Immár világos: tarthatatlan a bankadó

Ritkán fordul elő, de a kormány betartja egy nemzetközi szervezetnek tett ígéretét: 2016-tól csökken a pénzintézetek különadója. Azonban a februárban az EBRD-vel, illetve az osztrák Erste Group-pal aláírt szándélnyilatkozatban foglaltak megvalósítása korántsem ment simán, mert a jegybank feltételekhez kötötte volna. Végül is, némi dorgálás után törvény született: minden banknál azonos mértékben mérséklődnek az adóterhek.

Nem annyira belátása, mintsem (nemzetközi) kényszer hatása alatt csökkenti jövőre a bankadót a kormány. Ráadásul a sarcból az elvártnál többet enged el a kabinet, amire a nemzetközi elemzők is felfigyeltek. Ám ettől sem a hitelezésben, sem a költségvetés helyzetében nem várható érdemleges változás - írja tegnapi kommentárjában a Teneo Intelligence. A brit elemzőcég ugyanakkor úgy véli, jelzi a kormány jó szándékát, hogy ennyi év után békülne a bankokkal, s ezt minden bizonnyal a hitelminősítők is értékelni fogják. Az adócsökkentés része a kormány februári bankokkal kötött megállapodásának, a kormány megígérte, hogy a bankadót és ezek kulcsát egyaránt csökkenti. Ennek elsődleges feltétele a devizahiteles mentőcsomag elfogadása és az állami költségvetés viszonylagos jó állapota volt. A célok közt szerepelt a hitelezés beindítása is, ez ugyanis gyakorlatilag stagnált az elmúlt években - írta a Portfolio.

A hitelezés ösztönzése a benyújtott törvényjavaslatban is helyet kapott, mert azok a bankok, amelyek e téren növelik aktivitásukat, kedvezményre számíthatnak a minden pénzintézetet érintő adócsökkentésen túlmenően is. Általános esetben a bankadó a mérlegfőösszeg eddigi 0,53 százalékáról 0,31 százalékára mérséklődik jövőre. Mivel eddig az adózás alapja a 2009. évi mérlegfőösszeg volt, és az új szabályozás már a 2014. évit veszi figyelembe, így az adókulcs mérséklése különbözőképpen érinti az egyes pénzintézeteket. A legnagyobb mértékű csökkentést az Erste Bank Hungary Zrt. kaphatja a nagybankok közül. Ugyanakkor még egy nagyon fontos változást is életbe léptet a kormány, nevezetesen azt, hogy az eddig ismert adókedvezmények helyébe felső korlát lép. A hitelintézetek különadója 2016-ban nem haladhatja meg az idei bankadójuk 45 százalékát, 2017-2018-ban pedig a jövő évi bankadójuk összegét. Ez a korlát még nagyobb bankadócsökkenést jelent, mint amiről eddig szó volt, a jövő évi 45 százalékos korlát a nyolc nagybankból egyes becslések szerint öt nagybankot érinthet. A szakértők arra számítanak, hogy az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank, a Raiffeisen és a K & H bankadója a mostani szint csaknem 45 százalékára, a többieké pedig ennél alacsonyabb szintre csökkenhet.

A bankadó csökkentése azzal is jár, hogy a magyar állam adóbevételei ebből az adófajtából az idei 144 milliárd forintról 65 milliárd forintra csökkenhet.

Az elemzők, de a pénzintézetek szerint is a bankadó mérséklése önmagában nem növeli a hitelezési aktivitást. Ugyanis eddig sem a hitelkínálat szűkössége volt az akadálya a hitelkihelyezéseknek. Ennek két oka van, egyrészt nem növekszik a hitelezésre alkalmas társaságok köre, szűkösek a beruházási lehetőségek, másrészt a bizonytalan befektetői környezet tartja vissza a vállalkozásokat a hitelfelvételtől. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok többsége inkább anyavállalatuk országában vesz fel hitelt, azaz megkerülik a magyarországi bankokat.

Az, hogy hirtelen félbeszakadt a jegybank és a kormány vitája a bankadó feltételeiről, mértékéről, és a kabinet visszatért a februári megállapodáshoz, nagyban siettette Andreas Treichl egy korábbi interjúja. Ebben az Erste Group első embere kilátásba helyezte, hogy kútba eshet a kormány tulajdonszerzése a magyar Erste-ben, ha késik a bankadócsökkentés. Az osztrák bankár a múlt héten megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány betartotta ígéretét, és ezzel szándéknyilatkozatnak megfelelően az Erste Bank Hungary Zrt. 30 százalékának eladása 2-3 hónapon belül tető alá kerülhet. (Az EBRD és a magyar kormány 15-15 százalékát veszi majd meg az Erste Bank Hungary Zrt.-nek.)

Szerző

Kétharmadra feles trükk a kormánytól

A kétharmados földforgalmi törvényt a Fidesz többségnek novemberben nem sikerült megváltoztatni, ám most újra próbálkoznak. Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök megújított javaslata megkerülné a kétharmadot és a polgári törvénykönyv (ptk) - mert ez feles törvény -, módosítását indítványozza.

A parlamentben a képviselők a tervezet általános vitáját folytatták le tegnap. A javaslat szerint a szerződésátruházás kiterjesztésével az állami földek jelenlegi bérlői az új tulajdonosokkal új szerződést kötnének, és ha a bérlő már 5 évnél régebben bérli a területet, módosítható lenne a bérleti díj is. A legtöbb hosszú futamidejű szerződés esetében már rég túl vannak az 5 éves határidőn, tehát a legújabb "lex Simicska" miatt szinte minden ilyen tulajdonosváltáskor, amikor az államtól magánkézbe kerül a terület, azonnal módosítani, vagyis emelni lehet a bérleti díjat.

