A legszélesebb körű magyar-magyar egyeztető fórum, a Máért, már nem sokban különbözik a Tusványosként elhíresült tusnádfürdői nyári tábortól – fénypontja Orbán Viktor beszéde. A miniszterelnök itt is elsősorban jól ismert általános, Európát, a menekültkérdést stb érintő vízióit ismerteti a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői előtt. A Várkert Bazárban megrendezett tanácskozáson jelentette be, hogy Magyarország megtámadja az Európai Bíróságon a kvótarendszert és taglalta a migráció kérdésében tanúsított álláspontját, mintha az bármiféle kapcsolatban állna a magyar-magyar együttműködés kérdéseivel.
Természetesen beszélt a „brüsszeli bosszúról” is, vagyis azokról a jogi eljárásokról, amelyek az elmúlt napokban indultak Magyarországgal szemben azért, mert a kormány „szembe mert fordulni az uniós vezetés bevándorláspárti politikájával”. A tusványos jelleget erősítette, hogy megtudhattuk, Brüsszelben szövik az összeesküvéseket az európai nemzetek ellen. A nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása - mint azt sokan hiszik, és éneklik "a nemzetek felettivé válás indulóját" Brüsszelben és "a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban" -, hanem a megoldások előfeltétele. De mint mondta, voltak már kísérletek a nemzetek létezése ellen, például az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, valamint az is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az „eurobürokraták” kezébe.
Aggodalmát fejezte ki az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt is és közölte, a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén. "A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével" - közölte. A magyar-román viszony lenullázódása kapcsán sajnálatosnak nevezte „az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között”.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzet egységesítése megvalósulóban van. A visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi. Azt is elmondta, hogy a kormányzat egységes oktatási, kulturális térként kezeli a Kárpát-medencét, és mindennapokban is vannak biztató jelek, az elkövetkező időszak pedig történelmi jelentőségű lesz, hiszen megkezdődik az egységes gazdasági tér megvalósítása. Arról viszont nem szóltak a magyar nemzetpolitika irányítói, hogy hogyan egyeztethető össze az egységesülés és egységesítés a szögesdrót határokkal, amelyek épp az elszakított nemzetrészek között épültek és épülnek.
A pártpolitikai csatározás sem maradt el a fórumon. Tóbiás József MSZP elnök nyilatkozatára, miszerint az elvándorlás és a szegénység jellemzi ma a Kárpát-medencét és a nemzetpolitika egyik legnagyobb gondja, hogy ma sem láthatóak, hogyan működnek a támogatási rendszerek, a Fidesz közleményben válaszolt. A szocialistákat soha nem érdekelte a külhoni magyarság, kormányzása idején gyűlöletkampányt folytatott ellenük, előbb engednék be a bevándorlókat, mint a külhoni magyarokat – reagált a kormánypárt.
