Klímacsúcs - Kész az új megállapodás-tervezet

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt. Ez a szöveg megpróbálja a lehető leghívebben visszaadni a születőben lévő kompromisszumokat - fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke a plenáris ülésen. Azt is jelezte, hogy a 29 oldalas tervezet "természetesen még nem a végső változat". A delegációk délután tanulmányozhatják a szöveget, majd ismét összeülnek, hogy kifejtsék első benyomásaikat, és az este folyamán is folytatják az egyeztetéseket.

Sajtóhírek szerint az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A megállapodás állítólag politikailag kötelező érvényű lesz, de nem ír elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek nem tartják be azt. A legfőbb kérdések közé tartozik még mindig, hogy milyen hosszú távú célok teszik lehetővé az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését, mennyi időnként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni, amelyek egyelőre még a 2 Celsius-fokos maximalizáláshoz sem elégségesek, és az, hogy miként lehet átláthatóvá tenni az országok garanciavállalásait.

A déli, fejlődésben lévő országoknak a klímavédelemhez nyújtandó pénzügyi támogatások jellege (kölcsön, adomány, állami vagy magántámogatás) sem világos még, és az sem, hogy ehhez melyik ország mekkora mértékben járul hozzá. John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy hazája 2020-ig megduplázza a klímaváltozás által leginkább sújtotta országoknak nyújtott támogatásokat, amelyek összege tavaly 430 millió dollárnak felelt meg. A fejlett országok azt szeretnék, ha azok a fejlődő államok, amelyek életszínvonala jelentősen emelkedett az elmúlt években, felsorakoznának az adományozók közé. Washington elsősorban az Öböl menti országokra, Dél-Koreára, Szingapúrra és Brazíliára próbál nyomást gyakorolni. A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája.

Drágulhat a kávé, narancs, banán

Hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is erőteljesen érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai a Természetvédelmi Világalap jelentése szerint. A jelenlegi brazil és kaliforniai aszályok ízelítőt adnak abból, hogy mi vár ránk. A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnám adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, az évszázad közepére viszont már a jelenlegi termőterületek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében.

Magyarország további 1 milliárd forintot ajánl fel a megállapodás sikere érdekében

Magyarország a korábban jelzett, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt működő Zöld klíma alap részére felajánlott egymilliárd forint mellett a párizsi megállapodás sikere érdekében további egymilliárd forint összegű felajánlást tesz a nemzetközi klímafinanszírozás javára - ezt Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára tegnap közölte telefonon a konferencia helyszínéről.

Elmondta, hogy a magyar felajánlást örömmel fogadták, és emlékeztetett arra, hogy a kormány júliusi döntése alapján csak egymilliárd forint volt a teljes magyar felajánlás a párizsi konferenciáig, ezt az összeget emelték most a duplájára az új bilaterális és multilaterális klímafinanszírozási érdekében.

A klíma alapban egyébként több mint 10,2 milliárd dollár felajánlás gyűlt össze, a nagyobb fejlett országok már mind megtették pénzügyi vállalásukat - ismertette Aradszki András. Hozzátette: az összegyűlt pénzből segítenék majd a fejlődő országok klímavédelmi törekvéseit. Emellett azonban további fontos fórumokat hoznak létre, és az államoknak készen kell állniuk arra, hogy ezeket gazdasági teljesítőképességüknek megfelelően támogassák.

Egy sikeres megállapodás Magyarország számára hosszú távon számos előnnyel járna

Az ENSZ 185 országa az emberi eredetű kibocsátások majdnem 95 százalékát lefedi nemzetileg tervezett vállalásaival, de ezek a Föld légkörének felmelegedését még mindig csak 2,7 Celsius-fokban tudnák maximálni. Ez elmarad az eredetileg kitűzött, 2 Celsius-fokos felső határtól, bár a jelenlegi állapothoz képest kétségkívül nagy előrelépést jelentene. Nézetkülönbség van a fejlett és fejlődő országok között abban, hogy a fejlődők 1,5 Celsius-fokos célt szeretnének kitűzni, miközben igaz az is, hogy egyes nagy fejlett országok a globális kötelezettségeket már nem kívánnák betartani.

30 százalékkal zsugorodtak a gleccserek a Csomolungmán

A helyzetért egyértelműen az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést tartják felelősnek a kínai szakemberek. A teljes területre vonatkozó számításaikat az 1970-es évekbeli állapotokkal hasonlították össze. Megállapították, hogy a hegy déli lejtőjén, a nepáli oldalon az 1980-es évek óta a gleccserek 26 százaléka tűnt el.

Aradszki András a tárgyalásokról elmondta: az Európai Unió és a luxemburgi elnökség delegációi vállaltak közvetítést a fejlett és fejlődő országok között nyitott négy új politikai munkacsoportban annak érdekében, hogy a múlt szombaton beterjesztett új szakmai megállapodás-tervezetet politikailag el tudják fogadni, és egy - remélhetőleg kötelező erejű - megállapodás születhessen számon kérhető vállalásokkal. A megállapodás tartalmazná azt is, hogy a Zöld klíma alapból és más úton nemzetközi klímafinanszírozási céllal kifizetett összegekkel a kedvezményezetteknek szigorú szabályok alapján kell elszámolniuk. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy egy sikeres - nemcsak sikeresnek nyilvánított - megállapodás Magyarország számára hosszú távon számos előnnyel járna. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével Magyarországot nem fenyegetné majd az elsivatagosodás, a jelentős hőmérséklet-emelkedés és az éghajlatváltozással járó természeti katasztrófák veszélye. Szólt arról is, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tekintetében, az uniós állásponttal összhangban, 1990-hez viszonyítva 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt.

Amikor az anyatermészet is besegít

Az üvegházhatás és a széndioxid károsak az emberre és a természetre, de az állatok és a növények is segíthetnek a probléma megoldásában. Ezt az utat keresik a kutatók az egész világon. Az ausztráliai Flinders egyetem európai és amerikai egyetemekkel együttműködve az olajfeldolgozásból származó ként és a citrusfélék héjában található limonént szintetizálták poliszulfid-limonénként, amely képes felszívni a talajban és a vízben lévő higanyt. A jövőbeni felhasználása sokféle és nagy jelentőségű lehet, vízfertőzés esetén megtisztítja a vezetékekben a vizet, fel lehet használni hulladékkezelésre és ha sikerül nagy mennyiségben előállítani, ki lehet iktatni a tengerek és óceánok fertőzött részeiből. A környezet tisztításában, javításában részt vehetnek a rovarok és a tengeri rákok is: kitinpáncéljukból olyan szerves anyagot lehet kivonni, amely felbomlik, ártalmatlan az ember számára, ugyanakkor regenerálja a túlzottan kizsákmányolt földet. Spanyol és német kutatók mutatták ki, hogy azok a növények, amelyeket ezzel a tápanyaggal kezeltek, 10 százalékkal több nitrogént és karbont tartalmaznak, kiterjedtebb a gyökerük, ami erősebbé, ellenállóbbakká teszi őket. ( a témáról többet itt olvashat)