NAV-reform egy nap alatt

Publikálás dátuma
2015.12.01. 06:00
A molinót éppen két éve feszítették ki a parlamenti ülésteremben ellenzéki képviselők, de ma is érvényes lehet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Új felállásban és irányítással működhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövő év elejétől - csak éppen azt nem tudja még igazán senki, hogyan is fog kinézni. Az adóhivatal átalakításáról szóló törvényjavaslatot tegnap adta be az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), de ma már meg is szavazhatják a parlamentben. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a kivételesen gyors törvényalkotás ellen, de a tervek nyomán nem látják biztosítottnak az adózók titkainak megfelelő védelmét sem.
FOTÓ: Szalmás Péter

FOTÓ: Szalmás Péter

 "Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el"

A NAV az új törvény szerint egy minisztériumi hierarchiába épül be, ahol egészen mások az utasítási jogok és az ügyek intézése is. Az új hivatali forma magában hordozza, hogy még inkább elrejtettek lesznek a dolgok, több lesz az informalitás - összegezte véleményét lapunknak a NAV-törvényről Jávor István. A korrupciókutató szerint az eddigi NAV-ban sok esetben írásban meg kellett lennie az utasításoknak, ezután azonban nem lesz kizárt a "parancs", csak szóbeli közlésekként. "De az ördög a részletekben van, ezért fontos, hogy miként alakulnak a kinevezési, ellenőrzési, bérezési, premizálási jogkörök" - tette hozzá Jávor. Egészen más függőségi viszonyt jelent ugyanis, ha egy főosztályvezető nevezheti ki a és premizálhatja beosztottjait, mintha ez a legfelső szinteken, egy minisztériumban, végső soron a miniszternél dől el.

Miként az is fontos részlet, hogy milyen ellenőrzési politika folyik majd. Amiben korábban a NAV elnöke dönthetett, most már ez is minisztériumi szintre kerül, ami veszélyes politikaközelséget jelent - figyelmeztetett Jávor. A törvénytervezet indoklása hosszan fejtegeti, hogy szükséges megfelelően elválasztani a központi hivatalt irányító miniszter NAV tekintetében gyakorolható irányítási jogait és a miniszter által irányított, a NAV-ot vezető államtitkár irányítási jogköreit, valamint meg kell határozni a helyettesei speciális feladat-és hatásköreit. Papíron talán lehetséges megoldani, hogy a miniszter ne válhasson az általa irányított szerv vezetőjévé, a gyakorlatban azonban ezt nem lehet kivitelezni - vélekedett a szakértő. Példaként hozta az Állami Számvevőszék vezetőjének helyzetét, aki egy Országgyűlés általa létrehozott költségvetési ellenőrző szervet vezet. Mindenki tudja, hogy Domokos László a Fideszből érkezett, de határozott időre történő kinevezése, más kormányszervtől való függetlensége valamelyest mégis garancia a szervezet "normális" működésére. Védettségük is közrejátszhat abban, hogy a Fidesz-közeli alkotmánybírók is tudnak a kormány számára meglepő döntéseket hozni - folytatta a példákat a korrupciókutató. Ez azonban az új NAV minisztertől függő vezetője esetében nem mondható el, a politikai kívánságok könnyen szabad utat találhatnak az adóhatóság végrehajtó apparátusa felé.

Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el a NAV átalakításával - fogalmazott Jávor, aki szerint különösen gondot jelenthet a NAV adórendőrségének, mint fegyveres testületnek a kérdése. Míg az adóhatóságra a közigazgatási jog vonatkozik, az adórendőrségre érvényesek a fegyveres testületekre vonatkozók is. A közvetlen miniszteri irányítással az eddig független fegyveres testület még közelebb kerül a politikához, felhasználása veszélyes precedenseket teremthet. Nagy kockázatok vannak tehát a NAV átalakításában és az átláthatatlanság csak fokozódik az eddigiekhez képest is, amely végső soron az adózók biztonságát veszélyeztetheti - tette hozzá.

Növeli a kérdőjelek számát az a tény, hogy nem tudni az átalakítás valódi okát sem, vagyis, hogy milyen problémákat kívánnak megoldani ezzel. Az ÁSZ-vizsgálat ez év elején sok problémát tárt fel, amit állítólag megoldottak. Félő azonban, hogy ez az átalakítás is a Fideszen belüli és kívüli érdekcsoportok közötti harc egyik megoldási eszköze. Ez pedig veszélyes pálya. Ez lenne a földtörvénynél bevallott LexSimicska, LexSimicska-Nyerges újabb lépése - tette fel a kérdést a korrupciókutató.