Ha a bérlő nem fogadja el az új, vagyis a magasabb bérleti díjat, az új tulajdonos felbonthatja vele a bérleti szerződést.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára tegnap az országgyűlésben azt mondta, hogy a kormány támogatja Győrffy javaslatát. Az út egyik oldalán ötször akkora a bérleti díj, mint a másikon - magyarázta. Egyértelművé tette, hogy a kormány gazdaság- és társadalomfilozófiája a tulajdonra épül. Azt nem tette hozzá, hogy ezeket az állam számára rendkívül előnytelen szerződéseket jobbára az első Orbán kormány idején kötötték 50 évre a 12 volt állami gazdaság akkori új tulajdonosaival, köztük Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó agrárcéggel is.

Nem támogatható egy olyan javaslat, amely a gazdák helyett a neppereknek kedvez - hangsúlyozta Gőgös Zoltán. A szocialisták elnökhelyettese szerint az előterjesztés a gazdák ellen szól, és azoknak az ügyvédeknek kedvez, akik a földek jelentős részét bérbe adják. Ha elfogadják Győrffy-féle javaslatot, akár már 2017-től sorra hagyhatnak fel az állattartással az agrártársaságok, hiszen az új szerződések miatt legföljebb 1800 hektár területet bérelhetnének, ami bizonyos állatlétszám felett kevés, ha egyáltalán ki tudnák, vagy akarnák fizetni a magasabb bérleti díjat. A kormány képviselője szerint viszont szerződésátruházás új szabályozása nem jár azzal, hogy a korábbi haszonbérlővel szemben automatikusan alkalmazni kellene a birtokmaximumra vonatkozó következményeket.

Változás történt a földvásárláshoz igénybe vehető hitelfelvétel szabályozásában. Az elővásárlási jogával élni kívánó gazdáknak nem kell részt venniük az árverésen ahhoz, hogy hitelt igényelhessenek. Egy másik módosítás szerint a hitelfelvételnél annak a földművesnek is csak 10 százalék önerővel kell rendelkeznie, aki az árverezett föld használati jogával bíró mezőgazdasági vállalkozásnak legalább 25 százalékban tulajdonosa.

Szerző

Kétharmadra feles trükk a kormánytól

A kétharmados földforgalmi törvényt a Fidesz többségnek novemberben nem sikerült megváltoztatni, ám most újra próbálkoznak. Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök megújított javaslata megkerülné a kétharmadot és a polgári törvénykönyv (ptk) - mert ez feles törvény -, módosítását indítványozza.

A parlamentben a képviselők a tervezet általános vitáját folytatták le tegnap. A javaslat szerint a szerződésátruházás kiterjesztésével az állami földek jelenlegi bérlői az új tulajdonosokkal új szerződést kötnének, és ha a bérlő már 5 évnél régebben bérli a területet, módosítható lenne a bérleti díj is. A legtöbb hosszú futamidejű szerződés esetében már rég túl vannak az 5 éves határidőn, tehát a legújabb "lex Simicska" miatt szinte minden ilyen tulajdonosváltáskor, amikor az államtól magánkézbe kerül a terület, azonnal módosítani, vagyis emelni lehet a bérleti díjat.

Ha a bérlő nem fogadja el az új, vagyis a magasabb bérleti díjat, az új tulajdonos felbonthatja vele a bérleti szerződést.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára tegnap az országgyűlésben azt mondta, hogy a kormány támogatja Győrffy javaslatát. Az út egyik oldalán ötször akkora a bérleti díj, mint a másikon - magyarázta. Egyértelművé tette, hogy a kormány gazdaság- és társadalomfilozófiája a tulajdonra épül. Azt nem tette hozzá, hogy ezeket az állam számára rendkívül előnytelen szerződéseket jobbára az első Orbán kormány idején kötötték 50 évre a 12 volt állami gazdaság akkori új tulajdonosaival, köztük Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó agrárcéggel is.

Nem támogatható egy olyan javaslat, amely a gazdák helyett a neppereknek kedvez - hangsúlyozta Gőgös Zoltán. A szocialisták elnökhelyettese szerint az előterjesztés a gazdák ellen szól, és azoknak az ügyvédeknek kedvez, akik a földek jelentős részét bérbe adják. Ha elfogadják Győrffy-féle javaslatot, akár már 2017-től sorra hagyhatnak fel az állattartással az agrártársaságok, hiszen az új szerződések miatt legföljebb 1800 hektár területet bérelhetnének, ami bizonyos állatlétszám felett kevés, ha egyáltalán ki tudnák, vagy akarnák fizetni a magasabb bérleti díjat. A kormány képviselője szerint viszont szerződésátruházás új szabályozása nem jár azzal, hogy a korábbi haszonbérlővel szemben automatikusan alkalmazni kellene a birtokmaximumra vonatkozó következményeket.

Változás történt a földvásárláshoz igénybe vehető hitelfelvétel szabályozásában. Az elővásárlási jogával élni kívánó gazdáknak nem kell részt venniük az árverésen ahhoz, hogy hitelt igényelhessenek. Egy másik módosítás szerint a hitelfelvételnél annak a földművesnek is csak 10 százalék önerővel kell rendelkeznie, aki az árverezett föld használati jogával bíró mezőgazdasági vállalkozásnak legalább 25 százalékban tulajdonosa.

Szerző