Előfizetés

A bűnös, a mondat közepén

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:47
Esterházy Péter a Láng Tékában dedikálta új kötetét FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A napokban jelent meg a Magvető gondozásában Esterházy Péter író és Szüts Miklós festőművész A bűnös című közös kötete, amely máris vezeti az Írók Boltja toplistáját. A súlyos betegséggel küzdő író a konyves.blog. hu-nak adott interjúban vall állapotáról, arról az útról, amely előtte áll.

Esterházy Péter maga mondta, hogy elindult egy úton. Nagyon nehéz út ez, nem ismeri a végcélt, de tudja, hogy végig kell mennie rajta – nyilatkozta lapunknak Rónay László irodalomtörténész, professzor emeritus. A súlyos betegséggel küzdő író a napokban közös kötetet jelentetett meg Szüts Miklós festőművésszel A bűnös címmel. Esterházy nem vállalt könyvbemutatót, csupán egy dedikálást, néhány napja a két szerző a Pozsonyi úti Láng Tékában találkozott az érdeklődőkkel. Rajongó pedig akadt bőven, a Pozsonyi úton hosszan várakoztak az író kedvelői egy-egy aláírásért. Az interjúcsendet azonban most megtörte Esterházy Péter és őszintén beszélt a konyves.blog. hu-n az új kötetről, a betegségéről és arról a bizonyos útról, amelyet Rónay László is említett.

„Megy minden a maga útján, csak nem tudjuk, hogy mi ez az út. Megy minden a maga szabályai szerint, csak nem tudjuk, hogy mik ezek a szabályok. És az is lehet, hogy nem is fogom megtudni, vagy félreértelmezem őket. Nem is nagyon érdekel. Ezt bizonyos hűvösséggel tudom mondani. A magyar irodalomban persze nem most először fordul elő, hogy egy író a betegségéről ír, gondoljunk csak Karinthy Utazás a koponyám körül című művére vagy az ebben az évben elhunyt szeretett kollégánk Andrassew Iván irodalmi igényű internetes naplójára, melyben betegségének kulisszáit ismerhettük meg kronológiában, kíméletlen öniróniával fűszerezve. Esterházy Péternek idén nyáron a göteborgi könyvfesztiválra írt leveléből tudhattuk meg, hogy súlyos betegség támadta meg.

„Erről sokat tudnék beszélni (ti. az irodalomról – a szerk.), a varázsról, a titokról. És milyen lelkesen, ihletetten. Hiszen ez tölti be az életem. (Zárójel. Ez kicsit megváltozott, ezért is nem vagyok személyesen jelen, most igyekszik más betölteni az életem, de így meg a hasnyálmirigyrákról tudnék lelkesen és ihletetten beszélni, amitől ugyan most megkímélem a tisztelt publikumot, de ne reménykedjen, előbb-utóbb hosszabban is szólok róla, I am afraid.) Folytatom zárójelen kívül, mintha mi sem történt volna.”

A bűnös című kötet első mondatai pedig a következők: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hasnyálmirigy. Pontosabban egy Hasnyálmirigy Hát… valójában Hasnyálmirigyrák volt a neve az ebadtának, életvidám, link fickó, festményen úgy festene, mint a költő Balassi Bálint, lenne bajsza, korabeli főfödője és nem utolsósorban vitéz kardja. A festményen látszana, hogy szakadatlanul szerelmes. Mint róka a tyúkokat, hajkurássza a nőket. És a férfiakat. Nem tenne különbséget, tudhatni, a szerelem vak. Szívesen volnánk a XVII. században, lenne ló, lenne kard, lenne hajnali pára, vágtatás és ontása gaz törökök vérének. És akkor imigyen szóla egy égi hang: Csukd be fiam azt a XVII. századot, jön be a hideg vagy a huzat.”

Mint láttuk a szerző a Hasnyálmirigyárkot megszemélyesítette, sőt később „Hasnyálka” lett belőle. Hasnyálka pedig szeret gyilkolni, szép lassan felzabálja a testet. Esterházy kötetében szerepelnek vulgárisabb részek is. De mint ahogy a szerző fogalmaz: „Halál és szerelem közelében megváltozik az ízlés és a stílus is.” Persze ahogy Esterházynál megszokhattuk most is minden több rétegű, árnyaltabb és szabadabb vagyis „papíron nincs pucér valóság”. Így nem lepődünk meg azon, hogy a kötetben több fikciós leágazást is nyomon követhetünk. Ráadásul erről a szerző azt mondja: a forma önmagában jelent egy fikciós státuszt, hiszen A bűnösnek vagy korábban a Javított kiadásnak vagy a Harmonia Caelestis-nek is más és más volt a viszonya a valósághoz

De mielőtt ebbe belemennénk érdemes arról szólni, hogy miként jött létre Esterházy Péter és Szüts Miklós közös kötete. Szüts Miklós festőművész egy naplószerű füzetet festett tele, aztán ősszel Esterházynak adta, hogy "na erre varrjál gombot". Néhány oldalt üresen hagyott, hogy az író kézírásának is helye legyen benne. Végül ettől a koncepciótól elálltak, Szüts szerint túl jó volt az október végén elkészült szöveg ahhoz, hogy a szűk helyre kerüljön, és ezért csonkítani kelljen, vagy az olvashatósága nehezebb legyen. Így maradtak fehér, üres oldalak is a kötetben. Esterházy szerint a képek és a szöveg egymáshoz fonódnak, nem illusztrációról van szó. Így egy új nyelv keletkezhet, melynek az elemei a szavak és képek.

