Nemzetközi Olimpiai Bizottság;Török Ferenc;Magyar Olimpiai Bizottság;olimpiai pályázat;

2015-12-07 19:36:00

Török: óriási rizikót vállalnak Borkaiék

Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázó szerint hatalmas kockázatot rejt, hogy miközben a budapesti olimpiai pályázatról egyeztet, nem hajlandó visszaállítani a szabályos és törvényes működését a Magyar Olimpiai Bizottság, amely a 2024-es nyári játékok kapcsán együttműködési megállapodást írt alá az állammal és a fővárosi önkormányzattal. Török ugyanakkor úgy véli, ha nem lesz rend, a riói magyar nevezéssel is jelentős problémák adódhatnak.

Noha a jogi fórumokon vesztésre áll, ezzel mit sem törődve dédelgeti a budapesti nyári játékok megrendezésének ötletét a MOB. A megállapodást kilencen látták el kézjegyükkel.

Olimpiai helyszínek

2024: ?
2020: Tokió
2016: Rio de Janeiro
2012: London
2008: Peking
2004: Athén
2000: Sydney
1996: Atlanta1
992: Barcelona
1988: Szöul

Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar pályázatra. „Mozgalmas két év következik, 2017 nyarán Budapest lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak, ez pedig nagy próba lesz számunkra, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokkal ezután, ősszel, Limában dönt a 2024-es játékok rendezőjéről” - mondta a főpolgármester.

Hozzátette: siker esetén kevesebb mint hét év áll rendelkezésre a felkészülésre és a szükséges beruházások megvalósítására, ami nem kevés idő, de egy olimpiai felkészüléshez nem is sok, ezért „lazsálni nem lesz lehetőségünk”. Tarlós emlékeztetett rá, hogy a NOB egy éve fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomagot, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést. „Ez előnyös a közép-európai városok, elsősorban talán Budapest számára is” - jelentette ki a főpolgármester.

Népszava fotó

Dicséretes lelkesedés, apró bökkenő, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság az utóbbi hónapokban egyre másra veszítette el a pereket Török Ferenccel szemben, aki azt állítja a MOB több mint három éve szabálytalanul és törvénytelenül működik.

Amint arról a Népszava már többször beszámolt, 1964 és 1968 olimpiai bajnoka többek közt azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a MOB közgyűlésének 2012. február 26-i határozatait, mert a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása – meglátása szerint - szabálytalanul történt.

Jön a NOB elnöke

Az idén 120 éves MOB december 14-15-én kétnapos program keretében tartja ünnepségét, az eseményre Magyarországra érkezik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach és több sportdiplomata, nemzeti olimpiai bizottság vezetője is. Jó hír lehet az esemény házigazdái számára, hogy – ahogy azt tréfásan megjegyezte - nem áll Török Ferenc szándékában személyesen megkeresni a német sportvezetőt, noha az egykori öttusázó fontosnak tartaná a NOB tájékoztatását az áldatlan magyarországi állapotokról.

Kereseti kérelmének első fokon először a Fővárosi Törvényszék, majd idén januárban az Ítélőtábla másodfokon jogerősen helyt adott, később a Kúria felülvizsgálati eljárásban erősítette meg ezeket a döntéseket. Sportnyelven szólva az ügyvédként dolgozó 80 éves sportember 6-0-ra vezet a MOB ellen, és Török amondó, ez az „eredmény” hamarosan 7-0-ra változik, ugyanis valószínűsíthető, hogy az Ítélőtábla jogerősen helyben hagyja az első fokú ítéletet. A magyar főváros kandidálásáról az egykori öttusázó lapunknak úgy nyilatkozott, olimpiai bajnokként természetesen támogatja a pályázatot, ám felesleges és ostoba a hitegetés azzal, hogy milyen jó esélyünk van elnyerni a rendezési jogot. Török szerint egyesek sportot űznek abból, hogy vakítsák az embereket, pedig ki kell mondani, esélytelenek vagyunk.

A 2024-es játékok helyszínénél is égetőbb a kérdés: hogy nevezheti a magyar sportolókat a 2016-os, riói seregszemlére egy olyan testület, amely jogi értelemben nem is működhetne? Török Ferenc emlékeztetett rá, az olimpiára nem egy-egy sportági szövetség, hanem az adott ország olimpiai bizottsága nevez, a hazairól akár egy-két hónappal a brazíliai esemény előtt is kiderülhet, hogy „menthetetlenül szabálytalan, törvénytelen.”

Kíváncsiak lettünk volna a Magyar Olimpiai Bizottság álláspontjára is, ám a vezetők egész nap tárgyalásokon és megbeszéléseken vettek részt, így egyikük sem állt lapunk rendelkezésére. Emlékezhetünk rá, a MOB korábban annyival zárta rövidre a „Török-ügyet”, hogy kijelentette, „az egykori kiváló sportoló idős korára ki nem elégített kapzsisága, politikai ellenszenve és személyes sértettsége miatt a Magyar Olimpiai Bizottság lejáratását tűzte ki zászlajára”.

Érdeklődő ellenzék

Úgy tűnik, már politikai „támogatásra” is számíthat az eddig egyedül harcoló Török Ferenc. A MOB és a korábbi öttusázó pere egyaránt felkeltette az MSZP és a DK érdeklődését. A szocialisták részéről október közepén Lukács Zoltán fordult kérdésekkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez, Balog Zoltánhoz, és az államtitkártól érkező reakciókat egyáltalán nem tekintette kielégítőnek. Lukács hétfőn írásban érdeklődött Balognál, miért nem a valóságnak megfelelő választ kapott a MOB működésével kapcsolatban. A képviselő azt a kérdést is megfogalmazta, Balog Zoltán „kíván-e intézkedést kezdeményezni a MOB törvényes működésének helyreállítása érdekében?”. Lukács Polt Péter legfőbb ügyészt is ebben a témakörben faggatta. A Demokratikus Koalíció színeiben politizáló független Varju László a parlamentben szintén azzal kapcsolatban érdeklődött: miért nem zavarja az ügyészséget, hogy a MOB törvénysértően működik? Válaszában Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese kifejtette: a Kúria döntését az ügyészség tiszteletben tartja, de a hivatkozott határozatok a 2024-es nyári olimpia megrendezését nem érintették. „Ezek hatályon kívül helyezése iránt külön per van folyamatban” - tette hozzá.

Visszatérve az együttműködési megállapodásra, Tarlós arról is beszélt, hogy Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett ötkarikás eseményt. Utalt a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmányra, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdasági többletjövedelem 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettó államháztartási befektetés összegénél”. A főpolgármester hangsúlyozta, „nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni”, nem az athéni út a követendő, az olimpiához szükséges infrastruktúrát, létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni. Pozitív példának a 2012-es londoni játékokat hozta fel.

„Ma nem tudunk olimpiát rendezni, de közel tíz év múlva akarunk házigazdák lenni, s akkor pontosan húsz éve leszünk az Európai Unió tagjai, addigra húszezer milliárd forint uniós támogatást költünk infrastrukturális fejlesztésekre, tehát akkor a játékoktól függetlenül is eljutunk odáig, hogy meg tudjuk rendezni az olimpiát” – mondta Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője. Fürjes kiemelte, a pályázat szerint a magyarországi olimpia "nemzeti olimpia" lesz, s a cél az, hogy az országnak ne legyen olyan pontja, ahonnan nem lehet 90 perc alatt valamelyik ötkarikás eseményt megközelíteni. A sikerhez a kormánybiztos szerint három feltételnek kell teljesülnie: kell egy hiteles történet Budapestről, egy részletes és alapos olimpiai terv, illetve egy "hatékony, ügyes, jó" kommunikáció.

Boston és Hamburg visszalépett

Július végén az amerikai, négy hónappal később a német város vezetése jelezte, hogy mégsem pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére. Boston azért táncolt vissza, mert az ötlet nem kapott elég támogatást a társadalom részéről. Ahogy a tengerentúli sportvezetők fogalmaztak, nem sikerült meggyőzniük a bostoniak többségét, ezért nem indulnának kellő eséllyel a csúcsesemény megrendezéséért. A döntés azt követően született, hogy a város több vezető politikusa nyíltan hangoztatta, a hatalmas költségek miatt nem támogatja a város indulását a pályázaton. Az Egyesült Államok mindazonáltal erős jelöltet indít, hiszen beugróként az 1932-es és 1984-es házigazda Los Angeles száll ringbe. Budapest – valamint Róma és Párizs – ellen a négyszeres olimpiai bajnok Janet Evans vezeti Los Angelest, a kiváló gyors- és vegyesúszó lett a szervezőbizottság alelnöke.Hamburg azok után lépett vissza, hogy az őszi ügydöntő népszavazáson kiderült, a város lakossága nem támogatja a pályázatot. A német bejelentést követően Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója az InfoRádióban azt mondta, hiba lenne úgy értékelni Hamburg döntését, hogy nőttek Budapest esélyei a rendezésre.

Fürjes jelezte: az olimpiai védnökök testülete megváltozott formában tovább működik, létrehozzák a Budapest 2024 sportolói bizottságot, amely aktívan részt vesz a pályázat kidolgozásában, érvényesíti a sportolók szempontjait. A testület elnöke Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, tiszteletbeli elnöke pedig Kárpáti György háromszoros ötkarikás győztes vízilabdázó, a Nemzet Sportolója lesz. A MOB és a fővárosi önkormányzat létrehozza a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t, amelynek sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a városépítészeti, műszaki ügyek igazgatója pedig Finta Sándor fővárosi főépítész lesz. A társaság feladata lesz többek között az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.

A kormánybiztos hozzátette, már a pályázati részvétel is győzelem, mert ma a világon naponta emlegetik Budapestet a másik három kandidálóval, Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal együtt, így a pályázatnak megfizethetetlen reklámértéke van.