Beleszólhat-e majd a miniszter?


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma még az Országgyűlés által törvényben létrehozott és a miniszterelnök által alapított, jogi személyiséggel rendelkező, kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv. Önálló kormányhivatali státuszának sajátossága, hogy fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát. A NAV egyszemélyi felelős vezetője a miniszterelnök által kinevezett elnök, aki kinevezését követően nem utasítható. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter, azaz az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter látja el, de "főnökként" elsősorban ellenőrzési kötelezettségei, illetve beszámoltatási jogköre van, közvetlen adóügyekben nem avatkozhat.

Miután a NAV kormányhivatali státusza megváltozik, a szervezet a jövőben az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működik tovább, kérdéses, hogy Tállai András utasíthatóvá válik-e majd Varga Mihály által. A ma elfogadni tervezett törvényjavaslat szerint nem, noha az idevágó jogi formula szinte értelmezhetetlen.

Szerző

A NAV beleláthat a számlákba is

Nemrég nyilvánosságra került azon kormányzati szándék, hogy az adóalanyok közötti ügyletekről készített, 100 ezer forint áfa tartalmat meghaladó számlák esetében, a pénztárgépekhez hasonlóan, az adóhatóság azonnali online adatot fog kérni a számla kiállítójától. Az intézkedés bevezetésének pontos időpontja nem ismert, azonban egy-két éven belül sor kerülne rá. Az intézkedés minden magyar gazdálkodót érinteni fog.

Az adatkérést az indokolja, hogy a NAV véleménye szerint a rendszerből nyert operatív adatokkal sikeresebben lépne fel a fekete gazdaság szereplőivel szemben - írja a Piac és Profit.

Az elképzelések szerint a kisebb vállalkozások ingyenes számlázó programot kapnának. Fenntartanák viszont a kézzel kiállítható tömbös számlát is, de azokról utólag adatot kellene szolgáltatni a hatóság felé. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatta az elképzelést, sőt, mint állítja, a gazdasági tárcától függetlenül kezdeményezte az intézkedést.

Ha továbbgondoljuk az intézkedést, akkor a fenti terv megvalósítása után feleslegessé válhatnak az elektronikus számlával kapcsolatos szigorú szabályok, hiszen a NAV hitelesen fogja nyilvántartani az e-számlákat. Gyakorlatilag elősegítheti az intézkedés, hogy különösebb felkészülés nélkül elektronikus úton küldjék a számláikat egymásnak az adóalanyok, így akár még „zöld” intézkedésként is üdvözölhetjük a tervezetet (persze csak akkor, ha egy kicsit továbbgondolják) – figyelmeztet a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

A NAV jövőre már beleláthat a számlázó programjainkba, aki elmulasztja a felkészülést, komoly bírságra számíthat. Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től biztosítani kell, hogy az adóhatóság egy önálló, de a számlázóprogramba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz. A rendelet alapján minden számlázóprogramnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető meghatározott időszakban kibocsátott, illetve a kijelölt sorszámtartományba tartozó számlákról.

Szerző

Földprivatizáció - Erről sem lehet népszavazást tartani

Publikálás dátuma
2015.11.30. 18:11
FOTÓ: Népszava
Elutasította az állami termőföldek eladásának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén; a kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus nyújtotta be magánszemélyként.

A kérdés hitelesítését a testület 6:4 arányban utasította el; kisebbségben maradt az MSZP és a Jobbik delegáltja, továbbá két, az Országgyűlés által választott tag. Az LMP delegáltja nem vett részt az ülésen.

Az NVB arra hivatkozva tagadta meg a benyújtott kérdés ívének hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű. A kérdés hitelesítése mellett szavazók azzal érveltek, hogy szinte nincs olyan kezdeményezés, amely közvetve ne érintené az állami költségvetést. Patyi András elnök ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben nem távoli, közvetett a kezdeményezés költségvetést érintő kapcsolata, hanem konkrét, mert a már kihirdetett jövő évi költségvetési törvényt, annak bevételi oldalát érinti.

A vita érintette azt is: egyértelmű-e, illetve elég "precíz-e" a kérdés, tehát az Országgyűlést arra kötelezné, hogy abszolút tilalomról alkosson törvényt, vagy "általában", ebben a témakörben. Az NVB által nem hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?". Az NVB határozatával szemben 15 napon belül a Kúriához lehet jogorvoslattal fordulni.

Szerző