„A kettő együtt beszéljen! A képek tartanak valahová" - írja Esterházy Péter, aki hozzáteszi, hogy a képeknek nem villogó cselekménye, hanem titkos és titokzatos története van. Az interjúban megemlíti, hogy úgy nézte a képeket, mint a Nagyítás híres tenisz-jelenetében a teniszlabdát a szereplők. Az író végül az interjúban megjegyzi: „Ezek a mondatok között nagyon erős testi fizikai ügyek vannak, hogy kellően homályosan fogalmazzak. Így mondat közepén hagynám abba.”

Megrendítő önvallomás
A német sajtó is beszámolt Esterházy Péter és Szüts Miklós könyvéről. A Focus című lap azt emelte ki, hogy Esterházy német nyelvterületen is igen népszerű szerző, s 2004-ben megkapta a német könyvkiadók egyik legrangosabb elismerését, a frankfurti könyvvásár békedíját. Utolsó műve, ami német nyelven napvilágot látott, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat volt, amely 2015 márciusában a berlini Hanser kiadó gondozásában jelent meg. A Focus egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. A német lap megjegyzi, hogy az októberben elhunyt svéd bestseller író, Henning Mankell is rákos megbetegedését dolgozta fel önéletrajzában, a Futóhomok – Mit jelent embernek lenni? című könyve. Ebben a betegségével való szembenézéséről vall. Megrendítő módon mutatja be, hogyan hálózta be testét a betegségét, miként fogyott le hirtelen 14 nap alatt. Emlékeit, gondolatait, kutatásait, felhívásait, politikai nézeteit idézte fel. Számvetés volt ez az élettel, ideológiájával. A művel is igazolni akarta, hogy az elméjét nem tudta legyőzni a kór.



.

Újabb áldozatot követelt a bukaresti tűzvész

Másfél hónappal a tragédia után 61-re emelkedett az október 30-i bukaresti tűzvész halálos áldozatainak száma, miután egy németországi klinikán életét vesztette a baleset egy súlyos sérültje - közölte hétfőn a gandul.ro portál.

Ioana Raluca Panculescut egy hónapja súlyos égési sérülésekkel és mérgezéssel szállították Németországba. A 36 éves pszichológus néhány éve veszítette el szüleit, kórházi ápolása idején unokatestvérei voltak mellette, akiknek a németországi tartózkodásához az ott dolgozó román vendégmunkások gyűjtöttek adományokat.

A bukaresti Colectiv klubban október 30-án kitört tűz miatt 61 ember vesztette életét. A tragédia éjszakáján 27-en haltak meg, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba. Azóta további 34 ember halt bele sérüléseibe, a mérgezés utóhatásaiba, illetve a fellépő szövődményekbe. A sérültek közül legtöbben a tragédia utáni második héten haltak meg.

A román egészségügyi minisztérium tíz napja bejelentette, hogy minden orvosilag javallott esetben jóváhagyja a tűzvész romániai kórházakban ápolt sérültjeinek külföldi gyógykezelését, de a sérülteket végiglátogató független orvosi konzílium azóta egyetlen esetben sem látta indokoltnak a külföldi ápolást. A tűzvész 40 külföldi kezelésre küldött sérültje közül tizenegy meghalt. A bukaresti kórházakban jelenleg a klubtragédia 23 sérültjét ápolják, külföldön pedig 29-en vannak kórházban.

Újabb áldozatot követelt a bukaresti tűzvész

Másfél hónappal a tragédia után 61-re emelkedett az október 30-i bukaresti tűzvész halálos áldozatainak száma, miután egy németországi klinikán életét vesztette a baleset egy súlyos sérültje - közölte hétfőn a gandul.ro portál.

Ioana Raluca Panculescut egy hónapja súlyos égési sérülésekkel és mérgezéssel szállították Németországba. A 36 éves pszichológus néhány éve veszítette el szüleit, kórházi ápolása idején unokatestvérei voltak mellette, akiknek a németországi tartózkodásához az ott dolgozó román vendégmunkások gyűjtöttek adományokat.

A bukaresti Colectiv klubban október 30-án kitört tűz miatt 61 ember vesztette életét. A tragédia éjszakáján 27-en haltak meg, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba. Azóta további 34 ember halt bele sérüléseibe, a mérgezés utóhatásaiba, illetve a fellépő szövődményekbe. A sérültek közül legtöbben a tragédia utáni második héten haltak meg.

A román egészségügyi minisztérium tíz napja bejelentette, hogy minden orvosilag javallott esetben jóváhagyja a tűzvész romániai kórházakban ápolt sérültjeinek külföldi gyógykezelését, de a sérülteket végiglátogató független orvosi konzílium azóta egyetlen esetben sem látta indokoltnak a külföldi ápolást. A tűzvész 40 külföldi kezelésre küldött sérültje közül tizenegy meghalt. A bukaresti kórházakban jelenleg a klubtragédia 23 sérültjét ápolják, külföldön pedig 29-en vannak kórházban.