Előfizetés

Tusványos a Várkertben

G.M.
Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:38
A Magyar Állandó Értekezletek „fénypontja” Orbán Viktor beszéde FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A megvalósulás stádiumában van a nemzetegyesítés derült ki tegnap a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén. Orbán Viktor az erdélyi magyar politikusokat érő román hatósági zaklatásokért aggódott és Bukarestet tette felelőssé azért, mert a két ország közötti viszony elhidegült. A Fidesz ismét, az MSZP-t vádolva, összemosta a külhoni magyarok és a menekültek kérdését.

A legszélesebb körű magyar-magyar egyeztető fórum, a Máért, már nem sokban különbözik a Tusványosként elhíresült tusnádfürdői nyári tábortól – fénypontja Orbán Viktor beszéde. A miniszterelnök itt is elsősorban jól ismert általános, Európát, a menekültkérdést stb érintő vízióit ismerteti a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői előtt. A Várkert Bazárban megrendezett tanácskozáson jelentette be, hogy Magyarország megtámadja az Európai Bíróságon a kvótarendszert és taglalta a migráció kérdésében tanúsított álláspontját, mintha az bármiféle kapcsolatban állna a magyar-magyar együttműködés kérdéseivel.

Természetesen beszélt a „brüsszeli bosszúról” is, vagyis azokról a jogi eljárásokról, amelyek az elmúlt napokban indultak Magyarországgal szemben azért, mert a kormány „szembe mert fordulni az uniós vezetés bevándorláspárti politikájával”. A tusványos jelleget erősítette, hogy megtudhattuk, Brüsszelben szövik az összeesküvéseket az európai nemzetek ellen. A nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása - mint azt sokan hiszik, és éneklik "a nemzetek felettivé válás indulóját" Brüsszelben és "a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban" -, hanem a megoldások előfeltétele. De mint mondta, voltak már kísérletek a nemzetek létezése ellen, például az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, valamint az is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az „eurobürokraták” kezébe.

Aggodalmát fejezte ki az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt is és közölte, a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén. "A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével" - közölte. A magyar-román viszony lenullázódása kapcsán sajnálatosnak nevezte „az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között”.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzet egységesítése megvalósulóban van. A visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi. Azt is elmondta, hogy a kormányzat egységes oktatási, kulturális térként kezeli a Kárpát-medencét, és mindennapokban is vannak biztató jelek, az elkövetkező időszak pedig történelmi jelentőségű lesz, hiszen megkezdődik az egységes gazdasági tér megvalósítása. Arról viszont nem szóltak a magyar nemzetpolitika irányítói, hogy hogyan egyeztethető össze az egységesülés és egységesítés a szögesdrót határokkal, amelyek épp az elszakított nemzetrészek között épültek és épülnek.

A pártpolitikai csatározás sem maradt el a fórumon. Tóbiás József MSZP elnök nyilatkozatára, miszerint az elvándorlás és a szegénység jellemzi ma a Kárpát-medencét és a nemzetpolitika egyik legnagyobb gondja, hogy ma sem láthatóak, hogyan működnek a támogatási rendszerek, a Fidesz közleményben válaszolt. A szocialistákat soha nem érdekelte a külhoni magyarság, kormányzása idején gyűlöletkampányt folytatott ellenük, előbb engednék be a bevándorlókat, mint a külhoni magyarokat – reagált a kormánypárt.

Kisboltok fogyatkozóban

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:25
Nem a kisboltokba terelődött át a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Túl sok a kisbolt, ezért zár be közülük évente átlagosan 2000-2500. Ráadásul a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Ennek oka részben az online kasszák piac fehérítő hatásának kifutása.

Sorra zárnak be a kisboltok, a KSH adatai szerint 2015. első félévében több mint kétezerrel csökkent a számuk. A Blokkk.com szakportál adata szerint 2011-2014. között 11 ezer bolt ajtajára került lakat. Ennek oka, hogy Magyarországon a kisüzletek száma a lakosság számarányához képest, mint a nagyobb uniós országok átlaga. Emiatt az egy üzletre jutó vásárlók száma kisebb, mint más uniós országban, ami a gyengébb versenyképességről árulkodik.

Magyarországon 140 ezer kiskereskedelmi bolt található, ezek 99 százaléka kis-, vagy közepes vállalkozás, de a piaci részesedés 50-60 százalékos. A kisboltok fogyása egyelőre nem áll meg és jelenleg nem lehet megjósolni mikor következik be az egyensúlyi állapot.

A kiskereskedelmi forgalmi adatok sem ígérnek túl sok jót a kicsiknek. Idén októberében a bolti, áruházi forgalom négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az élelmiszer piac átlag alatt, mindössze 2 százalékkal, bővült, míg a különféle iparcikkek növekedése elérte a 6,8 százalékos forgalomemelkedéssel. Az üzemanyagok piaca a 4 százalékos növekedése jócskán elmaradt a korábbi hónapok teljesítményétől. A forint gyengélkedése drágította az importot.

A második félévben a kiskereskedelem, júliustól október végéig, 5 százalékkal nőtt, ami egy százalékkal maradt el az első félévi piacbővülés ütemétől. A mérsékeltebb növekedési ütemét már az év elején előrejelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ,) A visszaesés oka egyebek mellett az online pénztárgép rendszer tavaly augusztusra lezárult kiépítésének piactisztító hatásának kifutása. A kiskereskedelem volumene 2015. egészében nagyjából 5 százalékkal bővülhet. Az első tíz hónapban, 5,7 százalék a növekedés mértéke, ami novemberben tovább mérséklődhetett, viszont OKSZ előrejelzése szerint a decemberi költekezés 5-6 százalékkal bővülhet ebben az évben.

