség tett. Hozzátette: Ankara tudatában kell legyen annak, hogy a vadászgép lelövése sokat ártott az orosz-török kapcsolatoknak.
Nariskin Bukarestben részt vett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésén, amelyet Azerbajdzsán, Albánia, Örményország, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Románia, Törökország és Ukrajna törvényhozói jelenlétében tartottak meg. Oroszország most átvette a szervezet soros elnökségét Romániától. Ebből az alkalomból Nariskin beszédet mondott, amely közben ukrán képviselők tiltakoztak Oroszország politikája ellen, és kérték, hogy Moszkva adja vissza Ukrajnának a Krím félszigetet.
Az orosz parlament alsóházának elnökének beszéde közben több törvényhozó a szónoki pulpitus mellett állva két molinót feszített ki, amelyen egyebek mellett az volt olvasható, hogy "Putyin, add vissza nekünk a Krím félszigetet!", illetve "2008 Grúzia, 2014 Ukrajna, ki következik? Putyin, állj meg!". Nariskin szégyentelen és gyáva akciónak minősítette a tiltakozást.