ellenzék;reform;adóhatóság;törvényalkotás;NGM;NAV;

2015-12-01 06:00:00

NAV-reform egy nap alatt

Új felállásban és irányítással működhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövő év elejétől - csak éppen azt nem tudja még igazán senki, hogyan is fog kinézni. Az adóhivatal átalakításáról szóló törvényjavaslatot tegnap adta be az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), de ma már meg is szavazhatják a parlamentben. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a kivételesen gyors törvényalkotás ellen, de a tervek nyomán nem látják biztosítottnak az adózók titkainak megfelelő védelmét sem.

FOTÓ: Szalmás Péter

FOTÓ: Szalmás Péter

 "Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el"

A NAV az új törvény szerint egy minisztériumi hierarchiába épül be, ahol egészen mások az utasítási jogok és az ügyek intézése is. Az új hivatali forma magában hordozza, hogy még inkább elrejtettek lesznek a dolgok, több lesz az informalitás - összegezte véleményét lapunknak a NAV-törvényről Jávor István. A korrupciókutató szerint az eddigi NAV-ban sok esetben írásban meg kellett lennie az utasításoknak, ezután azonban nem lesz kizárt a "parancs", csak szóbeli közlésekként. "De az ördög a részletekben van, ezért fontos, hogy miként alakulnak a kinevezési, ellenőrzési, bérezési, premizálási jogkörök" - tette hozzá Jávor. Egészen más függőségi viszonyt jelent ugyanis, ha egy főosztályvezető nevezheti ki a és premizálhatja beosztottjait, mintha ez a legfelső szinteken, egy minisztériumban, végső soron a miniszternél dől el.

Miként az is fontos részlet, hogy milyen ellenőrzési politika folyik majd. Amiben korábban a NAV elnöke dönthetett, most már ez is minisztériumi szintre kerül, ami veszélyes politikaközelséget jelent - figyelmeztetett Jávor. A törvénytervezet indoklása hosszan fejtegeti, hogy szükséges megfelelően elválasztani a központi hivatalt irányító miniszter NAV tekintetében gyakorolható irányítási jogait és a miniszter által irányított, a NAV-ot vezető államtitkár irányítási jogköreit, valamint meg kell határozni a helyettesei speciális feladat-és hatásköreit. Papíron talán lehetséges megoldani, hogy a miniszter ne válhasson az általa irányított szerv vezetőjévé, a gyakorlatban azonban ezt nem lehet kivitelezni - vélekedett a szakértő. Példaként hozta az Állami Számvevőszék vezetőjének helyzetét, aki egy Országgyűlés általa létrehozott költségvetési ellenőrző szervet vezet. Mindenki tudja, hogy Domokos László a Fideszből érkezett, de határozott időre történő kinevezése, más kormányszervtől való függetlensége valamelyest mégis garancia a szervezet "normális" működésére. Védettségük is közrejátszhat abban, hogy a Fidesz-közeli alkotmánybírók is tudnak a kormány számára meglepő döntéseket hozni - folytatta a példákat a korrupciókutató. Ez azonban az új NAV minisztertől függő vezetője esetében nem mondható el, a politikai kívánságok könnyen szabad utat találhatnak az adóhatóság végrehajtó apparátusa felé.

Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el a NAV átalakításával - fogalmazott Jávor, aki szerint különösen gondot jelenthet a NAV adórendőrségének, mint fegyveres testületnek a kérdése. Míg az adóhatóságra a közigazgatási jog vonatkozik, az adórendőrségre érvényesek a fegyveres testületekre vonatkozók is. A közvetlen miniszteri irányítással az eddig független fegyveres testület még közelebb kerül a politikához, felhasználása veszélyes precedenseket teremthet. Nagy kockázatok vannak tehát a NAV átalakításában és az átláthatatlanság csak fokozódik az eddigiekhez képest is, amely végső soron az adózók biztonságát veszélyeztetheti - tette hozzá.

Növeli a kérdőjelek számát az a tény, hogy nem tudni az átalakítás valódi okát sem, vagyis, hogy milyen problémákat kívánnak megoldani ezzel. Az ÁSZ-vizsgálat ez év elején sok problémát tárt fel, amit állítólag megoldottak. Félő azonban, hogy ez az átalakítás is a Fideszen belüli és kívüli érdekcsoportok közötti harc egyik megoldási eszköze. Ez pedig veszélyes pálya. Ez lenne a földtörvénynél bevallott LexSimicska, LexSimicska-Nyerges újabb lépése - tette fel a kérdést a korrupciókutató.

Beleszólhat-e majd a miniszter?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma még az Országgyűlés által törvényben létrehozott és a miniszterelnök által alapított, jogi személyiséggel rendelkező, kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv. Önálló kormányhivatali státuszának sajátossága, hogy fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát. A NAV egyszemélyi felelős vezetője a miniszterelnök által kinevezett elnök, aki kinevezését követően nem utasítható. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter, azaz az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter látja el, de "főnökként" elsősorban ellenőrzési kötelezettségei, illetve beszámoltatási jogköre van, közvetlen adóügyekben nem avatkozhat.

Miután a NAV kormányhivatali státusza megváltozik, a szervezet a jövőben az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működik tovább, kérdéses, hogy Tállai András utasíthatóvá válik-e majd Varga Mihály által. A ma elfogadni tervezett törvényjavaslat szerint nem, noha az idevágó jogi formula szinte értelmezhetetlen.