Schengen - Nem függesztették fel a nyitott határokat, de szigorítanak

A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a pénteki brüsszeli európai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői. Az úgynevezett mini Schengen lehetősége nem vetődött fel az európai külső és belső határok védelméről, a határátlépés szigorításáról folytatott vitán. Közben megérkezett Luxemburgba, az Európai Unió Bíróságához Magyarország keresete az uniós kvóták ellen.

A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a pénteki brüsszeli európai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői Brüsszelben - hangsúlyozta újságíróknak Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki Magyarországot képviselte az ülésen.

Kizárólag akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha az európai uniós tagországok eleget tesznek a kötelezettségeiknek - jelentette ki az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa pénteken, a tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozása után.

Dimitrisz Avramopulosz sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a válság kezelése érdekében fel kell gyorsítani a menekültek áthelyezését és az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - úgynevezett hot spotok - létrehozását.

A brüsszeli sajtóértekezleten Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról beszélt, hogy a belső uniós határellenőrzéseket lebontó schengeni szabályrendszer kizárólag akkor működhet, ha a tagállamok betartják a szabályokat.

A korábban kiszivárgott hírek szerint a soros luxemburgi elnökség az uniós szerződés 26-os cikkének hatályba lépését javasolta, ami lehetővé tette volna, hogy az Európai Bizottság engedélyezze: egy-két belső határt ne csak fél évre, hanem két évre is lezárhassanak a tagállamok. Felkai tájékoztatása szerint az úgynevezett mini Schengen lehetősége sem vetődött fel az európai külső és belső határok védelméről, a határátlépés szigorításáról folytatott tegnapi vitán. Az egység megőrzésének és az ellenőrzések bevezetésének a módjáról az egyes országok eltérően vélekednek ugyan, de mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok a schengeni szabályozás megtartása mellett képzelik el Európa egységét - jelentette ki az államtitkár.

Az ülésen megállapodtak a légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) létrehozásának részleteiről. A tervezett szabályozás értelmében a feltételezett terroristák után nyomozó hatóságok hozzáférnének az EU-n belüli, onnan induló vagy oda tartó járatok utasainak személyes adataihoz. A kompromisszumos egyezség értelmében a hatóságok hat hónapig tárolnák a légi utasok adatait. Étienne Schneider, az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnök-helyettese szerinte olyan hatékony rendszer kiépítéséről sikerült megegyezni, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós állampolgárok alapvető szabadságjogait. Az egyezséget heteken belül jóváhagyhatja a nyilvántartási rendszer létrehozásának ötletére eddig gyanakvással tekintő Európai Parlament (EP) is.

Közben a luxemburgi Európai Bíróság megkapta és regisztrálta Magyarország keresetét, amelyet a menedékkérők EU-tagállamok közötti áthelyezéséről, a kötelező kvótarendszerről szóló európai tanácsi határozattal szemben nyújtottak be az előző napon - közölte pénteken a luxembourgi székhelyű bíróság. A kereset tartalmáról a bíróság nem adott felvilágosítást, ugyanakkor azt tudni lehet, hogy ugyanebben az ügyben Szlovákia szerdán nyújtott be keresetet az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz. Ahogy Szlovákia esetében is, a magyar kereset tartalmáról leghamarabb a kereset regisztrálását követő 5-6 hét múlva jelenik meg tájékoztató a kérelmek összefoglalójával. Ez a nyilvános dokumentum tartalmazza majd, hogy pontosan milyen jogalapon, mely rendelkezések miatt támadja Magyarország az uniós tagállami csúcsvezetők testületének a határozatát.

A bíróság tájékoztatása szerint lehetőség van arra, hogy a keresetet benyújtó ország ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtson be. A kérelemben a megtámadott határozat alkalmazásának felfüggesztése kérhető az ítélethozatalig. Lehetőség van arra is, hogy az egyes uniós országok beavatkozzanak az ügybe, vagyis akár a keresetet benyújtó fél, akár az "alperes" uniós intézmény mellett állást foglalhatnak. Ilyen módon Magyarország és Szlovákia kölcsönösen beavatkozhat a másik ország által kezdeményezett eljárásba, ezzel erősítve egymás tárgyalási pozícióit. Mivel ugyanakkor a két ügyben sok az azonosság, elképzelhető, hogy a magyar és a szlovák beadványt együtt fogja tárgyalni az Európai Unió Bírósága. Egyelőre nem ismeretes, hogy Magyarország kért-e gyorsított eljárást az ügyben. Gyorsított eljárás esetén akár 4-5 hónapon belül, sima ügymenet esetén csak egy-másfél év múlva születhet ítélet.

Tíz érv a kvóták ellen

Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták megszüntetését - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján ezek a következők:

1. A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert.

2. Embertelenség a kvóták és az emberek összekapcsolása.

3. A kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni.

4. A kormány aggályosnak tartja, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

5. Az Uniónak azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni.

6. Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni, biztosítani kellett volna a nemzeti parlamentek véleményezési jogát.

7. A határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével.

8. Sérült a jogbiztonság és a normavilágosság elve, a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak.

9. Nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve.

10. A határozatban nem vették figyelembe Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét.