Amikor az anyatermészet is besegít

Publikálás dátuma
2015.12.02. 06:16
Ez egy kicsit nagy falat lenne, így továbbra is javasolt a szelektív hulladékgyűjtés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Az üvegházhatás és a széndioxid károsak az emberre és a természetre, de az állatok és a növények is segíthetnek a probléma megoldásában. Ezt az utat keresik a kutatók az egész világon.

Az ausztráliai Flinders egyetem európai és amerikai egyetemekkel együttműködve az olajfeldolgozásból származó ként és a citrusfélék héjában található limonént szintetizálták poliszulfid-limonénként, amely képes felszívni a talajban és a vízben lévő higanyt. A jövőbeni felhasználása sokféle és nagy jelentőségű lehet, vízfertőzés esetén megtisztítja a vezetékekben a vizet, fel lehet használni hulladékkezelésre és ha sikerül nagy mennyiségben előállítani, ki lehet iktatni a tengerek és óceánok fertőzött részeiből.

A környezet tisztításában, javításában részt vehetnek a rovarok és a tengeri rákok is: kitinpáncéljukból olyan szerves anyagot lehet kivonni, amely felbomlik, ártalmatlan az ember számára, ugyanakkor regenerálja a túlzottan kizsákmányolt földet. Spanyol és német kutatók mutatták ki, hogy azok a növények, amelyeket ezzel a tápanyaggal kezeltek, 10 százalékkal több nitrogént és karbont tartalmaznak, kiterjedtebb a gyökerük, ami erősebbé, ellenállóbbakká teszi őket.

Akku rebarbarával

A megújuló energiák közül a napenergia nem termelődik éjszaka, a szélenergiához szélre van szükség. A többlettermelést raktározni kell, hogy fel lehessen használni, amikor a létesítmények nem aktívak, vagy nagyobb a kereslet. A megoldás olyan akkumulátorral működő rendszerek használata, amelyeknek ára nem túl magas és a belsejükben lévő fémek nem károsítják a környezetet. A kutatás keresi a gazdaságosabb, hatásosabb és ökológikusabb alternatívákat, amelyek között számításba jöhet a rebarbarával működő akkumulátor, amelyben nincs fém és sokszor újratölthető anélkül, hogy gyengülne.

Ezt az új technológiát a Harvard egyetem fejlesztette ki és alapja a kinon nevű molekula, amelyet a növény termel a fotoszintézis során és ki lehet vonni belőle. Az anód, vagyis az akkumulátor negatív elektródja kénsavban feloldott kinonból áll, míg a másik vége, a pozitív katód a brómot használja fel. Az energiát külső vegyi tartályokban tárolják, ebben elektrolit tartalmú folyékony anyag van, amely fel tudja fogni az elektromos kisüléseket. A Green Energy Storage a Harvarddal kötött exkluzív licenc-egyezményt Európára. 2016-ra a kilowattot meghaladó teljesítményű akkumulátoraik lesznek és 2017-ben szándékoznak kilépni a piacra kezdetben egyéni majd ipari használatra alkalmas termékeikkel.

Műanyagevő kukacok

A műanyagnak, ha felgyülemlik a talajban és a vizekben, súlyos negatív hatása van, mivel nem bomlik el. A kaliforniai Stanford és a pekingi Pejhang egyetem kutatói rájöttek, hogy az élelmiszer-kukacok képesek felbontani a polisztirolt. A kísérletben felhasznált mintegy száz példány naponta megemésztett 34-39 milligrammot és jó egészségi állapotuk megmaradt. A kutatás folytatódik, olyan rovarlárvákat keresnek, amelyek fel tudnak bontani olyan anyagokat is, mint a polipropilén, és kutatják, hogy vannak-e olyan tengeri organizmusok, amelyek a tengerekben és az óceánokban lévő műanyagot tüntetik el.

Gázos szarvasmarhák

Angol, amerikai és olasz kutatók mutatták ki, hogy a szarvasmarhák bocsátják ki az üvegház hatású gázok 10 százalékát. 237 ország 11 különböző fajtájának vizsgálatából kiderült, hogy az elmúlt 50 évben ezek a káros kibocsátások 51 százalékkal növekedtek, és ebből globális szinten a szarvasmarhák adják a 74 százalékot. Ennek oka részben az állomány növekedése, részben az, hogy a húsmarhák - össze hasonlítva a birkákkal, kecskékkel sertésekkel, bivalyokkal - nagyobb mennyiségű metánt és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Vállalatok sora keresi, hogy miként lehetne ezt csökkenteni.

A tokiói Starbucks, például, beledolgozta a kávézaccot a marhák eledelébe, Németországban feltaláltak egy pirulát, Wales-ben pedig tanulmányozzák ugyanebből a célból a fokhagyma hatását. A hollandok egy táplálék-kiegészítőt találtak fel, amely 60 százalékkal csökkenti a metán-kibocsátást. Most tesztelik, hogy nincs-e rossz hatással az állatra, a húsára, tejére. A DSM multinacionális vállalat 2018-ban már forgalmazni akarja.

