Előfizetés

Elhunyt az ismert baloldali politikus

Tel-avivi otthonában váratlanul hunyt el pénteken este Joszi Szárid, az izraeli baloldal emblematikus szereplője, közölte az AFP hírügynökség. A 75 éves Szárid politikusként, újságíróként, íróként és költőként is ismert volt, de mindenekelőtt az izraeli-palesztin konfliktus kérdésében vallott nézetei tették híressé, és hírhedté.

„Joszi Szárid halálával eltűnt az egyik legeredetibb, legmetszőbb és legfontosabb hang izraeli parlamenti arénából és a közéletből”, írta Isaac Herzog a Munkapárt elnöke Facebook oldalán. Szárid harminc éven át volt az izraeli baloldal aktív politikusa, többek között pártelnök is, 2006 után már leginkább a Haaretz baloldali napilapban közölt írásai révén volt jelen a közéletben.

A Ciszjordániában született Szarid politikusként és közíróként is az önálló palesztin állam megalakítása mellett állt ki. Politikusként mindig a baloldalt képviselte, 1974-től 2006-ig előbb a Munkapárt, majd a radikális baloldali Merec színeiben volt képviselő. Jiczák Rabin, Simon Peresz és Ehud Barak kormányaiban környezetvédelmi, majd közoktatási miniszteri posztot töltött be.

Számtalan kritika érte a kétállami megoldás támogatásáért jobboldali és nemzeti-vallásos körökben, de a megszállt területek feltétel nélküli teljes kiürítésének sürgetése miatt a baloldalon sem talált sok követőre. Az ultraortodox társadalom azért is ellenségesen viszonyult a feltétlen békepárti politikushoz, mert az következetesen elutasította a vallási pártokkal kötött kormányzati koalíciókat és a támogatás fejében nekik nyújtott kedvezményeket, követelte a katonai szolgálat kiterjesztését az ultraortodox közösség tagjaira is. Közíróként éles nyelvezet jellemezte, ilyen tekintetben "héja" volt, de különben ő volt az izraeli baloldal egyik legismertebb és legkövetkezetesebb "galambja".

A hanuka lángja
„Izrael nem lesz kétnemzetiségű állam" - jelentette ki a vasárnapi kormányülésen Benjámin Netanjahu. "A béke érdekében szükséges, hogy a másik fél is békét akarjon, de sajnálatomra nem ezt látjuk", mondta a miniszterelnök mintegy válaszként John Kerry amerikai külügyminiszter szavaira, miszerint az úgynevezett "egyállami megoldás" veszélybe sodorná Izraelnek, mint demokratikus zsidó államnak a jövőjét. Netanjahu kora este a jeruzsálemi Siratófalnál gyújtotta meg a kilenc ágú hanukkai gyertyatartó első lángját, ezzel is jelezve az 1967-ben elfoglalt jeruzsálemi óváros feletti izraeli fennhatóságot.



Oh, Tannenbaum minden mennyiségben

Publikálás dátuma
2015.12.07. 06:34

A német hagyományok hasonlóak a magyarhoz, tőlük vettünk át nagyon sok dolgot. Jön a Mikulás és a Karácsonyapó is, ajándékból nincs hiány. A német karácsonyi vásárok december elején kezdődnek, és talán a legjobbak a világon. A kínálat térben és időben is hihetetlenül nagy. Hamburgban például 11 vásár van, a legszebb talán a történelmi városháza impozáns díszlete előtti pavilonsor.

Feldíszített bódékban a kereskedők kézműves árukat kínálnak, ízlelőbimbóinkat a karácsonyi sütemények, a forralt bor és a helyi specialitások kényeztetik, a zenei hátteret pedig a kórusok és fúvós zenekarok ünnepi hangzása biztosítja. A német adventi vásárokon a helyi szokásokat és tradíciókat hangulatos, történelmi környezetben ismerhetjük meg – a tengerparttól az Alpokig. Németország több mint 150 legszebb adventi vására közül szinte lehetetlen választani.

