Cziffra György Fesztivált alapított a zongoraművész

A Cziffra György Fesztivál egy februárban tartandó koncertsorozatból és mesterkurzusból, a 2016/2017-es évad első felében rendezendő Országos Cziffra György Zenei Versenyből, valamint kiállításokból és gyerekprogramokból épül fel, emellett egy különleges édesség, a Cziffra-szelet is megszületett ebből az alkalomból - hangzott el a fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón.

Balázs János, a fesztivál művészeti vezetője kiemelte: a programokkal ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy példaképe, Cziffra György (1921-1994) művészi és emberi nagysága még inkább közismert legyen Magyarországon. A fesztivál helyszíne a MOM Kulturális Központ, további helyszíne a Barabás Villa lesz.

A február 25-i ünnepi nyitó hangversenyt Balázs János adja, a koncerten közreműködik Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész és Mohácsi Szilvia, a fesztivál háziasszonya, aki a koncertsorozat többi alkalmának is műsorvezetője lesz. Az esten részletek hangoznak el Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi regényéből. Másnap koncerttel egybekötött beszélgetést tartanak Cziffra György barátaival és tanítványaival Vásáry Tamás, Dráfi Kálmán és Mocsári Károly zongoraművészek, valamint Andrássy László, Cziffra György rokona részvételével.

Február 27-én Cziffrát mint a kávéházak és bárok virtuózát idézi meg Sárik Péter, Berkes Balázs, Malek Andrea, Balázs János, valamint Kállai Kis Ernő és cigányzenekara, végül a február 28-i ünnepi gálakoncerten a korszakalkotó zseni előtt olyan muzsikusok tisztelegnek Balázs János mellett, mint Kelemen Barnabás, Vásáry Tamás, Szakcsi Lakatos Béla, Snétberger Ferenc, Kokas Katalin, Lajkó Félix, Kokas Dóra, valamint Záborszky Kálmán karmester és a Szent István Király Szimfonikus Zenekar.

Balázs János szerint Cziffra György nemcsak Magyarország, hanem a világ egyik legnagyobb művésze volt. Olyan ember, aki nemcsak a zenével, de emberileg is kitűnt, számos fiatalt segített és olyan ikonná tudott válni, akinek hatása a mai napig ér. Balázs János kiemelte: Cziffra György külföldön nagy karriert futott be és bár Magyarországon is tisztelet övezi, a fesztivállal szeretné "feltenni a pontot az i-re". A Cziffra György Fesztivál címzett támogatásként 25 millió forintot kap az Nemzeti Kulturális Alaptól.

Szerző
2015.12.01 06:45

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Az utolsó üzlet: életveszély, kényszer, alku és erkölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 15:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Spiró György kérésének engedve készülő regényéből írt színdarabot Závada Pál Az utolsó üzlet címmel, amelynek ősbemutatóját november 23-án tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Közönségtalálkozót szerveztek szerdán a helyi Somogyi Könyvtárban mások mellett az író, a rendező Lukáts Andor, valamint Szávai Viktória és Jakab Tamás színészek részvételével. A regény nincs kész, és a darab sem – hökkentette meg a szép számú közönséget Závada Pál egy kérdésre válaszolva, aki hozzátette: a kettő segíti egymást, mert darabírás olyan tapasztalatokat nyújtott neki, amelyek felhasználhatóak regényírás közben. A darab története 1944-ben játszódik, amikor Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának zsidó származású tulajdonosai az életben maradásukért, a megmenekülésükért üzletet kötnek az másik oldalon álló és egymással is versengő SS-szel és a magyar kormánnyal. Életveszélyben kötnek kényszerüzletet a csepeli Weiss Manfréd-birodalom leszármazottai (a darabban Kohner-családként szerepelnek), és a vagyon átengedése ellenére nem lehetnek biztosak abban, hogy a másik fél megtartja-e ígéretét – vázolta a darab alaphelyzetét a szerző. Lukáts Andor elbeszéléséből kiderült, hogy az olvasópróbákon részt vett az író, aztán „a színészek és a rendező itt maradt a darabbal”. Jófajta együttműködésnek nevezte a Závada Pállal folytatottat, mégis nagy derültség közepette megjegyezte, hogy Csehovval könnyebb együtt dolgozni, mert már nem él. A szerdai próbán érhették meglepetések a szerzőt, mert húznunk kellett a darabból, és az ilyesmit nem szeretik. Az előadhatóság szempontjai ezt megkövetelik – ismerte el Lukáts Andor. Závada erre reflektálva elmondta, hogy a szerzői és a színházi szándékok egy irányba mutatnak, ami számára megnyugtató. A rendező szerint alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat és jár körbe Az utolsó üzlet. A darabban a dúsgazdag vállalatbirodalom örököseinek megvan a pénzük, és ezzel a lehetőségük, hogy veszélyhelyzetben, egy alku keretében mindent hátrahagyva repülőre szálljanak. – Ám a darabban elhangzik egy nagyon fontos kérdés: hogyan mentse az életét, akinek nincs pénze. Mindennek hátterét Jakab Tamás azzal is megvilágította a vázolt üzlet során ötven embernek egérutat hagytak, de hatszázezer zsidó származású ember bent maradt a kelepcében. Závada Pál elismerte, hallott olyan véleményt, hogy a darab akár a hazai antiszemita érzelmek felkorbácsolására is alkalmas lehet, de ettől nem tart. Az erkölcsi áldozathozatal éppen úgy a része a színműnek, mint az üzleti érdek és érzék – nyomatékosította. Izgalmas ősbemutatónak nézünk elébe.
2018.11.17 15:17
Frissítve: 2018.11.17 15:17