Frissítve: 2015.12.01. 21:38

Itt az újabb bizonyíték! Videó Zselykéről, az aggteleki farkasról

Publikálás dátuma
2015.11.30. 14:28
Illusztráció/Thinkstock
Ismét napvilágot látott egy videó Zselykéről, az Aggteleki Nemzeti Park területén élő farkasról, a természetvédők és szakemberek szerint a felvétel igazolja az állatfaj állandó jelenlétét az Északi-középhegységben.     

A WWF Magyarország közleményében kiemeli, hogy a farkasok jelenléte természetvédelmi szempontokból rendkívül előnyös, mivel más vadfajok szabályzásával nagymértékben hozzájárulnak az erdős tájak egészséges működéséhez. A most közzétett videón az idén nyáron elnevezett fiatal nőstény, Zselyke látható, amint éberen tájékozódik az erdőben, valószínűleg a fajtársaival tartva kapcsolatot.


A vadon élő farkasok a településektől távol, a nagykiterjedésű erdők háborítatlanabb részein élnek. Kiváló hallásuknak és szaglásuknak köszönhetően az embert messze elkerülik, így megpillantásukra alig van esély, leginkább csak a nyomaikkal lehet találkozni. A szakmai vélemények szerint ugyanakkor a ragadozófaj sosem tűnt el teljesen Magyarországról, a Kárpátokhoz tartozó Északi-középhegységben mindig előfordult néhány portyázó egyed. A közlemény kitér arra is, hogy a farkasokat az erdei élővilág karmestereinek is nevezik, mivel irányítják a növényevő nagyvadfajok - szarvasok, őzek, vaddisznók - térbeli elhelyezkedését, és elejtik a beteg vagy sérült egyedeket. A növényevők visszaszorítása további növény és állatfajok ezreire hat kedvezően.

Büszkék vagyunk rá, hogy az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó tájakon a farkas élőhelyet talál, és az állomány jelenléte folyamatos - idézi a közlemény Veress Balázst, az intézmény igazgatóját.A szakember hangsúlyozza, hogy az aggteleki és zempléni farkasok rendkívül félénkek, az elmúlt 10 évben semmiféle olyan esetről nem tudnak, hogy a ragadozók kárt tettek volna háziállatban. Ha a farkas nem is, az ember veszélyes - az utóbbi időkben sem szűnt meg ugyanis a farkasok kilövésének veszélye, amely ellen vadfigyelő kamerákkal, tereplátogatásokkal, valamint a vadásztársadalomnak a természetvédelmet partnerként elfogadó tagjainak közreműködésével igyekeznek védekezni.

Szerző

Tatai Vadlúd Sokadalom - Indul a madárfesztivál (videó!)

Publikálás dátuma
2015.11.27. 19:50
Illusztráció/Thinkstock
Szombaton reggel több tízezer vadlúd kirepülése kínál emlékezetes látványt a tatai Öreg-tavon, ekkor kezdődik az ország legnagyobb télköszöntő madárfesztiválja, a Tatai Vadlúd Sokadalom.

A madarak délután négy óra körül térnek vissza a tó részlegesen leeresztett medrébe. A két időpont között a tó partján álló madármegfigyelő toronynál természetvédelmi programok, kézműves vásár, ökojátszóház és a madarakhoz kapcsolódó előadások várják az érdeklődőket - közölték a szervezők. A sokadalmon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lehetőséget kínál teleszkópos madármegfigyelésre, de kivetítőn is látható lesz a madarak repülése. Az eseményt szakértő magyarázata kíséri. A libák hajnali ki- és esti behúzása www.vadludsokadalom.hu oldalon élőben követhető. A tavalyi első közvetítést Amerikától Japánig több ezren kísérték figyelemmel.

A rendezvény különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely kontinensünkön, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Az Öreg-tavon pihenő madarak többsége nagy lilik, 900 példányra tehető a vetési ludak és néhány tucatra a nyári ludak száma. A madártömegben hét, globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és négy kis lilik is feltűnt. Megjelent egy-egy, szintén a messzi északon fészkelő örvös lúd és apácalúd, illetve láttak egy indiai ludat is.

A madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is a többszörösére nőhet, és a tavon éjszakázó vadlibák száma a 40 ezret is meghaladhatja, mivel az eddigi enyhe időjárást felváltva markáns hidegfront söpör végig Európán az Északi-sarkvidék térségéből. A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország legrégebbi - csaknem 700 esztendős - mesterséges halastavaként tartják számon. Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt is itt találtak éjszakázó- és pihenőhelyet vonulásuk során.

A vadludak minden év novemberében érkeznek, hogy a telet itt töltsék, majd február végén, március elején visszaindulnak északi költőhelyeik felé. Egyes ősz végi vagy téli napon akár 40-50 ezer vízimadár is megpihenhet a tatai tavon.

Szerző
Témák
Tata Vadludak