Szalámi, mandula, forralt bor

Berlinben, és a legtöbb német nagyvárosban kicsit más a karácsonyi vásár, mint nálunk. Magyarországon az emberek általában vásárolni járnak a vásárba, a bódék egymás mellett sorakoznak, és roskadoznak a remek távol-keleti termékektől. A németeknél inkább kikapcsolódást jelent a karácsonyi vásár látogatása. Lehet jót enni és inni, szórakozni a mini vidámparkokban, ahol tömérdek fantáziadús új játék várja nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is.

Persze azért lehet vásárolni is. A szalámi kurrens áru, láttunk akciós Pick-szalámit, nagy sor állt érte. Természetesen lehet mindenféle mézeskalács szívet kapni, népszerű a kesztyű, a kabát és a sál. Ezekre szükség is van, mert meglehetősen hideg a december. A Rotes Rathaus (azaz a vörös tanácsháza) előtti vásáron emelkedett hangulatban kortyolgattuk a puncsot és falatoztunk palacsintát. A pompás standokon inkább igényesebb és ezért kicsit drágább termékeket árulnak évről-évre. Ráadásul a Neptun szökőkút körül Berlin legnagyobb műjégpályája várja a vendégeket, és van egy ötven méteres óriáskerék is.

A német adventi vásárok közül talán a legnevesebbek a nürnbergi (Christkindlesmarkt) és a drezdai (Striezelmarkt) vásár. Nürnbergben az egész óváros fényárban úszik a karácsonyi bevásárlások idején. A főtéren középkori a hangulat: mindenütt kolbászt sütnek, mandulát pirítanak. Tovább sétálva elérkezünk a forralt bort árusító bódékhoz, mellettük sorakoznak a mézeskalácsosok portékái. A központi karácsonyi vásárt az ún. „Jászol út” köti össze a „gyermekek karácsonya” nevű rendezvény helyszínével. A kicsik itt beülhetnek egy gőzmozdonyos kisvasútba, vagy kipróbálhatják a gőzhajtásos körhintát.

Kalács, gögli, népművészet

Még a németek szájában is összefut a nyál, ha a híres drezdai fonott kalácsra gondolnak. Az 1400-as évek közepe óta keresik fel decemberben több ezren a várost, hogy a finomságból hazavigyenek néhány darabot. Nem véletlen, hogy a rendezvényt ma is úgy nevezik, hogy „drezdai karácsonyi kalács”. A helyi vásár specialitása még a festett fa gyertyatartó és a drezdai füstölőtartó emberke. A drezdai Striezelmarkt a legrégebbi német karácsonyi vásárok egyike, története egészen 1434-ig nyúlik vissza. A neve a Struzel vagy Striezel szóból származik, ami pedig állítólag nem jelentett mást, mint a híres Dresdner Stollent, az adventi időszak egyik legfinomabb német édességét.

A Frauenkirchénél lévő karácsonyi vásár különösen erős régi és új kézműves portékákban, a legnagyobb közönség-kedvencek itt az Érchegységből származó népművészeti termékek, mint a diótörők, piramisok, gyertyatartók, angyalok és a fából faragott kecses figurák. Hannover belvárosában, a Marktkirche környékén advent idején egy kis finn karácsonyi falut állítanak fel. Lapp sátor várja a vendégeket,a kiállítók a középkori életet idézik meg és finn specialitásokkal kínálják a látogatókat, mint amilyen a lazac, a rénszarvas kolbász és a Gögli – utóbbi a forralt bor finn megfelelője.

