Modern Noé bárkája

Ambiciózus program létrehozni egy modern Noé bárkáját, hogy növények, állatok megmeneküljenek a kihalástól. Mint az Ószövetségben, csakhogy most nem a tengeren hánykolódó hatalmas hajóról van szó, hanem nagy fagyasztókról, amelyek a globális felmelegedés hatásait vannak hivatva kivédeni.

A programot, amely a Frozen Ark (Fagyott Bárka) elnevezést kapta, egy nottinghami házaspár Bryan Clarke és felesége, Ann találták ki, hogy elkerülhető legyen a túlmelegedés által bekövetkező új tömeges pusztulás. 2005-ben létrehoztak egy tudományos laboratóriumot, ahol lefagyasztják a kihalás útjára került fajok DNS-ét és sejtjeit, hogy biztosítsák túlélésüket arra az esetre, ha egy kataklizma elhozná a Földre a hatodik tömeges pusztulást.

A programban résztvevő kutatók a veszélyeztetett fajoktól szövetmintákat vesznek, amelyeket azután rendkívül alacsony hőmérsékleten tárolnak. A tervek szerint hímivarsejteket is gyűjtenének az állatoktól, így a mintákat akár klónozásra is fel lehet használni a jövőben, bár ez nem elsődleges célja a programnak. A szövetekből akár százezer év múlva is kinyerhető ép DNS. A laboratóriummal világszerte 22 intézmény, köztük állatkertek, egyetemek, kutató központok működnek együtt.

Mára összegyűjtötték 5 500 különböző faj 48 ezer példányának genetikai örökségét. Ann Clarke szerint a jövő generációinak kell dönteniük arról, hogy mit keltenek majd életre, de ha mi nem őrzünk meg semmit, nem lesz lehetőségük semmiféle választásra. A Frozen Ark egyik adminisztrátora, Ed Louis professzor elmondta, hogy sokan ellenzik a programot, legjobban az állatvédők, akik szerint minden erőfeszítést a veszélyeztetett fajok megóvására kellene fordítani. Mi nem az ő tevékenységüket akarjuk felváltani, hanem “biztonsági mentést” adni nekik egy faj kihalásának esetére – tette hozzá.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező harminc évben az ismert emlősfajok negyede, valamint a madárfajok tizede eltűnik a Föld színéről. Kihalásuk elsősorban a klímaváltozással és az élőhelyek elvesztésével magyarázható. Az emberi tevékenység és az általános felmelegedés hatása különösen drámai az óceánokban. Előrejelzések szerint a tengeri fajok 25 százalékának élőhelyéül szolgáló korallzátonyok 2050-ig elpusztulhatnak. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a kétéltűek mintegy 41, az emlősök 26 százalékát fenyegeti kihalás.

Veszélyben vannak kevésbé népszerű és látványos állatfajok, így rovarok, pókok, férgek is. Körülbelül tízezer állatfaj áll közel a kihaláshoz, miközben vajmi keveset tudunk az élővilágban betöltött szerepükről. Eltűnésükkel űrt hagynak maguk után, és az utolsó egyed kihalásával több millió év során összegyűlt tudás, információ vész el.