Az ausztráliai Flinders egyetem európai és amerikai egyetemekkel együttműködve az olajfeldolgozásból származó ként és a citrusfélék héjában található limonént szintetizálták poliszulfid-limonénként, amely képes felszívni a talajban és a vízben lévő higanyt. A jövőbeni felhasználása sokféle és nagy jelentőségű lehet, vízfertőzés esetén megtisztítja a vezetékekben a vizet, fel lehet használni hulladékkezelésre és ha sikerül nagy mennyiségben előállítani, ki lehet iktatni a tengerek és óceánok fertőzött részeiből.
A környezet tisztításában, javításában részt vehetnek a rovarok és a tengeri rákok is: kitinpáncéljukból olyan szerves anyagot lehet kivonni, amely felbomlik, ártalmatlan az ember számára, ugyanakkor regenerálja a túlzottan kizsákmányolt földet. Spanyol és német kutatók mutatták ki, hogy azok a növények, amelyeket ezzel a tápanyaggal kezeltek, 10 százalékkal több nitrogént és karbont tartalmaznak, kiterjedtebb a gyökerük, ami erősebbé, ellenállóbbakká teszi őket.
Akku rebarbarával
A megújuló energiák közül a napenergia nem termelődik éjszaka, a szélenergiához szélre van szükség. A többlettermelést raktározni kell, hogy fel lehessen használni, amikor a létesítmények nem aktívak, vagy nagyobb a kereslet. A megoldás olyan akkumulátorral működő rendszerek használata, amelyeknek ára nem túl magas és a belsejükben lévő fémek nem károsítják a környezetet. A kutatás keresi a gazdaságosabb, hatásosabb és ökológikusabb alternatívákat, amelyek között számításba jöhet a rebarbarával működő akkumulátor, amelyben nincs fém és sokszor újratölthető anélkül, hogy gyengülne.
Ezt az új technológiát a Harvard egyetem fejlesztette ki és alapja a kinon nevű molekula, amelyet a növény termel a fotoszintézis során és ki lehet vonni belőle. Az anód, vagyis az akkumulátor negatív elektródja kénsavban feloldott kinonból áll, míg a másik vége, a pozitív katód a brómot használja fel. Az energiát külső vegyi tartályokban tárolják, ebben elektrolit tartalmú folyékony anyag van, amely fel tudja fogni az elektromos kisüléseket. A Green Energy Storage a Harvarddal kötött exkluzív licenc-egyezményt Európára. 2016-ra a kilowattot meghaladó teljesítményű akkumulátoraik lesznek és 2017-ben szándékoznak kilépni a piacra kezdetben egyéni majd ipari használatra alkalmas termékeikkel.
Műanyagevő kukacok
A műanyagnak, ha felgyülemlik a talajban és a vizekben, súlyos negatív hatása van, mivel nem bomlik el. A kaliforniai Stanford és a pekingi Pejhang egyetem kutatói rájöttek, hogy az élelmiszer-kukacok képesek felbontani a polisztirolt. A kísérletben felhasznált mintegy száz példány naponta megemésztett 34-39 milligrammot és jó egészségi állapotuk megmaradt. A kutatás folytatódik, olyan rovarlárvákat keresnek, amelyek fel tudnak bontani olyan anyagokat is, mint a polipropilén, és kutatják, hogy vannak-e olyan tengeri organizmusok, amelyek a tengerekben és az óceánokban lévő műanyagot tüntetik el.
Gázos szarvasmarhák
Angol, amerikai és olasz kutatók mutatták ki, hogy a szarvasmarhák bocsátják ki az üvegház hatású gázok 10 százalékát. 237 ország 11 különböző fajtájának vizsgálatából kiderült, hogy az elmúlt 50 évben ezek a káros kibocsátások 51 százalékkal növekedtek, és ebből globális szinten a szarvasmarhák adják a 74 százalékot. Ennek oka részben az állomány növekedése, részben az, hogy a húsmarhák - össze hasonlítva a birkákkal, kecskékkel sertésekkel, bivalyokkal - nagyobb mennyiségű metánt és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Vállalatok sora keresi, hogy miként lehetne ezt csökkenteni.
A tokiói Starbucks, például, beledolgozta a kávézaccot a marhák eledelébe, Németországban feltaláltak egy pirulát, Wales-ben pedig tanulmányozzák ugyanebből a célból a fokhagyma hatását. A hollandok egy táplálék-kiegészítőt találtak fel, amely 60 százalékkal csökkenti a metán-kibocsátást. Most tesztelik, hogy nincs-e rossz hatással az állatra, a húsára, tejére. A DSM multinacionális vállalat 2018-ban már forgalmazni akarja.