Waffel, mítosz, mesevilág

A fahéjas waffel illata csábítja a turistákat Stuttgartban, karácsonyi muzsika szól a standokon. A stuttgarti adventi vásárról először egy 1692-es oklevél tesz említést, és azóta már Európa egyik legnagyobb vásárává nőtte ki magát. Ma már több mint 230 igényesen és gyönyörűen feldíszített bódéban kínálják termékeiket az árusok. Karácsonyfadíszek, betlehemi figurák, gyertyák és különleges édességek elképesztően széles választéka vár az érdeklődőkre. A puszedlit és a pörkölt mandulát mindenképpen érdemes megkóstolni, de a sült virsli és a forralt bor is kihagyhatatlan. A kisgyerekeknek mesevilágot építettek fel, de természetesen itt is kialakítottak korcsolyapályát. A városháza lépcsőjén és a régi kastély belső udvarán hangulatos koncerteket adnak, ami fokozza a vásár hangulatát.

Aki pedig igazán különleges hangulatban akarja hallgatni a Stihle Nacht dallamát, az nem hagyhatja ki az egészen egyedi Ravennaschlucht - Hochschwarzwald karácsonyi vásárt a Fekete-erdőben, Freiburg közelében. A fehér hólepel mellé adott a mítoszok és legendák övezte völgy és egy negyven méter hosszú viadukt, ami alatt több mint 40 kereskedő árulja portékáit, köztük sok helyi kézműves terméket. A szervezők szerint a hangulat egészen misztikus.

A Bamako Rallyn a turizmusért is hajtanak

Egész Afrika turizmusa megsínylette az elmúlt évek politikai viharait, a terrorizmus pedig szinte az egész kontinensen visszafogja az utazási kedvet. Vannak ugyan kivételek, mint Dél-Afrika, vagy Marokkó, de sokan meggondolják, hogy a fekete földrész legyen az úticéljuk. Mégis vannak, akik bármit megadnak az afrikai kalandért.

Egy tavaly készült tanulmány szerint várható, hogy a terrorszervezetek a turizmus támadásával – és ilyen módon az országok legfőbb bevételi forrásának elapasztásával – akarják revolverezni az afrikai kormányokat. A Tunéziában, Malawiban vagy Egyiptomban elkövetett merényletek célpontjai a turisztikai látványosságok, szállodák. Nyilvánvaló, hogy a terroristák az iparág gazdasági alapjait jelentő infrastruktúrát vették célba, kihasználva az ellenőrzés és biztonság gyenge pontjait.

Egyes területeken olyan bizonytalan hatalmi viszonyok jönnek létre, hogy már eleve lehetetlen a megközelítésük. Mali északi részét 2012 márciusában iszlamista lázadók szállták meg, és az év végéig az ellenőrzésük alatt tartották, meg akarták dönteni a központi kormányzatot is. Egy francia vezetésű hadművelettel űzték ki őket onnan, de a fegyveres konfliktus nem szűnt meg, és az ott maradó francia csapatok az ENSZ-erőkkel együtt próbálják azóta is stabilizálni az országot. A bamakói merénylet pedig megmutatta, hogy az eddig relatíve biztonságosnak ítélt nagyvárosok sem veszélytelenek.

Az extrém kalandra vágyókat persze mindez nem riasztja el. Ahogyan nemrég Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró fogalmazott, a magyar utazókat kevéssé rettenti el a terrorfenyegetettség. Érdekes módon egy eddig ismeretlen utazási kategória, a humanitárius turizmus akár még új vonzerő is lehet. Erre utal, hogy az idén is elindul több nyugat-afrikai országot érintő útjára az évente megrendezett Budapest-Bamakó Rally. Az országok természeti és kulturális különlegességei továbbra is csábítóak. A túra szervezői olyan helyekre juttatják el a résztvevőket, melyeket nem érint az erőszak. Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke szerint töretlen az adományozási kedv is.

Ráadásul a humanitárius segítségre nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Balogh elmondta, Maliban a turisztikai költségvetés hat százaléka származik a verseny bevételéből. A társaság nem véletlenül a rally humanitárius szakmai partnere, hiszen ezáltal megőrizhetők a turisztikai munkahelyek is.