Ha drámai átrendeződést nem is okozott a kötelező vasárnapi zárva tartás, a forgalom növekedése azért megtört. Ráadásul a kormány várakozásai csak nagyon csekély mértékben váltak valóra, hogy a vevők majd átpártolnak a hét utolsó napján a kisboltokhoz. Ehelyett az élelmiszerláncoknál péntekre és szombatra helyeződött át a hétvégi nagy bevásárlás.

Hátrányban a külföldi nagyok

A kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazásáról idén már biztosan nem születik jogszabály. A kormány eredetileg a 400 négyzetméter alapterületű napi cikkeket árusító áruházakat kötelezte volna arra, hogy 70 négyzetméterenként egy dolgozót alkalmazzanak, abból a célból, hogy segítség a vásárlók tájékoztatását. A kormánylap értesülése szerint az elképzelés időközben változott, csak azok a kiskereskedelmi egységek kerülnének a kvótakörbe, amelyekben nincs csemege pult.

Az OKSZ elképzelésekkel kapcsolatban semmilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, erről javaslatot nem láttak, a tervekről csak a sajtóból értesültek, ezért testületi véleményt sem alakítottak ki. Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak kifejtette, az ilyen kötelező beavatkozás ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban és nem is támogatható. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy aggályos az uniós szabályozás szempontjából a kötelező kvóta, hiszen diszkriminatív módon kizárólag külföldi tulajdonú cégeket érintene. A kormány elképzelésének sem fogyasztóvédelmi, sem munkaerő piaci hozadéka, eredménye nem lenne - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.

Ágazati szereplők nem zárják ki, hogy a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli elmeszelését bosszulná meg így a kormány.

Kisboltok fogyatkozóban

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:25
Nem a kisboltokba terelődött át a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Túl sok a kisbolt, ezért zár be közülük évente átlagosan 2000-2500. Ráadásul a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Ennek oka részben az online kasszák piac fehérítő hatásának kifutása.

Sorra zárnak be a kisboltok, a KSH adatai szerint 2015. első félévében több mint kétezerrel csökkent a számuk. A Blokkk.com szakportál adata szerint 2011-2014. között 11 ezer bolt ajtajára került lakat. Ennek oka, hogy Magyarországon a kisüzletek száma a lakosság számarányához képest, mint a nagyobb uniós országok átlaga. Emiatt az egy üzletre jutó vásárlók száma kisebb, mint más uniós országban, ami a gyengébb versenyképességről árulkodik.

Magyarországon 140 ezer kiskereskedelmi bolt található, ezek 99 százaléka kis-, vagy közepes vállalkozás, de a piaci részesedés 50-60 százalékos. A kisboltok fogyása egyelőre nem áll meg és jelenleg nem lehet megjósolni mikor következik be az egyensúlyi állapot.

A kiskereskedelmi forgalmi adatok sem ígérnek túl sok jót a kicsiknek. Idén októberében a bolti, áruházi forgalom négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az élelmiszer piac átlag alatt, mindössze 2 százalékkal, bővült, míg a különféle iparcikkek növekedése elérte a 6,8 százalékos forgalomemelkedéssel. Az üzemanyagok piaca a 4 százalékos növekedése jócskán elmaradt a korábbi hónapok teljesítményétől. A forint gyengélkedése drágította az importot.

A második félévben a kiskereskedelem, júliustól október végéig, 5 százalékkal nőtt, ami egy százalékkal maradt el az első félévi piacbővülés ütemétől. A mérsékeltebb növekedési ütemét már az év elején előrejelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ,) A visszaesés oka egyebek mellett az online pénztárgép rendszer tavaly augusztusra lezárult kiépítésének piactisztító hatásának kifutása. A kiskereskedelem volumene 2015. egészében nagyjából 5 százalékkal bővülhet. Az első tíz hónapban, 5,7 százalék a növekedés mértéke, ami novemberben tovább mérséklődhetett, viszont OKSZ előrejelzése szerint a decemberi költekezés 5-6 százalékkal bővülhet ebben az évben.

Ha drámai átrendeződést nem is okozott a kötelező vasárnapi zárva tartás, a forgalom növekedése azért megtört. Ráadásul a kormány várakozásai csak nagyon csekély mértékben váltak valóra, hogy a vevők majd átpártolnak a hét utolsó napján a kisboltokhoz. Ehelyett az élelmiszerláncoknál péntekre és szombatra helyeződött át a hétvégi nagy bevásárlás.

Hátrányban a külföldi nagyok

A kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazásáról idén már biztosan nem születik jogszabály. A kormány eredetileg a 400 négyzetméter alapterületű napi cikkeket árusító áruházakat kötelezte volna arra, hogy 70 négyzetméterenként egy dolgozót alkalmazzanak, abból a célból, hogy segítség a vásárlók tájékoztatását. A kormánylap értesülése szerint az elképzelés időközben változott, csak azok a kiskereskedelmi egységek kerülnének a kvótakörbe, amelyekben nincs csemege pult.

Az OKSZ elképzelésekkel kapcsolatban semmilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, erről javaslatot nem láttak, a tervekről csak a sajtóból értesültek, ezért testületi véleményt sem alakítottak ki. Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak kifejtette, az ilyen kötelező beavatkozás ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban és nem is támogatható. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy aggályos az uniós szabályozás szempontjából a kötelező kvóta, hiszen diszkriminatív módon kizárólag külföldi tulajdonú cégeket érintene. A kormány elképzelésének sem fogyasztóvédelmi, sem munkaerő piaci hozadéka, eredménye nem lenne - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.

Ágazati szereplők nem zárják ki, hogy a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli elmeszelését bosszulná meg így a kormány.